Auschwitz azért is válhatott a Soá metaforajává, mert ez volt a német gyilkolási innováció csúcsterméke, hosszú évek kísérletezése, fejlesztése során eljutottak arra a szintre, hogy itt egyetlen nap alatt minden ellenállás, különösebb kellemetlen atrocitás nélkül, olcsón, hatékonyan naponta akár 6000 embert tudtak nyomtalanul hamuvá változtatni. Itt dolgozták ki a golyónál és a dízelmotorokkal előállított szén-monoxidnál olcsóbb és gyorsabb Zyklon B technológiát, itt valósult meg az emberek hasznosíthatóra és használhatatlanra szelektálása. Sajátos hibrid intézmény volt, 1940-ben létesítették elfoglalt, jó vízellátású, jó vasúti megközelíthetőségű lengyel területen. Először csupán koncentrációs táborként, majd kényszermunkatáborként is működött. Ezért is szerepelt bejáratán a hírhedt felirat: „Arbeit Macht frei”, ami a korábban létesített munkatáborok: Buchenwald, Mauthausen, Dachau és társaik kapuin is olvasható volt. Az első rabok lengyel politikai foglyok voltak, aztán szovjet hadifoglyokat zártak ide. A láger csak később, 1942-ben alakult részben megsemmisítő táborrá. Auschwitz egy több mint negyven táborból álló, 65 négyzetkilométeres ipari telep volt, emberi üzemanyaggal működött, és volt termelő és megsemmisítő részlege. Magába foglalta a nácik által kidolgozott összes lágertípust.https://444.hu/tldr/2024/05/05/auschwitz-a-holokauszt-nem-is-annyira-kenyelmetlen-szimboluma