Joó Zsanett hogyan képes felolvasni azt a hányadék szöveget. A nap
Olyan hülye vagyok, hogy délelőtt, amikor a Mester Ákos visszahívott, nem jutott eszembe, hogy tegnap mit akartam tőle kérdezni.
Én alapból nem nagyon csípem a reformátusokat. Miféle emberek azok, akikre nem hat a barokk? Hát olyanok, ahogy a Balog Zoltán, a püspökük kinéz. Na mindegy, van nekem elég bajom. Az még rendben van, hogy a Gálvölgyihez csatlakozva, én is támogatom a youtuberek mai tüntetését (ezt a Frisshirek.hu hozta nyilvánosságra), de annak ellenére sem megyek a Hősök terére, hogy a szerkesztő elintézte az akkreditációt. Megjegyzem, azzal a dumával hívott fel, hogy én, aki a rendszerváltás környékén minden tüntetésen ott voltam újságíróként vagy magánemberként, igazán elmehetnék, és akár interjúkat is csinálhatnék. Abban maradtam magammal, hogy ez igazából a fiatalok bulija, elég, ha támogatom őket. Ami a tüntetést illeti, nagyon remélem, hogy ez a gyerekekről szól, és a balfasz ellenzéki pártok nem pofátlankodnak oda! Ha már a gyerekek! Amikor 1979-ben a Rádióba kerültem, a zseniális Kovalik Márta volt a mentorom. Nagyszerű dokumentarista volt, tőle kaptam a megbízást, hogy menjek el Ercsibe, keressem meg azt a családot, amelyiktől hat gyereket vittek el állami gondozásba. Székesfehérváron csatlakozott hozzám egy gyámügyes hölgy, minden gyereket megkerestünk. Még most is a szívem szakad meg, ha eszembe jut, hogyan öleltek át a gyerekek. A legkisebb talán négyéves lehetett, a legidősebb tíz-tizenegy. Amikor a nevelőszülők ajtót nyitottak, hozzám rohantak, átöleltek, azt hitték, hogy magammal viszem őket. Aztán amikor rájöttek, hogy maradniuk kell, akkor sírtak. Sírtam én is kint a kocsiban. Érdekes, hogy írtam három-négy könyvet a börtönök világáról, de sohasem volt lelkierőm nevelőotthonba elmenni. Jézus, Mária! Én hogy utálom ezt az egész mocskot, amit most végigélünk, és nem is feltétlenül a jó, erdélyi református atyafira, K. Endrére gondolok, hanem Orbánra, Balogra, sőt a zsoldosaikra is! Isten bizony, nem értem, hogyan lehet ezeket szolgálni. Mert az, hogy Apáti Bence, Gajdics Ottó, meg a többi megéri a pénzét, az rendben van, de ha nagy ritkán a közszolgálati Híradóra kapcsol a Havasné, mindig eltátom a számat, hogy az egyébként helyes és okosnak tűnő bemondó, Joó Zsanett hogyan képes felolvasni azt a hányadék szöveget, ami a súgógépére felkerül. Katasztrófa, hogy egyszer őt is utoléri a végzet.
Amikor még a Mokkát csináltam a Claudiával, Várkonyi Andi mellett ott volt egy Dudás Ádám nevű fiú is. Kifejezetten kedveltem. Azután, hogy kirúgtak, még tartottuk egy darabig a kapcsolatot, aminek az vetett véget, hogy ő szervezte Novák Katalin tévés fellépéseit. Nincs rá felhatalmazásom, hogy leírjam, mivel védekezett, a lényeg az, hogy én azóta nem kerestem. Ezeket a figurákat egyszer majd el kell számoltatni!
Végezetül még annyit, hogy remélem, nem lesz provokáció, rendben lezajlik a ma délutáni, a gyermekekért rendezett tüntetés!