Persze, hogy filoszemita volt az apja! Azért ült be egy elhurcolt zsidó ügyvéd praxisába!
Persze, hogy filoszemita volt az apja! Azért ült be egy elhurcolt zsidó ügyvéd praxisába! A hónap
Figyelem! Az alábbi, a cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem az eszakhirnok.com nézeteit tükrözik. Mi a hírt/eseményt közöljük, a kommenteket nem tudjuk befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák.
és? a gyurcsótány klán hova ült be? azt tudod?
A Történelmi levéltár szerint az Apró villa soha nem volt zsidó családé!
„Az 1930-as években az Odescalchi család egyik tagja, Erba Odescalchi Sándor mint ügyvéd tevékenykedik Budapesten. Ő lakja a Szelőhegy utcai villát.
Ebben az időben ez a terület még eléggé ritkán lakott, a már felépült házak között még jócskán húzódnak meg szőlőskertek, és úgynevezett “mál”-ok, azaz dűlők váltakoztak a Szemlő – vagyis a Szemlélő-hegyen. Innen tiszta időben egészen a Magas-Tátráig is el lehet látni. Sándor herceg, mint a svéd király egyik budapesti ügyvivője, gyakran jár külföldön. Az olasz királytól Stockholmba utazott hivatala megbízásából, ott családot alapított. Haza azonban nem jöhetett a háborús idők miatt.” S az Odescalchi család (ejtsd: odeszkálki) soha nem volt zsidó.
E családból eredt a XI. Ince pápa is. (1611–1689) S az Erba-Odescalchi Sándor hg. (eredetileg Céh Sándor, Budapest, 1914 -) ügyvéd, író. A budapesti Tudományegyetemen 1936-ban jogi doktorátust szerzett. Ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1932-ben az Erba-Odescalchi hercegi családból származó nagynénje örökbe fogadta. 1943-ban az olasz király átruházta rá a hercegi címet.
1944 előtt több könyve jelent meg Magyarországon. 1945-ben Svédországba költözött. Stockholmban banktisztviselő. Yad Vasem kitüntetést kapott zsidók mentéséért. ISMÉTELEM, Erba-Odescalchi Sándor hg. (eredetileg Céh Sándor, Budapest, 1914 -) SOHA NEM VOLT ZSIDÓ! Ab-ovo, az a telek nem volt soha zsidó családé. De a MELEG MÁTÉKA biztosan jobban tudja. Arról is biztosan tud, hogy a Szemlőhegy utca e területe, kiknek a birtokába került!
„A jobb oldali telek a Kádáré volt… hátsó kis kertkapuval Apróék felé… (mellesleg, az Apró villa földszintjén élt – anno – az ötvenhatosokat elítélő vérbíró is), a Tutsek Gusztáv Vazul, aki elítélte egykoron a Wittner Máriát is.
S aki a ma mindenkit kioktató Toroczkai László (alias Tóth László /született: Szeged, 1978. március 10. / volt jobbikos, majd a MI HAZÁNK MOZGALOM vezetőjének a nagyapja volt! Bal felső sarkától pedig, srévizavé, egy utcával feljebb, a Vérhalom és Cserje u. sarkán található az ország volt a devizahitelt bevezető Járai Zsigmond volt MNB vezér villája…(!)
,VISZONT TÉNYLEG VAN OLYAN POLITIKUS, AKI EGY EGYKORI ZSIDÓ CSALÁD TELKÉN ÉL! „Klein Tóni” telkei a Budapest XII. kerületében a Svábhegyen s a ZUGLIGET, illetve a KÚTVÖLGY, területén voltak, mint szőlők. /megj: az a villa, amit a ma már elhunyt Ghaith Pharaon vásárolt meg az volt a Klein Antal Kútvölgyi nyaralója./
S, akkor nézzük meg, hogy azon a területen kiknek van tulajdona. A Bp. Cinege utca 5 szám alatti ház a TEK által, védett objektum, hiszen ott él a Miniszterelnökünk. E terület közelében szintén van egy védett terület, amin áll a Hotel Bobbio Kft. épülete, hiszen ez a Dr. Lévai Anikó tulajdona.
A Kövér László családja is egy zsidó család elkobzott házában él!
S végül a Fidesz Lendvai utcai székháza története:
„Lendvay utca 28. szám alatti villaépület helyére Brüll Henrik Géza /KERESKEDŐ/ egy nyaraló megépítésére kért engedélyt 1900-ban, már akkor sejteni lehetett, hogy a Sugár út (a későbbi Andrássy út) és a Városliget közötti terület fejlődése töretlen lesz.” Na, az Ő leszármazottjai TÉNYLEG KÉRTÉK VISSZA AZ INGATLANUKAT, 199 őszén
NETTO csúsztatás
100 éves mosakodás
kit nézel hülyének?
Téged senki sem néz hülyének mert már az vagy b+!
feleslegesen gazsulálsz nekem
„A telken először 1887-ben van adatunk egy épületről, amit „Fellnerné Kurcz Ilka és érdektársainak” építéseként jelez a korabeli helyrajzi térkép. Ebben az időben ez az utca volt a Józsefhegy legmagasabban fekvő utcája, a Cserje utcának még nyomvonala sem létezett és a „Rézmál dűlő” (1899-ben azonban már Szemlőhegy dűlő) néven nyilvántartott területet gyümölcsösként illetve szőlőműveléssel hasznosították. A frissen felparcellázott hegyoldalban az ingatlan szomszédai „Veigert J”. és „Schritt M”. voltak, de ezeken a telkeken akkor még nem állt épület és a telkek is egészen a későbbi Cserje utca vonaláig tartottak. Az építési engedély egy alápincézett, öt szobás (+konyha és veranda) földszintes villára szólt, 3,16 méteres belmagassággal. Alapterülete kb. 140 m2 lehetett. Homlokzatán ekkor még egyedüli díszítő elemként sarkai faragott kőhasábokkal voltak rakva. Különálló építményként az épülettől közvetlenül északra egy kisebb favázas kerti házikót is létesítettek, a terv feliratai szerint „fáskamra”, „virágkamra” és „Schuppen” (dialektus jellegű német szó, jelentése: csűr). Fellnerné Kurcz Ilka 1903-ban verandaépítési és egyéb építési ill. bontási engedélyt kért és ezek alapján Kurcz Sarolta, aki feltehetően lánya volt, 1905-ben verandaépítési és mennyezetbontási munkálatokat végzett. Ennek köszönhetően az eredetileg csak középen előreugró veranda immár az épület teljes déli frontját betöltötte. Funkciója alapján a ház ekkor csak mint „nyaraló” szerepel az iratokban. Mivel a többi tervtári dokumentáció nem lelhető fel, nem tudjuk, hogy az ingatlan harmincas évekbeni állapota, ami lényegében 1995-ig fennmaradt, hogyan alakult ki pontosan, de az biztos hogy további bővítésekre és átépítésekre került sor.
Fellnerné Kurcz Ilkáról sajnos egyenlőre hiányoznak az adatok, így azt sem tudjuk biztosan hogy rokonságban volt-e a nagyiparos Fellner családdal, amelynek két tagja is a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke volt.
A következő adatunk 1919-ből való, ekkor egy hagyatéki végzés alapján három fél birtokolta egyharmad-egyharmad arányban az épületben: Ruskai Károly színész, Kurtz Sarolta és Kubacska András főgimnáziumi tanár..”
IDE:
„1936-ban minden tulajdonos eladta 25 ezer pengőért részesedését Sebestyén Aladárnak és nejének Grönwald Rózának. A vételár viszonylag tekintélyesnek számított ( tíz évi középosztálybeli fizetésnek felelt meg). Sebestyén a Magyar Társadalom 1931-es lexikonja szerint jól menő üzletember volt, közepesnek nevezhető első világháborús harctéri kitüntetésekkel: „1902-től a Klotild Vegyipari Rt. tisztviselője, később az Országos Vaskereskedelmi Rt. cégvezetője, majd igazgatója. Az első világháborúban bronz- és ezüstfokozatú Signum Laudisszal, a Károly csapatkereszttel és sebesülési éremmel tüntették ki. 1922-ben a Weiss Manfréd alapította Ferroglóbus Rt. igazgatójává nevezték ki. Emellett az Agrárglóbus és a Zománcelárusító Rt. felügyelőbizottságának tagja.” Sebestyén kitüntetései nem voltak elégségesek ahhoz hogy kormányzói mentességet kaphasson és villáját 1944. április 28-án elkobozták (nem a nyilasok, amint ezt a Magyar Nemzet egy újságcikke állítja, hanem a koalíciós Sztójay-kormány, amelyben a nyilaskeresztes párt képviselői nem vettek részt).
A villa története 1944 után egy ideig nehezen rekonstruálható. Csupán feltételezésekre vagyunk utalva. Azt tudni lehet, hogy Sebestyén túlélte 1944-1945 vérzivataros éveit, lakását azonban 1950 után biztos el kellett hagynia: egy Szent István körúti bérlakásba költözött. Ennek ellenére viszonylag szerencsésnek mondhatta magát mivel saját államosított cégénél megmaradhatott, mint osztályvezető. Az 1947-es és 1948-as budapesti telefonkönyvekben mindenesetre még ő szerepel az ingatlan lakójaként. Egy 1948-ban kelt és 1949-ben bejegyzett végzés szerint azonban felesége unokatestvérének Flank Józsefnek utalták ki az épületet. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig. 1952-ben az ingatlant államosították, de lehet hogy már előtte Flankot elköltöztették. Az ingatlant azonban nem lakásként hasznosította a Magyar Állam: kormány- illetve pártszabóság működött benne. 1958-ban eredeti bútorai már régen nem voltak meg, amikor az épület első emeletét Apró Antalnak, a minisztertanács elnökhelyettesének, földszintjét a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztjéig jutó és koncepciós ügyekben hozott, halálos ítéletei miatt rettegett Jahner-Bakos Mihálynak és nejének utalták ki (Apró volt Kádár után a leghosszabb ideig az MSZMP legfelsőbb szerve, a Politikai Bizottság tagja). Egy kis szobát a kormányőrség használt és az objektum közvetlenül szomszédos volt Kádár villájának hátsó telkével, olyannyira hogy a pártfőtitkár és Apró gyakran beszélgettek a telek határa mellett sétálva is. Az 1960-as években a bauxitbetonból épült és egyébként is leromlott állagú épületet szinte teljesen szét kellett verni, falába új teherhordó betonoszlopokat építettek és a tetőtérben két szoba lett kialakítva. Nyílászárói eredetiek maradtak, mivel a festő és mázoló végzettségű Apró ezeket kétévente a kormányőrökkel leszedette és saját kezűleg ápolta lenolajjal, gittel és festékkel
Itt érdemes egy kitérőt is tenni az Apró-család lakásairól. A minisztertanács elnöke egyszerű sorból származott és ez nejéről, akinek 17 (!) testvére született még inkább elmondható. Apró neje még az 1936 előtt pártfeladattal a Szovjetunióba ment, ahol Kun Bélánál is lakott sőt annak személyes védnöksége alatt állt – szerencséjére még azelőtt hazatért hogy Kunt letartóztatták és kivégezték. 1945 után férjével a Dózsa György út 62-ben kapott lakást. Apró azonban a párthierarchiában hamar fontosabb szerepekhez jutott és ezzel függött össze hogy 1950 körül a Lupány utca 10. számú villába költözhettek (jelenleg ez az épület eladó). Ebben az épületben meglehetősen pazar belső terek fogadták a látogatót, a fürdőszobában például még az 1944 előtti tulajdonos süllyesztett márvány kádat épített. Apró nejének állandó arc- és homloküreggyulladása volt, ezért az orvosok költözést javasoltak, annál is inkább mivel a Lupény utca.fekvése miatt párásabb és széltől védettebb helynek számított. Ezért esett a választás a Szemlőhegy u. 42. számú házra….”
lassan már olvashatunk az orbán kriptáról is, felőlem hívhatjátok szarkofágnak vagy mauzóleumnak is csak ki ne rágja magát
Belőle élsz
nem D209-ből, nem Bajnaiból, nem Böszméből.
rothadáson csak a gombák élnek
vicces kis idióta vagy
Bravó, fideszbarom! Ha valami kellemetlen téma vetődik fel egy narancsnyikkal kapcsolatosan, előugrasz a bokorból gyurcsányozva. Mekkora s.ggfej vagy!
Mennyi a keringési időtök Gyurcsány segge körül
Gyurcsány az ellenzék vezére. Minden párt behódolt.
A mi Tanyánkban egyre-több a hányingerkeltő jobbikos
Makács úr, pénteken a nyilasok mind filoszemiták voltak!
minden körülmények között !!
Gyorsan kellett valaki, és mint tudjuk, hamar munka ritkán jó…
mert nem fért volna bele igaz, hogy normálisan válasszanak köztársasági elnököt, hogy mondjuk ellenzékkel közösen stb. Az megállította volna a szarcunamit, ez meg még rá is fosik..
Menjél már ! Nem volt 40 egyetértő képviselőtök
csak dobálóztatok a nevekkel
Ti akartok kormányozni? ?????
Sulyok, Sulyok… ki kell ábrándítsalak!
a „parlament” – ami nem valódi népképviselet, természetesen – nem téged választott meg „köztársasági elnöknek” – ami ebben a rezsimben egy biodíszletet jelent, természetesen – hanem a kedves vezető téged jelölt ki az aktuális kesztyűbábnak, aláírórobotnak, stb.
ha már jogászok volnánk, akkor fogalmazzunk pontosan… pls
12 évig voltatok kormányon
a volt KGST országok küzül utolsónak alkotmányozott Magyarország
volt 2/3-adotok az SZDSZ vezérelte parlamentben
Miért nem mutattátok meg hogyan kell országot vezetni, alkotmányt írni?
Gyurcsány puccsolta D209-et , aztán lemondott
Orbánnak nem volt kit legyőzni.
Röviden?: KUSS
„most akkor megbaszod anyádat remélem’
a te anyádat mindenképpen, hiszen a svájci hazudik, az én anyámat meg megöltétek.
„Sebestyén Aladár és családja – ahogy az unokaöcs feleleveníti – 1956 után már egyáltalán nem reménykedett abban, hogy valaha visszakapja otthonát. Ahogy meséli, a sors fintora, hogy gimnazistaként egyszer-kétszer vendégeskedett nagybátyja egykori házában, ugyanis Apró Piroska gimnáziumi osztálytársa volt. Persze hallgatott arról, hogy jól ismeri ezt a helyet.
Sebestyén Aladár 1981-ben, 97 éves korában halt meg. Felesége 1981-ben, 80 évesen hunyt el. Egyetlen fiuk a rendszerváltozáskor már nagyon beteg volt, az egykor elkobzott családi javaikkal kapcsolatos kárpótlással már nem akart foglalkozni: méltatlannak találta. 1995-ben ő is eltávozott az élők sorából. Sebestyén István azt mondja: ez a történet nem egyedi, nem a pénzről, hanem a morálról, az állam elmulasztott felelősségvállalásáról és az elmaradt igazságtételről szól.
Sebestyén Aladár fia, György szerencsésebb volt. Szülei Svájcba küldték tanulni, 1935 táján szerzett mérnöki diplomát a nagy hírű zürichi műszaki egyetemen. Haza akart térni, de azokban az években akkora munkanélküliség volt a mérnökök körében is, hogy még Weiss Manfréd – apja munkaadója – magas összeköttetései ellenére sem tudott számára megfelelő munkahelyet szerezni. Ám mivel kitűnő szakember volt, több nyelven beszélt, végül is Angliában, a Philipsnél helyezkedett el mint röntgenmérnök, és közvetlenül a háború kitörése előtt kivándorolt Ausztráliába, Sydneybe. Amikor Magyarország és Nagy-Britannia hadiállapotba került, a lágert azért ő is megjárta: mint az ellenséges magyar állam polgárát először internálták, egy-két évre rá megkapta az ausztrál állampolgárságot. 1995-ben bekövetkezett haláláig Sydneyben élt.
Sebestyén Aladár és a rokonság mindössze 1944-ig élvezhette az egy élet munkájából felépített villát. Április 28-án, a német bevonulást követően a birtoklap szerint az ingatlant a faji törvények alapján nyilvántartásba vették, és Sebestyénéknek el kellett költözniük a budapesti gettóba. A várva várt felszabadulás életben találta mindnyájukat. A Szemlőhegy utcai villa azonban bombatalálatot kapott, a házban randalíroztak az oroszok is, a Sebestyén-kúria bútorai, műtárgyai megrongálódtak. Sebestyén István úgy emlékezik: még a hatvanas években is előfordult, hogy nagybátyja megtakarított pénzét arra fordította, hogy egy késsel széthasított, azóta őrizgetett flamand festményt restauráltasson.
A háború után a család fellélegzett: nekiláttak a ház renoválásának. Ahogy Sebestyén István mondja, nagybátyja sokszor dohogott: mire befejezték a munkát, el is vették tőlük a házat. Az ötvenes években jött az államosítás. Sebestyén Aladárt – miután kitűnő vezető volt – hagyták dolgozni. Szükség volt a hozzáértésére: a korábbi igazgató a Ferroglobus főosztályvezetője lehetett. A maga építette villában azonban nem maradhatott. A Szemlőhegy utcai ház akkor már három család lakhelye volt, ugyanis akkorra már Sebestyén Aladárné unokahúga is odaköltözött férjével, Flank Józseffel és két kislányukkal.
1952-ben azonban egyik pillanatról a másikra mindhárom családnak ki kellett költöznie. Abban szerencséjük volt, hogy az ingóságaikat magukkal vihették, nem úgy, mint a kitelepítettek. Csakhogy a Szent István körút 24. alatt kiutalt társbérletben, ahol kezdetben a három családnak élnie kellett, nem volt hely a villa összes bútorának. Sebestyén István szerint nagybátyja akkor a családon belül sok mindent elajándékozott a berendezésből és a festményekből. A társbérletben a három családnak volt ugyan saját külön hálószobája, de a nappali, a fürdő, a konyha közös volt. Ez az állapot maga lett volna a pokol, ha nem rokonokról van szó. A harmadik család Flank József feleségével és a két pici lánnyal tovább költözött a Tanács (ma Károly) körútra. Így sem lehetett könnyű, bár – Sebestyén István emlékei szerint – igazából a vidámság volt jellemző a Szent István körúti otthonra. A két férfi dolgozott, a nők pedig – testvérek lévén – ki tudtak jönni egymással a konyhában. Ám a villa elvesztését egyikük sem tudta kiheverni: egy életre szóló traumát jelentett, főleg Sebestyén Aladár felesége számára.
A kiürített régi lakásuk érdekes módon egy darabig üresen állt. Egy év elteltével aztán a Sebestyén-villába egy varrodát telepítettek. Sebestyén István emlékei szerint vagy húsz fiatalasszony dolgozott ott – ezt onnan tudja, hogy az ő családjuk is a környéken lakott, és a villa közvetlen szomszédságában lévő Fajd utcai óvodába járt, onnan közvetlen rálátása volt a villára. A varrodát egy-másfél év múlva felszámolták, a ház ismét üres maradt, de nem sokáig. 1955–56 táján jött az új lakó. Hogy mikor és ki, azt Sebestyén István sem tudja – ő 1953-ban kikerült az óvodából, és az Áldás utcai iskolába járt.
A közhiteles dokumentumokból nem deríthető ki, mikor került a Sebestyén-villa Apró Antal használatába. Annyi bizonyos, Apró – aki 1947–1948-ban a Dózsa György út 62. szám alatti lakásban élt – az államosítás idején már miniszteri rangban volt, s bár politikai karrierjében akadtak kisebb zavarok, ettől függetlenül kiérdemelhetett egy méltó lakot a Rózsadombon, a többi káder között.
Mint megírtuk, az Apró család a villát az 1956-ot követő megtorlás ítéleteiről elhíresült vérbíróval, Jahner-Bakos Mihállyal közösen lakta.
Ő sem érti, hogy leszarom ki volt az apja meg a nagyapja. Az a para, hogy hazudott….
Ezek alapján a sunyi hazudozások után, tisztán láthatjuk hogy mennek a dolgok a magyar Alkotmánybíróságon. Ez az ember annak az intézménynek volt az első (második) számú embere, amelynek a legfőbb feladata védeni a magyar igazságszolgáltatást, a jogokat, a szuverenitást a szabályos demokratikus, tiszta államiságot.
Ez a notórius hazudozógép képviseli mindazt, ami maga a NER, mindent, amit gondol a csúti potrohos a kormányzásról.
Ő sem érti, hogy leszarom ki volt az apja meg a nagyapja. Az a para, hogy hazudott….
Ezek alapján a sunyi hazudozások után, tisztán láthatjuk hogy mennek a dolgok a magyar Alkotmánybíróságon. Ez az ember annak az intézménynek volt az első (második) számú embere, amelynek a legfőbb feladata védeni a magyar igazságszolgáltatást, a jogokat, a szuverenitást a szabályos demokratikus, tiszta államiságot.
Ez a notórius hazudozógép képviseli mindazt, ami maga a NER, mindent, amit gondol a csúti potrohos a kormányzásról.
Köszi. Jól esik hogy a drukkolsz Nekem.
A Nemzeti Együttműködés Programja
“2010. máj. 2. — A győztesnek nem igaza van, hanem feladata . A győztestől nem azt várjuk, hogy bizonygassa az igazát, hanem azt, hogy tegye a dolgát, …” /Orbán Viktor/
14 év alatt arra nem volt képes a tisztelt ellenzék, hogy ; „itt van 5 sor, mi ezt tekintjük magunkra nézve nemzeti minimumnak. 1. pont: kint az EU-ban nem harcolunk járandóságunk ellen., mert szégyelljük, hogy 26 ország közül csak mi tesszük. 2. pont: Befogjuk a szánk, ha már 40-en nem voltunk képesek köztársasági elnök jelöltet állítani. 3. pont…
anyádat lassan minden héten „megöltük” nem vagy te egy kicsit elmebeteg?
ezzel turnézni a legmocskosabb pszichopátiára vall.
és?
Bezártátok az OPNI-t a fegyverkovács alatt. Maradhatok szabad.
Csak a híresen jó egészségügyeteket reklámozom Kökény elvtárs, Csehák elvtásnő, Vojník elvtársnő, stb., stb
Külföldnek képeztetek orvosokat, most meg üvöltözök, hogy nincs orvos.
Ebből a Sulyok féle nyilatkozatból az az ősi igazság jön elő, hogy a vér nem válik vizzé.
Az emberi tulajdonságok gyakran vissza ütnek az ősökre.
Hja. Soros Gyurit sem dobta fel a Gestaponak a magyar tisztviselő „keresztapa”, a siheder munkája közben.
Gyuri bá’ hálálkodása már-már levakarhatatlan. A legszegényebb magyar.
a filoszemita nem azt jelenti, hogy ki kell irtani a sémi származásúnak vélt embereket, meg el kell rabolni a vagyonukat, szóval László, ezt kicsit félreértetted
Takarodj.
„A Berlinben, 2007-ben tartott nemzetközi konferencia az antiszemitizmusnak és minden más rasszizmusnak három fő ismérvét határozta meg, melyeket ott angolul a 3D-nek neveztek el – Discrimination (Diszkrimináció – hátrányos megkülönböztetés), Demonization (Démonizáció – ördögien gonosz tulajdonságokkal való célzatos felruházás), Delegitimization (Létjogosultság tagadása), melyek közül már egy is antiszemitizmusra vall. Becsületes emberségű, szellemiségű és jogrendszerű társadalmak aktívan el kell ítéljék ezeket, ha lehet, már csírájukban.”
Az orbáni Magyarország nem antiszemita.
A Kislexikon szócikke szerint például „A filoszemitizmus a zsidóság iránti barátságos álláspont; a zsidóság jogi és társadalmi egyenlőségének védelmezése.”
SOROS GYÖRGY DÉMONIZÁLA IZRAELT?
SOROS GYÖRGY DISZKRIMIZÁLJA IZRAELT?
„mint a legtöbb magyar számára, úgy a mi családunkban is tabu volt a múlt”
Miért lett volna tabu a legtöbb családban a múlt?
Azt csak azok nem merik felvállalni, akik gerinctelenül kiszolgálták a mindenkori hatalmat.
Ez egy ilyen új fideszes magyar-definíció lesz: akinek a családjában nem tabu a múlt, az nem is magyar.
Lehet, hogy meg kéne kérni Putyint, hogy nácitlanítson itt is egyet? Szerintem ha tudná, hogy a magyarországi vazallusai náculnak azért odabaszna egyet az a jó ember.
Ez bizonyíték arra, hogy az idő mindent megszépít.
Alig kell hozzá 80 év és az antiszemita filoszemita lesz.Mi meg itt maradunk hülyén.
Sulyok Tamás azt mondta: engem, és nem a régen elhunyt édesapámat választották meg köztársasági elnöknek.
Igen, így van!
Nem a régen elhunyt édesapát vádolják a magyar emeberek hazugsággal, hanem a köztársasági elnöknek megválasztott Sulyok Tamást!
Nagyon szomorú, hogy mint volt alkotmánybírósági elnök ezt nem látja át!
Akkor hogy tudott dönteni az alkotmányos panaszok ügyében?
Hát így!
A természet nem szereti a vákuumot, ha valahol mégis létrejön, akkor gyorsan kitöltődik. Így van ez egy elhurcolt zsidó ügyvéd praxisával is. És akkor már inkább egy filoszemita töltse be az űrt, ne egy antiszemita. Legalábbis így véli Sulyok.
Amit viszont biztos, hogy rosszul vél, az bizony az, hogy az apját támadják, a családi legendárium ugyanis nem azonos a levéltárral, általánosan elfogadott vélemény szerint az utóbbi a hitelesebb. És bárki is választotta meg, annak az ország másik fele nem képezte a részét, tehát maradjunk annyiban, hogy
1) fidesz káder, és nem konszenzusos az ország egységét megjelenítő személy
2) nem apukát, hanem őt támadják ,mert nem járt utána apuci viselt ügyeinek, hanem „legendáriumból” táplálkozott.
Tegyük még hozzá, hogy semmi módon nem volt kényszerítve arra, hogy apukáról akár egyetlen szót is ejtsem. Így aztán a története erősen hajaz Dózsa László ezredesére.