A Csárdáskirálynő című operett eredeti, német nyelvű szövegkönyvében benne van Miskolc

Miskolc gazdag város értékben, szellemben, tudásban és művészetben is, kezdte ünnepi köszöntő beszédét Veres Pál polgármester. Miskolc Déryné és a LatabárokPressburger ImreFeledySzalay városa és Jenbach Béla városa is, ám az ő nevét talán még kevesen ismerik, annak ellenére, hogy egy világszerte ismert és szeretett mű, a Csárdáskirálynő szövegkönyvét ő írta. Librettistának lenni, vagyis szövegkönyvet írni, megadni egy mű alapját hatalmas munka. Az, hogy szobrot kap a Miskolci Nemzeti Színház parkjában, végre méltó helyre emeli a személyét Miskolcon. Erről a szoborról mindenkinek eszébe kell jutnia, hogy a Csárdáskirálynő szövegkönyvét egy miskolci ember írta és a nevét minden miskolcinak és az idelátogatóknak is meg kell ismerniük, hangsúlyozta. A Miskolci Nemzeti Színház egy páratlan alkotóműhely úgy a múltban, mint a jelenben is, zárta köszöntőjét a polgármester.

A csárdáskirálynő és Miskolc kapcsolata

A kétszáz éves színház nagyon fontos eseménye a mai pillanat, hiszen „mi csepűrágók ritkán kapunk ilyen figyelmet” – mondta mosolyogva Rusznyák Gábor, a Miskolci Nemzeti Színház főrendezője. Elmondta továbbá, hogy Béres Attila rendezte az idei évad egyik sikerdarabját, A csárdáskirálynőt és tőle hallotta először azt a hihetetlen történetet, hogy ez a darab hogyan kötődik Miskolchoz. Az alkotások minőségét a feltett kérdések minősége határozza meg. Az, hogy valakiben felmerült az a kérdés, hogy A csárdáskirálynő német szövegében, a harmadik felvonásban vajon miért hangzik el háromszor Miskolc neve, olyan kérdés volt, ami azt a folyamatot elindította, ami itt teljesedik be.

boon.hu