Egy borsodi faluban lakó kilencgyermekes anya két hétre börtönbe került, mert a fiának összegyűlt 40 igazolatlan hiányzása az iskolában. Az anya egyedül nevelte gyerekeit, és egy hivatalos értesítésből tudta meg, hogy bár 15 éves gyereke mindennap elindult az iskolába, nem mindig érkezett meg oda. A fiú megismerkedett egy lánnyal, így inkább vele töltötte az idejét. Az anyának a tankötelezettség megszegéséért 100 ezer forint szabálysértési bírságot kellett volna fizetnie. Erre nem volt pénze, így le kellett ülnie a büntetést.
Az eset tavaly történt, de a Magyar Helsinki Bizottság szerint nem egyedi, hogy a társadalom perifériáján élők hasonló okok miatt kerülnek börtönbe.
Szakértők szerint a magyar igazságszolgáltatás a kelleténél nagyobb szenvedést okoz az elkövetőknek.
A problémának csak egy része, hogy nálunk a szabadságvesztés a legelterjedtebb büntetés. Fontos tényező, hogy milyenek a börtönviszonyok, mekkora a zsúfoltság, mennyi szakember dolgozik a büntetés-végrehajtásban. Sok múlik azon, hogy a politika hogyan próbálja kezelni a bűnözést. Ez pedig a legtöbb esetben nem függ össze azzal, hogy mekkora a bűnözés valódi mértéke. Kriminológusokkal jártuk körbe, hogy mi a célja Magyarországon a büntetéseknek?