„Unió? Kivel, anyáddal?” – Magyarország Kedvenc Műsora is rászabadult a Petőfi-filmre

Akkor ez sem igaz?

Belebetegedett, amikor nyilvánosságra hozták csak, egy kis részét a múltjából, azzal mentegetőzött, hogy ő senkit se ölt meg…. (Szül: Geizenberg Ármin) Tagja volt a Dr. Csohány Ernő vezette Táncsics zászlóaljnak mely a Budai vár védelménél hátba támadta a védőket és lefegyverzett egy őrcsoportot. Hazaáruló tevékenysége már ekkor elkezdődött, elárulta a kitörés útvonalát a szovjeteknek -ezért is lett xxxxxxx a neve. Ja a Gyűrűk Úra-t nem ő fordította. Csak a nevét adta hozzá…„Nem vagyok, nem lehetek pártok, pártérdekek szolgája – világéletemben, pártban és párton kívül, a nemzet függetlenségét, a szabad gondolatot, szabad szót, a szabad hazában szabad hit gondolatát, a társadalmi igazság emberi jogokban kiteljesedő, megkülönböztetést és kirekesztést el nem ismerő védelmét szolgáltam és fogom szolgálni.”
XXXXbeiktatási beszéde)
„Ha szolgálni kívánok valakit, azokat kívánom szolgálni, kiknek szolgájuk nincsen: a védteleneket. Akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek
világában nem jutott jó szó.”
(XXXCtus 3.)
Az ember attól függően tekinti az életét sikeresnek vagy sikertelennek, hogy milyen kályhától indul el. Én el tudom mondani, hogy az életem a csődök, bukások és mellékutak sorozata volt. És el tudom mondani, hogy különféle kanyarok után oda kötött ki, ahova szerettem volna, s hogy életem végére azt csinálom, amit akarok, szabadon. Nincs önmagammal konfliktusom. A világgal van konfliktusom, a közérzetem nekem éppúgy nem jó, mint másnak, de úgy érzem, hogy a hátralévő időben is megengedhetem magamnak, hogy a jövőben éljek, és ne a múltban. S ha lesz valamikor öt perc, politikai öt perc Magyarországon, amikor egy formálódó időszakban szükség lesz olyan emberre, aki kommunistával és népivel egyaránt szót tud érteni, és akinek a lapja tiszta, ha kellek, én ott leszek, ha nem kellek, akkor nem…Göncz egy rádióinterjúban azt vallotta, hogy 1945-ben sem jobbra, sem balra nem kívánta elhagyni az országot, bár lehetősége lett volna rá, ezen állításának ellentmond – miként az Ilkei Csaba kutatásainak eredményeként közismert –, hogy miután a Nagy Ferenc-féle, ún. köztársaság-ellenes összeesküvéssel összefüggésben 1947 júliusa és szeptembere között előzetes letartóztatásban volt, onnan szabadulva tiltott határátlépést kísérelt meg Ausztria irányába. Egyúttal valutacsempészettel is megvádolták a kommunista irányítás alatt álló belügyi hatóságok. Ez akkoriban rendkívül súlyos büntetőjogi következményekkel, internálással, börtönnel, folyamatos rendőrségi vegzatúrával járt, Árpi bácsi mégis megúszta szűk két hét fogva tartással, s utána mehetett Isten hírével. 1956-ban a Magyar Parasztszövetségben ténykedett, a következő évben pedig segített Nagy Imre A magyar nép védelmében című röpiratának külföldre történő kijuttatásában. Ezért letartóztatták, majd 1958-ban a Bibó-perben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték, a fellebbezés lehetősége nélkül. Azonban 1963-ban több száz elítélttel együtt ő is amnesztiában részesült, és 1965-től szabadfoglalkozású íróként és műfordítóként tevékenykedhetett. Olvasóink fantáziájára bízzuk a talány megfejtését, hogy Göncz sok tízezer ’56-os szabadságharcossal ellentétben vajon miért részesülhetett 1947-ben, majd 1963 után is effajta kivételezett bánásmódban, némi koordinációs támpontként azonban megjegyezzük, hogy 1989. december 18-22. között, amikor az állambiztonsági főcsoportfőnökség archívumában a nagy tisztogatások folytak – ekkor már a globalista háttérhatalom vezetői kiválasztották hazánk majdani politikai vezetőit –, selejtezés fantázianév alatt több mázsányi iratot eltüntettek, többek között a leendő elnök dossziéiból is az említett büntetőeljárási és peres anyagából, több mint 100 oldalnyi dokumentumot.”