A marketing szakmánk azt segíti, hogy a városmenedzsment képes legyen a „vevői” – azaz a saját lakossága és közösségei, a város vállalkozásai, a turisták, a látogatók, a gazdasági befektetők, a különböző szakmai, nonprofit, civil szervezetek, kulturális, oktatási, művészeti intézményei, a települési partnerek, közigazgatási, kormányzati döntéshozók, nemzetközi partnerek, s folytathatnánk a sort – elvárásai alapján, az elégedettségük, a pozitív döntéseik elérésének érdekében, egy határozott arculat, tudatos pozícionálás, megkülönböztető versenyelőnyök teremtése révén fejleszteni, működtetni várost, együttműködve minden érintettel, szövetségessel, mondta a boon.hu-nak dr. Piskóti István, a Miskolci Egyetem Marketing és Turizmus Intézet igazgatója, városmarketing szakértő, aki a május 16-i gazdasági konferenciánk egyik kerekasztal-beszélgetésének résztvevője.
Ez egy nagyon sokrétű, holisztikus városvezetési szintű feladat. A saját adottságok, a felsorolt „vevők”, a versenytársak, a külső gazdasági, társadalmi, technológiai, környezeti, politikai trendek megismerésére, elemzésre épülő fejlesztési stratégia-alkotást, s megvalósítást, súlypontjában egy nagyon komplex, integrált kommunikációs programot igényel, azaz a marketing, mint városvezetési funkció a sikeres városmárkaépítés megalapozója, a megvalósítás támogatója, s nem egyszerűen csak a meglévő állapot, meglévő kínálat rutinszerű népszerűsítése, tette hozzá.
Minden változik…
Az elmúlt évek során a gazdasági, társadalmi és környezeti hatások komoly kihívások elé állítják a településeket, különösen a nagyvárosokat veszélyeztetik, s évtizedes folyamatok „visszafordulása” indult el a kis- és középvárosok szerepének, népszerűségének felértékelődésével. A település-rendszerben a különböző méretű, adottságú, szerepű helyek, térségek együttműködése sok téren szükséges, melyben a turizmus kiemelt jelentőségű, „forradalmi jellegű” trendekkel.
Multiplikációs hatás
A turizmusfejlesztés az a szektor, mely egy település, város életet talán legkomplexebben képes befolyásolni, hiszen például új, helyi vállalkozásokat indukál – a klasszikus turisztikai szálláshely, vendéglátás, személyes szolgáltatások mellett a helyi agrár és kézműves termék előállítás, a hagyományápolás, a képzés, marketing terén, ebből eredően a helyi foglalkoztatásnövelésben új lehetőségeket teremt. Jelentős mértékben képes növelni a fogadó desztináció lakosságának életminőségét, az értékek megóvásával, a városkép, a város infrastrukturális, értékmegőrző megújítása a helyiek identitását, lokálpatriotizmusát, a térség megtartó erejét erősíti, ezáltal pozitív társadalmi-gazdasági, kulturális, környezeti, fizikai hatásokat fejt ki, stratégiai jelentőségű terület- és településfejlesztési átalakulást indukál.
Városfejlesztő marketing
Ugyanakkor nem egyszerűen csak jelentős a turistaszám növelés a feladat, (sőt gyakorta éppen nem), hanem az új, trendi turisztikai szegmenseknek szóló, speciális, s leginkább a slow-turizmus elveire, a modern, egészséges életmód integratív hatású trendjére épülő versenyképes, innovatív turisztikai termékkombinációk létrehozását, elsősorban az egészség, aktív, kreatív, kulturális, gasztro-, sport, vízi stb. turizmus.
Mindezek alapján a következő évek városmenedzsmentjeinek, különösen Miskolcon, a térségben – már csak a relatív elmaradás okán is – a városfejlesztő marketing, s benne a turisztikai lehetőségek kihasználását megteremtő desztináció-marketing szemlélet és gyakorlat megerősítésére van szükség – foglalta össze dr. Piskóti István.
Fotó: Miskolc. Fodrászra várva