Az EU-s jogalkotók ezzel a döntéssel azt szeretnék elkerülni, hogy a magyarhoz hasonló médiahelyzet alakuljon ki az EU más országaiban.
Mi történt? Az Európai Unió Tanácsa kedden megszavazta az EU médiaszabadságról szóló rendeletét. A jogszabályra formálisan a Tanács keddi, agrárminiszteri ülésén mondott igent a 27-ből 26 tagállam a találkozó közvetítésének oldalára kitett eredmény szerint, egyedül a magyar kormány voksolt nemmel – írta meg a Telex.
Az eredmények a következőképpen alakultak:
Októberben Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke utalt rá, hogy a testület részben épp a magyar helyzet miatt kezdeményezte a jogszabályt. Az itteni állapotokat nem tudják visszafordítani, de
az egész tendencia Magyarországon, ami az információ monopolizálásához vezet, olyasmi, amit máshol nem akarunk.
Kontextus: A rendelettel a jogalkotók azt akadályoznák meg, hogy a hatóságok nyomást gyakoroljanak az újságírókra és a szerkesztőkre. Nem kényszeríthetik őket forrásaik felfedésére őrizetbe vétellel, szankciókkal, házkutatással, megfigyelő szoftverek telepítésével és egyéb módszerekkel. Kémprogramokat, mint a magyar újságírók és üzletemberek ellen is bevetett Pegasus-t, csak eseti alapon lehet alkalmazni, ha egy szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény alapos gyanúja miatt engedélyezi egy független igazságügyi hatóság. A megfigyelteknek ilyenkor is joguk lesz ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak.
Kémszoftverekkel történő visszaélés áldozata lehetett az újfent ellenzéki Magyar Péter is, erről itt írtunk.
Magyar politikusok is részei lehettek annak a Moszkvából finanszírozott propagandahálózatnak, amelyet a cseh titkosszolgálat leplezett le – írta a Spiegel. A csoport a prágai székhelyű Voice of Europe hírportálon keresztül terjesztett olyan narratívákat, amelyek célja az volt, hogy az Európai Uniót eltántorítsa attól, hogy segítse Ukrajnát az orosz hadsereg elleni harcban – erről maga Petr Fiala cseh miniszterelnök számolt be szerdán.