Három nagy, a modellváltásnak nevezett magánosítási hullámot eddig elkerülő felsőoktatási intézmény, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Liszt Ferenc Zeneakadémia több ezer tanára tiltakozik az egyre méltatlanabb körülmények ellen, írja a G7.

Az egyetemi dolgozók versenyképes béreket, azonnali béremelést és a zavartalan és színvonalas oktatás biztosítását követelik. Az állami egyetemek fenntartójának – oktatási minisztérium híján a felsőoktatás esetében a Kulturális és Innovációs Minisztériumnak, azon belül is Hankó Balázs államtitkárnak – küldött nyílt leveleket eddig közel kétezer egyetemi dolgozó írta alá.

Az ország legnagyobb egyetemén, az ELTE-n a tavalyi nyomásgyakorlás után intézményi minimálbért vezettek be, ami biztosította, hogy egy adott összegnél kevesebb nem lehet az egyetemi oktatók fizetése. Ez a bérminimum a tanársegédeknek bruttó 380 ezer, adjunktusoknak bruttó 420 ezer, az oktatást-kutatást támogató munkakörökben bruttó 362 ezer forint. A magasabb docensi és egyetemi tanári fokozatokhoz nem jár bérminimum, de a nyílt levél szerint a docensi átlagbér idén bruttó 504 480 forint.

Tehát a magasabb egyetemi fokozatokban kapható átlagfizetés mára alacsonyabb lett, mint a gyakornoki státuszban dolgozó pályakezdő tanárok bére a státusztörvény után. Ráadásul a tavalyi közel tizennyolc százalékos infláció is jelentősen hozzájárult az egyetemi bérminimumok értékvesztéséhez.

Az elmúlt években a hazai egyetemek többségét a kormány egy álmagánosítási akcióval – az állami finanszírozás megtartása mellett – speciális alapítványi fenntartásba helyezte. Az államnál maradt öt egyetemből háromban tiltakoznak a munka- és bérviszonyok ellen – a két kivétel a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a különleges jogállású Nemzeti Közszolgálati Egyetem, ami a Miniszterelnökséghez tartozik.