Veres P. Utoljára köszöntötte a várost polgármesterként

Utoljára köszönthette a várost polgármesterként Miskolc Napján.

Az ünnepi közgyűlést hivatalosan a város jegyzője nyitotta meg. Ignácz Dávid köszöntötte a jelen lévők között Hegedűs Andrea országgyűlési képviselőt, prof. dr. Horváth Zitát, a Miskolci Egyetem rektorát, Rácz Miklóst, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság igazgatóját, egyetemi vezetőket, Bihall Tamást, a BOKIK vármegyei elnökét, dr. Büdi László főorvost, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház megbízott főigazgatóját, dr. Boschánszky Ivánt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara elnökhelyettesét, dr. Dienes Istvánt, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Területi Szervezete elnökségi tagját, Fenyő Márkot, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kormányhivatal Miskolc Járási Hivatal hivatalvezető-helyettesét, az egyházak vezetőit, az önkormányzat és a polgármesteri hivatal, megjelent tisztségviselőit, a közgyűlés tagjait, a megjelent polgármesterjelölteket, a civil szervezetek képviselőit, pénzintézetek és gazdasági szervezetek vezetőit, Miskolc korábbi díszpolgárait, a kitüntetetteket és hozzátartozóikat, valamint a megjelent vendégeket – tudósított az eseményről a Minap.hu

A jegyző felhívta a figyelmet arra, hogy 115 évvel ezelőtt 1909 május 11-én adott a városnak címeres kiváltságlevelet Ferenc József magyar király. Ennek tiszteletére ezen a napon van Miskolc ünnepe, és ezen a napon köszöntjük azokat, akik eredményes, sikeres munkájukkal kivívták a város polgárainak elismerését, és a kuratórium javaslata, valamint a közgyűlés döntése alapján kitüntető címet, illetve díjat vehetnek át.

Ünnepi beszédet Veres Pál mondott. A városvezető furcsa érzésének adott hangot, mert polgármesterként, Miskolc napján utoljára szól a miskolciakhoz. Elmondta, sokat gondolkozott azon, miről is beszéljen. Mondja-e fel a közösen elért eredményeket, sorolja-e fel, hogy mire büszke, amit már részint elmondott és néhányszor még el is mond majd máskor, vagy arról beszéljen inkább, milyen büszke Miskolcra és az elmúlt években elért eredményekre.

A polgármester ezt követően kifejtette, hogy a most következő választáson már egyszerű miskolciként fog szavazni, hiszen nem polgármesterjelölt. Ezért úgy döntött, hogy egyszerű miskolciként mondja el, milyennek szeretné látni a várost 2030 körül. „Egy boldog, büszke, nyüzsgő, gondos, okos és zöld Miskolcot szeretnék látni 2030-ban. Egy olyan várost, amely büszke a múltjára, értékeli a jelenét és okosan, bátran tervezi a jövőjét. Azt szeretném, ha Miskolc vezetése 2030-ban is azt keresné mindenkiben, ami összeköt, nem azt, ami szétválaszt.” 

Majd azzal folytatta, hogy azt szeretné, ha mindenki először a jót látná meg, nem a hibákat keresné, merne büszke lenni az eredményekre bárki is érte el.

A polgármester ezt követően a jövővel kapcsolatos vágyait sorolta fel.

– Szeretnék kisétálni vagy kibiciklizni családommal a megújult Lillafüredre, körbesétálni a tavat, megnézni az egykori Szikla helyén működő új komplexumot, szeretnék fagyizni az új büfésoron és büszkén nézni Miskolc egyik csodáját meglátogató turistákat. Szeretném megnézni, hogy halad a DAM területének újjáépítése, hogyan nyer új funkciókat az egykori gyárterület, Miskolc egykori ipari központja. A vendégeimnek szívesen dicsekednék azzal, hogy Miskolc igazi fesztiválváros lett ismét, és válasszanak, hogy Kocsonyafesztivál, Borangolás, Miskolci Piknik, a CineFest vagy az Advent idején jönnének-e szívesebben ismét vissza hozzánk. Nyáron pedig a város minden pontján történik valami érdekes, valamennyi hétvégén – mondta.

Majd így folytatta: – Nosztalgiázva mesélném az unokáimnak, hogy milyenek voltak régen a dízel buszok és magyaráznám, hogyan működik az új hidrogénhajtású, amin éppen ülünk, és az áram, amit használunk a napelemparkunkból és a geotermikus erőműveinkből jön. Szívesen hallgatnám az akkori rektor beszámolóját, amelyben eldicsekszik, hogy az egyetem hallgatói létszáma folyamatosan nő, mert a kampusz és a város közös gazdaságfejlesztési programjának köszönhetően számos új cég települt ismét Miskolcra, akiknek kell a jól képzett, fiatal miskolci munkaerő. Ugyanígy hallgatnám a Földes akkori igazgatóját az iskola sikereiről és a Miskolcon továbbtanulni szándékozó diákok növekvő számáról. Szeretnék sétálni a virágos főutcán, a nyüzsgő Avason, a történelmi Diósgyőrben és Tapolcán. Vidámságot, boldogságot és büszkeséget szeretnék látni a szembejövő miskolciak és némi ámulatot a vendégeink arcán.”

Veres Pál egyszerű miskolci polgárként így képzeli el a várost 2030-ra, hiszen, mint azt a városvezető hangsúlyozta, ezekért dolgozott és másokkal együtt ezek alapjait tette le.

Most pedig azért drukkol, hogy mindez sikerüljön, hiszen olyan várost szeretne, ahol nem az a fontos, hogy ki kezdett el egy programot, hanem az a fontos, hogy az a program jó-e vagy sem, hasznos-e vagy sem, jót hoz-e Miskolcnak és a miskolciaknak, az ő javukat szolgálja-e vagy sem.