– ez a mottója Horváth József – a sokak számára csak Jozként ismert – molekuláris genetikusnak, a kenderből származó alternatív terápiák magyarországi úttörőjének, akinek nemcsak szakmai, hanem személyes életútja is rendkívüli.

A roma származású rákkutató a karcagi cigánytelepen nőtt fel, s bár gyermekkori álma az volt, hogy jogász lesz, a gimnáziumi biológia szakos tanárnőjének hála, más irányt választott. A fiatal szakember – aki a kender idegélettani hatásmechanizmusait tanulmányozta – 2017-ben több mint tízévnyi egyetemi kutatómunkát követően kezdett el foglalkozni a cannabisnövényből származó CBD/CBG (Cannabidiol és Cannabigerol) alternatív terápiákkal, miután daganatellenes hatásukat az egyik legagresszívabb agydaganat esetében is bebizonyította.

Csodaszer vagy átverés?

Mint mondja, tisztában van vele, hogy az alternatív terápiák orvosi szemmel gyakran tűnnek kuruzslásnak, hiszen ma már rengeteg gyógyulást ígérő csodaszer van, a legtöbbjük viszont csak átverésre és haszonszerzésre épül. Megítélésüket az is nehezíti – ez az oka az orvostársadalom szkeptikusságának is –, hogy mivel alternatív terápiákról van szó, a legtöbb esetben nagyon kevés klinikai adatot, kutatási eredményt találni róluk. Ezzel szemben a betegek életminőségének javítására és szenvedéseik csökkentésére szolgáló CBD/CBG-ről számos kutatási anyag érhető el. Megfelelő szakmai hozzáértéssel és helyes alkalmazással pedig csodás dolgokat eredményezhet – állítja a rákkutató, aki szerint ahhoz, hogy a készítmények hatását megértsük, szervezetünk működése kapcsán is meg kell értenünk néhány dolgot.

– A cannabisnövényben több mint százharminc aktív molekula található, ezekből csak alig néhányat ismerünk jól vagy jobban. Azt viszont már a 90-es évek óta tudjuk, hogy van egy saját belső endokannabinoid rendszerünk (EKR). Az endokannabinoid rendszer az emlősök agyában, valamint a központi és perifériás idegrendszerben található. Ez a rendszer kémiai jelek és sejtreceptorok hatalmas hálózatát foglalja magában, amelyek sűrűn el vannak helyezve az agyunkban és a testünkben.

Az agyunkban található úgynevezett kannabinoid receptorok – azaz a CB1 receptorok – az agy számos más receptortípusát felülmúlják. Úgy viselkednek, mint a közlekedési rendőrök, szabályozva a legtöbb más neurotranszmitter (ingerületátvivő anyag) szintjét és aktivitását. Gyakorlatilag azonnali visszajelzéssel, fel- vagy lekapcsolják annak a rendszernek az aktivitását, amelyet szabályozni kell, legyen az éhség, hőmérséklet vagy éberség – magyarázza a szakember. Természetesen ez sokkal bonyolultabb, de megpróbálta laikus nyelven összegezni ezen komplex rendszereket.

Bizonyított antitumorhatás

Ami viszont a mi szempontunkból jelentős – folytatja –, hogy a CB1 receptorok stimulálásának hatására szervezetünk endokannabinoidoknak (2-AG és Anandamid) nevezett molekulákat termel, amelyek szerkezetileg a kenderben megtalálható vegyületekhez hasonlítanak (a THC és CBD mimikri molekulái). Ezenfelül a keringésben található CB2 receptorok szabályozását is meg kell említeni, hiszen az immunrendszer és az immunrendszer sejtjeinek stimulálásában – ezáltal a daganatos sejtek elleni küzdelemben – szintén kiemelt szerepe van.

Ezek az endokannabinoidok az EKR receptorain keresztül fejtik ki hatásaikat. Az eddig publikált kutatások során már több ízben bizonyították, hogy ha a szervezet által megtermelt mennyiségen felül kívülről is fitokannabinoidokat (elsősorban THC, CBD, CBG, CBN, CBC – az ismertebbek a teljesség igénye nélkül) juttatunk be, azzal

A CBD/CBG-tartalmú kivonatoknak tehát fájdalomcsillapító, szorongáscsökkentő, gyulladáscsökkentő, hányáscsillapító, idegvédő, görcsoldó és étvágyfokozó hatása is van.

Fontos hangsúlyozni, hogy a cannabisnövényben található molekulák közül egyedül az említett THC bír pszichoaktív, tehát tudatmódosító hatással – mutat rá.

Az első ilyen tudományos publikáció az 1970-es évekből származik, azóta számos, 2015-ig csaknem 21 ezer darab tudományos publikáció jelent meg, amely a cannabisnövényből származó molekulák élettani hatásait vizsgálja – nem csak daganatok kapcsán, hiszen a különböző fitokannabinoidokat egyéb betegségek kapcsán is alkalmazzák széles körben, mint például az epilepszia, az ADHD és az autiz­mus, a Parkinson- és az Alzheimer-kór, az autoimmun- és a gyulladásos eredetű megbetegedések esetében, és a listát hosszasan lehetne folytatni. A legfrissebb tudományos publikáció alapján a CBDa és CBGa (a CBD és CBG molekulák előalakjai, az „a” jelölés erre utal – acid, azaz sav) képes a Covid-vírus tüskefehérjéjének a gazdasejtbe való beágyazódását, azaz penetrációját meggátolni, kvázi a fertőzés kockázatát és mértékét csökkenteni.

Horváth József szerint fontos jelezni azt is, hogy

Mindez azért is jelentős – mondja –, mivel világunk és életmódunk egyre nagyobb százalékkal fogja termelni a daganatos megbetegedéseket. Éppen ezért úgy véli, hogy a különböző daganatos megbetegedésekről érhető és átlátható felvilágosítást kell adni az embereknek. Fel kell hívni a figyelmet a betegség kiszűrésére, a szűrővizsgálatok fontosságára és azok megértésére is. Nem utolsósorban pedig meg kell értetni az emberekkel a tudatos, egészségesebb életmód fontosságát.

Hátrányból előnyt kovácsolni

A fiatal kutató 2017 óta már több sikertörténetet tudhat magáénak, 2020 óta pedig saját cégét vezeti Ausztriában, ahol elsősorban alternatív terápiák fejlesztését végzi, amelyeknek köszönhetően a daganatos betegek életminőségének stabilizálását biztosítja. Másik fő célja, hogy az onkológiai ellátásba integrálhassa ezen alternatív terápiákat, ezáltal az orvosok alternatív terápiákkal szembeni megítélését is pozitív irányba terelni.

– Mondhatjuk, hogy egy fecske nem csinál nyarat, de egy fecske képes a másik fecskének a nézetét megváltoztatni, aki további másik fecskénél tudja ezt elérni. Végeredményben talán mégis nyár lesz, az azonban egy nagyon hosszú folyamat lesz, de persze semmi sem lehetetlen! – fogalmaz a szakember.