Fotó:  DPA/Bernd Von Jutrczenka

Megkezdődtek a munkálatok Európa legnagyobb NATO katonai bázisán Romániában. A kisváros méretű, csaknem háromezer hektáros területen

A 2,5 milliárd eurós projekt keretében nemcsak kifutópályák, fegyverplatformok, katonai repülőgépek hangárjai épülnek, hanem iskolák, óvodák, üzletek és még kórház is.

Az elkészült bázis méretében és működési kapacitásában is felülmúlja a német ramsteini bázist. A projekt elsődleges célja a légi infrastruktúra képességeinek javítása, amely magában foglalja új kifutópályák, korszerű irányítótorony, jelző- és rádiónavigációs rendszerek, élvonalbeli repülésszimulátor és fejlett hangárlétesítmények építését.

Az időzítés nem véletlen, hiszen a transzatlanti blokk igyekszik megerősíteni képességeit a fekete-tengeri térségben, szem előtt tartva az ottani orosz tevékenységet. Már 1999 óta amerikai csapatok használják a konstancai bázist , jelenleg a 101. légideszant hadosztály elemeinek és szövetséges vadászgépeknek adnak otthont, amelyek kulcsfontosságú légirendészeti küldetésekre szolgálnak.

Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője és Románia-szakértője arra a kérdésünkre, hogy milyen szerepe van a szomszédunknak az Észak-atlanti Szövetségben, elmondta, hogy Romániában létezik egy káderrotáció alapján működő, gyors reagálású NATO vegyesdandár, ennek fő támaszpontja Kogălniceanu település közelében van, és elsősorban amerikai vadászgépek tartózkodnak itt. Ennek értelme az, hogy egy esetleges orosz fekete-tengeri katonai kihívást semlegesítsenek, hiszen egy háborús konfliktus légi háborúval kezdődik.

Biztonságpolitikában a legnagyobb kihívásra összpontosítanak: nyugati vezetők többször kijelentették az utóbbi időben,

A romániai támaszpontbővítés azt is jelezheti, hogy egy esetleges háború esetében – aminek alacsony a valószínűsége, hiszen atomháborúvá fajulhat – a nyugati szövetségesek a Balti- és a Fekete-tengerek fölötti légi fölényt fogják leghamarabb megszerezni, ami nagymértékben elvágná a külvilágtól Oroszországot, és megnehezítené a NATO-államok elleni katonai műveleteit. Románia szerepe a NATO-ban a délkeleti szárny biztosítása, erőkivetítés Kelet-Európára, a Balkánra és a Közel-Keletre. A Romániában jelenleg tartózkodó NATO-erők fő feladata rövid ideig feltartóztatni egy esetleges orosz támadást, amíg a nyugati, főleg amerikai és francia erősítés meg nem érkezik.

A vezető elemző az orosz-ukrán háború kapcsán Románia szerepéről kiemelte, hogy jelenleg a németországi Ramsteinben van az Európában állomásozó amerikai szárazföldi katonai erő nagy része, de a lengyelországi és romániai támaszpontépítéssel közelebb hozzák a lehetséges konfliktus zónához a gyors reagálású erőket.

Bukarest szerepének növekedése azt is jelzi, hogy Törökország egyre függetlenebb biztonságpolitikája miatt is regionális alternatívát keres a NATO feladata teljesítésére. A NATO romániai lépése indokolt, gondoljunk csak arra, hogy az elmúlt évben több orosz rakéta és drón is berepült „tévedésből” szomszédunk légterébe, ami a biztonságpolitika nyelvén nyomásgyakorlásnak, figyelmeztetésnek tekinthető, a NATO vezető ereje pedig elrettentéssel válaszol a kihívásra.

Ismert az orosz elit ruszkij mir ideológiája, ami az orosz világ újjáteremtését óhajtja.

Odessza elfoglalása ugyanakkor nem valószínű már a katonai erőviszonyok miatt sem. Ugyanakkor arra sem számítok, hogy a Kreml belenyugodna a NATO kelet-európai befolyásának növekedésében, és egy elhúzódó hibrid nyugat-kelet konfrontáció várható, amelynek Románia egyre fontosabb helyszíne lesz.

A gazdasági, politikai, biztonsági, kiber, katonai nyomásgyakorláshoz ügynöki akciók, dezinformálás, társadalmi zavarok gerjesztése is várható. Sajnos ebből nem fogják kihagyni Magyarországot, például kisebbségi kérdésekben, a szuverenista politika megítélésében manipulálni fogják a közvéleményt, mindkét tábor részéről.

Jelzés Budapest és Belgrád számára, hogy jobban el lesznek szigetelve Moszkvától, és hogy magasabb biztonsági, katonai készültség lesz térségünkben, beleértve a titkosszolgálati, kibervédelmi feladatokat is. A támaszpont építése viszont erősíti biztonságunkat: mi is a NATO déli szárnyához tartozunk, így a magyar honvédség, légierő, logisztika függvénybe kerül Kogalniceanuval, amely nem csupán légibázis lesz, hanem multifunkcionális katonai központ is. Egy tágabb térségben való biztonsági építkezésnek vagyunk tehát tanúi és részesei.

Mindebből profitálhatunk is, hiszen az amerikai techcégek érdekeltebbek lesznek jelen lenni hazánkban, infrastruktúránk fejlesztése is fontos lesz, és például sérült katonákat rehabilitáló egészségügyi kapacitásokat is erősíthetnénk. A Három Tenger Kezdeményezés felfutása is várható: a balkáni energiavezetékek összekötése időszerű, ami energiapolitikánk számára előnyös. Ugyanakkor az ukrán-orosz háború hatása Romániára nem tisztázott, hiszen a konfliktus megmutatta, hogy a konvencionális katonai taktikák, a légierővel támogatott gépesített dandárok támadásai kevésbé sikeresek, ezért kiegészülnek egy elektromos hírszerzési, drón, tűzérségi/rakétázó háborúval. Amire szomszédunk sincs még felkészülve. Minden bizonnyal egy szorosabb együttműködés enyhítene ez utóbbi gondon.

Gyorsan változó biztonsági környezetben élünk, amelyhez hozzá tartozik térségünk demográfiai válsága, gyenge infrastruktúrája is. Általában a világ egy összetett válságban van, aminek része a katonapolitikák átalakulása – ez utóbbi viszont reményt ad arra, hogy nem sietik el a nagy katonai összecsapásokat.  A Nyugat válságának valós okait még nem fogalmazták meg, nem lehet tudni például mit kezdenek a nagy adósságokkal, inflációval, ideológiai konfliktusokkal. Az év végi amerikai választások nem adnak még választ erre, legfeljebb az évtized végére lesznek világosabb válságkezelő stratégiák.

Úgy tűnik, az amerikai biztonságpolitika egyre inkább Kínára fog összpontosítani, a romániai támaszpont bővítése tehát még időben megkezdődött – jelezve Bukarest erős lobbizó képességit.

amire a romániai NATO-támaszpont stabilitást teremtő hatással lesz.