– Saját nyelvi állapotunk, érzelmeink szerint döntöttünk. Tíz-tizenkettő azért közös lett ebben a húszas halmazban, nyilván rengeteg eltérő véleményünk is lett. A jó ódát úgy írják, hogy van szakmaiság a megírásában. Egyfajta stílusbravúr, így csak képzett poéták képesek ennek megvalósítására. Aztán persze rááll a költő agya és keze az ódára, dehát József Attila óta kevés igazán kimagasló alkotás született ebben a műfajban nálunk. Tényleg olyan, mint lefutni 40 kilométert: nem megy, ha előtte csak 10 kilométert futottál. Elfogy a levegő. Az ódák között mindig élmény volt egy olyan szöveget olvasni, ami egyszerre ad nyelvi és befogadói örömöt. Amikor egy óda hozza azt a fajta poétikai energiát, energiamezőt, hatást, érzelmi indukciót, ami kell a költészethez”.

A zsűri tagja volt Nádasdy Ádám, aki sokféle szempontból a magyar nyelv doayenje: nyelvészként, költőként, műfordítóként íróként ezerféle szempontból tudta vizsgálni a szövegeket, ahogyan Antal Balázs irodalomtörténész is. Így a döntés mindenképp megalapozott és sokrétű lett, kiemelve a legnívósabb alkotásokat.

Félmillió forintot nyert az ódaverseny győztese

A díjátadó Fandl Ferenc előadásában ismerhették meg az érdeklődők a beküldött ódák legjobbjait. Az eredményhirdetés remek hangulatú volt, és a vendégek élvezettel hallgatták a magas színvonalú költeményeket, amelyek kiemelkedően jól sikerültek, és csak apró nüansz döntött köztük.

A helyezettek

1.helyezett: A csíkszeredai André Ferenc, díja 500 ezer forint.

2.helyezett: Borsi Bálint, díja tárgynyeremény, Seres László alkotása.

3. helyezett: két alkotó állhatott fel a dobogó harmadik fokára. A miskolci kötődésű Sajó László és Végh Attila. Mindketten tárgynyereményben részesültek, Seres László alkotásait kapták jutalmul.