2022-ben 1070 szifiliszes beteget találtak az országban, ami 40 százalékkal több, mint 2018-ban.

Tripperes betegből ugyanebben az évben 1156-ot kezeltek – ez némileg kevesebb, mint 2018-ban -, a chlamydiás fertőzöttek 641-en voltak, ez a szám 2020 és 2022 között stagnál – előtte viszont jóval több volt.

A viszonylag alacsony számok már önmagukban gyanúra adnak okot, és az is meglepő, hogy Magyarországon feleannyi chlamydiás eset fordult elő, mint gonorrhoeás. Ezt erősítette meg a hvg360-nak Tisza Tímea bőr- és nemigyógyász szakorvos, a Magyar STI Társaság elnöke is.

„A hivatalos adatok sem Európában, sem Magyarországon nem tükrözik a valóságot. Ennek egyik oka, hogy sokaknak nincsenek tünetei, így nem mennek el orvoshoz és nem kerülnek be a rendszerbe. De még ha el is jutnak a vizsgálatra, az orvosoknak sincs mindig idejük vagy energiájuk, hogy lejelentsék őket a járványügynek” – hangsúlyozta.

Ez azonban nem volt mindig így: Magyarországon az ötvenes években alapították meg a bőr- és nemibeteg-gondozó hálózatot, mely évtizedekig komoly erőfeszítéseket tett, hogy visszaszorítsa az egyre jobban terjedő szifiliszt.

„Ez gyakorlatilag egy félkatonai rendszer volt, nagyon szigorúan lefektetett protokollokkal és kontaktkutatással. Ha például egy prostituáltnál kimutatták a fertőzést, a kezelés idejére kórházba fektették. Évtizedekig élt az a gyakorlat is, hogy minden egyes kórházba került betegnél elvégezték a szifilisz szűrővizsgálatot” – magyarázta Tisza Tímea.

  • Nincs mire büszkének lenni

A kétezres évekre ebből a hálózatból nem sok maradt, és a helyzeten tovább ront, hogy nemcsak a szűrővizsgálatok, hanem a prevenció is hiányzik.

„Az oltással megelőzhető nemi fertőzések területén Magyarországon egyáltalán nincs okunk szégyenkezni. 1999 óta a hepatitis B, 2014 óta pedig a HPV elleni oltás is ingyenes, utóbbi már nemcsak a lányoknak, hanem a fiúknak is. A szűrőprogramok elérhetőségére és a magyarok szexuális edukációjára, tudatosságára viszont egyáltalán nem lehetünk büszkék” – tette hozzá.

A szakember szerint fertőzések kimutatását nagyban segítik a magánszektor által kínált STD-szűrések. Ezek az elmúlt években olyan divatossá váltak, hogy már több labor is kínálja őket – ez esetben persze orvosi vizsgálat nélkül. Emellett felnőtt egy olyan generáció is, amely már sokkal nyíltabban mer beszélni a szexről és annak következményeiről, így nem számít tabunak sem a védekezés, sem pedig a szűrések.

Ez azonban csak a társadalomnak az egyik rétege, sokan vannak olyanok is, akik a szexuális úton terjedő betegségeket olyan tabunak tartják, ami úgyis csak azokat éri utol, akik „szabados” életet élnek, vagy homoszexuális kapcsolatuk van. Ez azonban óriási tévedés.

„Egy monogámnak gondolt idősebb párban gyakran fel sem merül, hogy STD-jük lehet, pedig az elmúlt évek egyik újdonsága, hogy az idősebb generáción belül is sok új fertőzöttet diagnosztizálnak” – mondta Tisza Tímea.

Mások pedig egyszerűen a homokba dugják a fejüket, ha a téma szóba kerül.

„Miközben egyetlen kattintással a legkeményebb pornót is letölthetjük a telefonunkra, ha a betegségek oldaláról közelítjük meg a kérdést, hirtelen mindenki prűddé válik. Én is számos olyan esettel találkozom, amikor a szülő azért nem adatja be HPV-oltást a gyerekének, mert »az ő lánya nem olyan «, miért lenne szüksége egy vakcinára, ami nemi betegség ellen véd” – tette hozzá.

  • Ha nem szűröm, nem találom

Mint sok más betegségre, a szexuálisan terjedő kórokozók esetében is igaz, hogy a leghatékonyabb megoldás a szűrőprogramok elindítása lenne. Az Európai Unió több országában is létezik például központi ingyenes szűrés chlamydiára, ami a nőknél ritkán okoz feltűnő tüneteket, hosszú távon azonban súlyos következményei lehetnek, akár meddőséghez is vezethet.

„Ha nem szűröm, nem fogom megtalálni, ez ennyire egyszerű. Magyarországon az elmúlt évtizedekben a HIV-en kívül mégsem voltak konzisztens szűrőprogramok, legfeljebb kampányalapon vágott bele néhány for profit szervezet” – mondta Tisza Tímea. Ő úgy látja, ennek főleg a központi stratégia és a pénzhiány az oka. A helyzetet tovább rontja, hogy a nőgyógyászati ambuláns ellátás már így is a magánszektorba került.

„Ezek a szűrések meglehetősen drágák. Ha valaki kifizetett egy vizsgálatért 25 ezer forintot, nem biztos, hogy marad még pénze egy külön STD-szűrést kérni” – hangsúlyozta a szakember. A magas költségek ellenére éppen ezért van nagy szükség központi állami szűrőprogramokra, a hosszú távú következmények ugyanis sokkal drágábbak lehetnek.

„Folyamatosan azt halljuk, hogy szülessen minél több gyerek. Arra azonban senki nem gondol, hogy a fiatalok ne szedjenek össze olyan fertőzéseket, amitől később nem tudnak gyereket szülni és rohangálhatnak több milliós állami lombikkezelésre” – mondta.

A hazai rendszer hiányosságait talán a kongenitális, vagyis a veleszületett szifilisz fertőzések száma mutatja a legjobban: Magyarországon a hivatalos adatok szerint 2021-ben összesen

12 szifilisszel fertőzött baba született. Csakhogy egy fejlett országban ennek a számnak nullának kellene lennie,

mint ahogy a legtöbb uniós országban így is van.

hvg.hu