| Hm. Nem eszik olyan forrón a kását, ahogy főzik. Miskolcon mindig „atyuska” polgármesterek győztek. Ilyen habitusú volt Kobold, Káli, s voltaképpen Kriza is. Nők, bármily sajnálatos, nem kellenek. T. Asztalos Ildikó, Pelczné Gáll Ildikó felkészültek voltak, mégse nyertek. Hegedűs Andrea nem annyira az. Alakszainét el se indították. Okos hölgy volt, de megosztó. Tóth-Szántai ficsúrféle. Persze, változott a világ, de azért annyira nem, hogy egy ilyen autszájder nyerjen. Lehet. Ki tudja? Barkai is lehetne akár, csakhogy ő öntörvényű, nem túl kompromisszum kész, semmiképpen nem atyáskodó. Ráadásul elég nehéz visszavezetni a közéletbe, ennyi idő nincs, önkormányzati tapasztalata nulla. Simon Gábor, hát ő régi harcos, de voltak idők, amikor többre hivatott, mégse tudott kifutni. Valahogy másod-harmad ember maradt. Most mintha előbbre tartana, joviálisabbnak is tűnhet, de ezzel a zuhanó MSZP-vel eléggé reménytelennek tűnik az ő indítása. Maradna Veres Pál. Még mindig ő áll leginkább nyerésre. Csak annyira leócsárolták, éppen a sajátjai a sárga földig, hogy megrendülhetett. Erre utalnak a megnyilatkozásai, kicsit keserűnek, betegnek is tűnik, helyes lépés lenne, ha kimaradós volna ebből az ócska világból, a politikából. |
Még mindig mentegetitek Verest? Meg Simon keresztapát?
Nem volt még elég ebből az énésanagyapám politikai remetéből? Azt mondjátok, hogy ez tapasztalt…aha a város többszöri szétdúlásában.