Putyin és Hszi

Nyitóképen: Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping a pekingi csúcson; forrás: Mikhail METZEL / POOL / AFP 

***

Hszi Csin-ping kínai elnök invitálására Pekingbe érkezett Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki kétnapos találkozót tart a világ második számú vezetőjével. Mindenki jókora elvárásokkal tekintett a találkozó elébe, a két nagyhatalom szorosabb szövetsége mindenféleképpen nagy jelentőséggel bír.

Pekingben az orosz vezetőt egészen extra fogadtatásban részesítették: rezesbanda és gyereksereg várta a kínai fővárosba érkező Vlagyimir Putyint.

Oroszország és Kína szempontjából is fontos ez a találkozó, a háborúzó partner, olykor versenytárs, néha ellenfél Oroszországgal relatíve közös platformon vannak, ugyanakkor Hszi igyekszik nem teljesen eljátszani a Nyugat jóindulatát sem.

Mindenesetre a Reuters összeszedte, mik voltak a látogatás első napjának főbb pontjai, eredményei – s ebből is úgy tűnik, többről van szó, mint puszta formalitásról.

Persze szimbólumokból is akadt elég: például a két vezető a partnerség „új éráját” hirdette meg a rivális Egyesült Államok ellen, amely állításuk szerint eg yagresszív hidegháborús hegemóniát tartott fenn, káoszt hozva a világra.

Az aláírt 7 ezer oldalas dokumentumban akadt más is.

Például deklarálták, hogy ugyanazt gondolják Tajvan, Ukrajna és Észak-Korea kapcsán – előbbi ugye Kína „része”, ahogy Pekingben szeretnék látni, Ukrajna kapcsán Kína igyekezett mindeddig semlegesnek tűnni, de most úgy látszik, ez borult, Észak-Korea pedig elsősorban kína proxiállama, bár némi orosz befolyás is érvényesül, szóval ez önmagában nem akkora dolog.

Putyinnal érkezett egyébként Andrej Belouszov, az új védelmi miniszter, aki Szergej Sojgut váltotta a székben nemrég; s egy jókora delegáció.

A Reuters megjegyzi: az, hogy Putyin újraválasztása óta ez az első külföldi útja, üzent a világnak arról, kit és mit tart valójában fontosnak.

Jelesül Oroszország és Kína komoly aggodalmát fejezi ki „az Egyesült Államok stratégiai egyensúlyának megsértésére tett kísérletei miatt”– s itt felsorolják Amerika globális rakétavédelmét, amit világszerte telepítenek, a nukleáris elrettentési taktikájukról, illetve például szárazföldi, közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták telepítése az ázsiai-csendes-óceáni és európai régiókban.

Minden ilyesmit mindkét résztvevő mélyen elítélt, mondván, ezek a lépések „közvetlen veszélyt jelentenek Oroszország és Kína biztonságára”

Továbbá:

„a felek ellenzik az Egyesült Államok hegemón kísérleteit arra, hogy katonai erő kiépítésével, katonai blokkok és koalíciók létrehozásával megváltoztassák az erőviszonyokat Északkelet-Ázsiában.”

Hszi egyébként nemrég Franciaországban, Szerbiában és Magyarországon járt, bár értelemszerűen ebből a két NATO-tagországokban szó sem volt katonai vagy egyéb együttműködésről, kizárólag kereskedelemről, befektetésről.