Ha a jelenlegi formában fogadják el a jogszabálytervezetet, akkor a fideszes káderekkel feltöltött Gazdasági Versenyhivatal egyedi döntések alapján a hivatalnak vagy akár a kabinetnak nem tetsző, mono- vagy oligopol piacon tevékenykedő cégeket működésükben korlátozhat vagy akár arra kényszerítheti a tulajdonosaikat, hogy vállalkozásuk egy részét értékesítsék – mindezt a nagyobb verseny érdekében. Legutóbb a Spar került be a hírekbe azzal, hogy a kormányfő részesedést akart szerezni a cégben egy családtagja részére. A javaslat jelenleg a NER-es cégek érdekét szolgálja, de ha fordul a politikai széljárás, az új kabinet kezében is veszélyes fegyver lehet a mostani törvénymódosítás.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a kedden terjesztette be a parlament elé „Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról” szóló 75 oldalas salátatörvényt, amelybe a kormány elrejtette versenytörvény nagy jelentőségű átalakítását. Elsőként a Portfolio, illetve a Telex írt a törvényjavaslatról, melynek célja, hogy „a joggyakorlat tapasztalatai hasznosuljanak, és a jogalkalmazást segítsék, valamint hogy a törvények illeszkedjenek a változó társadalmi, szervezeti, technikai viszonyokhoz”. Mindennek láthatóan semmi köze a gazdasági versenyről szóló törvény módosításához.

A törvényjavaslat szerint a jövőben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) egyes cégekre rábökve azokat „alapvető jelentőségű vállalkozásnak” (avj) nyilváníthat, és bizonyos esetekben a GVH a tulajdonosokat cégük részbeni vagy akár teljes értékesítésére szólíthatja fel. A törvényjavaslat gumiszabályokat állít fel arra, hogy a GVH kiket minősíthet avj-nek, ugyan vizsgálnia kell különböző paramétereket (piaci részesedés, pénzügyi erő, integráltság) de a törvény végül is nem mondja ki, hogy mik az avj ismérvei, így azok lesznek alapvető jelentőségű cégek, amelyeket a GVH annak nyilvánít.

A törvényjavaslat indokolása szerint a kabinetnek az a célja, hogy az állítólagos összhangot megteremtse az uniós szabályozással, valamint, hogy a GVH hatáskörei bővülhessenek a versenytorzulások kiküszöbölése érdekében, illetve, hogy GVH az érintett cégekkel szembeni intézkedéssel megőrizhesse egy-egy fontos ágazatban az ellátásbiztonságot.

A GVH közleménye szerint a módosítással még hatékonyabb lesz a hivatal „versenyvédelmi tevékenysége”. A tervezett hatáskörbővítés német mintán alapul – állítják. „Álláspontom szerint a versenytörvény módosítására irányuló törvényjavaslatban a jogalkotó messzemenőkig szem előtt tartotta a jogállamisági szempontokat a tisztességes piaci verseny és a magyar fogyasztók védelme érdekében” – írta Rigó Csaba, a GVH elnöke a közleményben.

A versenytörvény tervezett módosítása lehetővé teszi az Orbán-kormány számára – megfelelő GVH állásfoglalás esetén – hogy a vele nem szimpatizáló cégeket a versenyre hivatkozva feldaraboltasson, illetve felvásároltasson NER-üzletemberekkel. A jogszabály azonban kétélű fegyver, mert

Az állam és a NER-cégek akvizíciós kísérletei szinte minden ágazatban megjelentek már. Az elmúlt hetekben például a Spar Magyarország vezetői nyilatkozták azt, hogy a kormányfő a cégből kisebbségi részt kért egy rokona számára. A nyilatkozat óta a kabinet folyamatosan kommunikációs nyomás alatt tartja a 2023-as tevékenysége után tetemes veszteséget kimutató kiskereskedelmi céget, a kivonulásra ösztönözve azt.