Az EU-s jogalkotók ezzel a döntéssel azt szeretnék elkerülni, hogy a magyarhoz hasonló médiahelyzet alakuljon ki az EU más országaiban.
Mi történt? Az Európai Unió Tanácsa kedden megszavazta az EU médiaszabadságról szóló rendeletét. A jogszabályra formálisan a Tanács keddi, agrárminiszteri ülésén mondott igent a 27-ből 26 tagállam a találkozó közvetítésének oldalára kitett eredmény szerint, egyedül a magyar kormány voksolt nemmel – írta meg a Telex.
Az eredmények a következőképpen alakultak:
Októberben Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke utalt rá, hogy a testület részben épp a magyar helyzet miatt kezdeményezte a jogszabályt. Az itteni állapotokat nem tudják visszafordítani, de
az egész tendencia Magyarországon, ami az információ monopolizálásához vezet, olyasmi, amit máshol nem akarunk.
Kontextus: A rendelettel a jogalkotók azt akadályoznák meg, hogy a hatóságok nyomást gyakoroljanak az újságírókra és a szerkesztőkre. Nem kényszeríthetik őket forrásaik felfedésére őrizetbe vétellel, szankciókkal, házkutatással, megfigyelő szoftverek telepítésével és egyéb módszerekkel. Kémprogramokat, mint a magyar újságírók és üzletemberek ellen is bevetett Pegasus-t, csak eseti alapon lehet alkalmazni, ha egy szabadságvesztéssel sújtható bűncselekmény alapos gyanúja miatt engedélyezi egy független igazságügyi hatóság. A megfigyelteknek ilyenkor is joguk lesz ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak.
Kémszoftverekkel történő visszaélés áldozata lehetett az újfent ellenzéki Magyar Péter is, erről itt írtunk.
Egy válasz
Magyar politikusok is részei lehettek annak a Moszkvából finanszírozott propagandahálózatnak, amelyet a cseh titkosszolgálat leplezett le – írta a Spiegel. A csoport a prágai székhelyű Voice of Europe hírportálon keresztül terjesztett olyan narratívákat, amelyek célja az volt, hogy az Európai Uniót eltántorítsa attól, hogy segítse Ukrajnát az orosz hadsereg elleni harcban – erről maga Petr Fiala cseh miniszterelnök számolt be szerdán.