Az Egyensúly Intézet januárban publikált kutatásából kiderült, hogy tarol a Balaton a települések fejlettségi indexét tekintve: azaz (egyelőre bírják) a megnövekvő lélekszámot. A Balaton mellé költözésnek több oka is van: a fideszes fejlesztések/kisajátítások mellett a koronavírus is szerepet játszott a környékbeli ingatlanok keresletét illetően, de a német nyugdíjasok is előszeretettel választják új otthonuknak a tó melletti üdülővárosokat.
A Flourish mapA Balaton jobb és bal oldala lett az utóbbi években népszerű: a Balatonfenyves-Balatongyörök kanyarban csak Keszthely és Balatonszentgyörgy nem 2023-ban érte el a lakosságszám csúcsát (az előbbi 1994-ben, az utóbbi öt évvel később), a keleti csücsökben pedig Aszófőtől Siófokig egyedül Balatonkenesén laktak öt évnél régebben a legtöbben, még jóval a rendszerváltás előtt. A Fejér megyei Székesfehérvárhoz hasonlóan Veszprém agglomerációja is tavaly virágzott leginkább: a tizenöt szomszédos település fele 2023-ban adott otthont a legtöbb embernek.
Gócszerű csúcsok láthatóak több nyugati nagyváros környékén is. Sopronban és Győrben a rendszerváltás után pár évvel éltek a legtöbben, azóta egyre többen költöznek el ezekből a városokból – a térképünkön sötétkék agglomerációból kiderül, nem mennek túl messze, kiköltöznek a városból a szomszédos falvakba és kisvárosokba.
Mosonmagyaróvár lakossága tíz éve volt a csúcson. A városról és környékéről 2021-ben írtunk hosszabb cikket, amiből kiderült, a járványügyi szabályozások miatt ugrott meg a (legalább papíron) ott élők száma.
Keleti voksturizmus
Tornyospálca vonzereje eléggé megugrott a 2018-as országgyűlési választás előtt. 2013-tól kezdődően tíz százalékkal, 285 fővel nőtt a település lakosságszáma, amivel épphogy elérte az 1986-os csúcsot, a háromezres lélekszámot. A kisebb demográfiai csodának a Szabad Európa járt utána 2021-ben, cikkükben megmutatták a romos házat is, amibe néhány év alatt 340 főt jelentettek be.
Ártánd, Biharkeresztes és Mezőpeterd mind határ menti település, előbbi kettőnek pedig 2019-hez képest tavalyra 10–11 százalékkal nőtt a lakosságszáma.
Szintén egy időben lett népszerű több észak-keleti település is: Forró, Beret, Abaújszolnok, Gagyapáti, Felsőgagy, Fáj, Fulókércs és Csenyéte is vagy tavaly vagy az elmúlt öt évben vonzotta magához a legtöbb embert. Utóbbiról tíz éve M. Kiss Csaba riportot készített, a nyomor legmélyebb bugyrának nevezve a települést. Ez volt az a falu, ahova a mentő se hajtott be egy haldokló férfihez.
Az orosz-ukrán háború a kárpátaljai határnál nem éreztette a hatását a lakosságszámban: a határ menti települések nagy része 2018-ban vagy 2019-ben tetőzött.