Tisztelt Jegyző Úr!
Nem válaszolnak a kérdésekre, kizárják a sajtótájékoztatókról az újságírókat vagy fizikailag akadályozzák a mozgásukat – ilyen módszerekkel akadályozzák az állami és önkormányzati szervek a független sajtó munkáját. Mindez a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) új kutatásában olvasható.
A jelentés rövid ismertetőjében hozzáteszik, hogy a probléma évek óta fennáll, a független szerkesztőségek ezért egyre nehezebben tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. Mindez szűkíti a nyilvánosságot és sérti a közvélemény tájékozódáshoz való jogát is – nem véletlen, hogy Magyarország évről-évre hátrébb csúszik a sajtószabadság-ranglistákon.
Hat nemzetközi médiaszervezet vizsgálódott nálunk, a jelentésük eredményei letaglózóak.
A TASZ 2018 szeptembere és 2019 októbere között 19 érintett médium (köztük a legnagyobb, legolvasottabb online hírportálok) főszerkesztőivel és újságíróival készített mélyinterjúkat, ezen kívül konkrét példákon és a TASZ ügyvédei által képviselt ügyeken keresztül tárta fel a sajtó helyzetét.
A kutatás összesen hét különböző akadályozási formát tárt fel, amelyek különböző mértékben érintik az egyes szerkesztőségeket, de valamelyik mindenképpen hat rájuk.
GYAKORI A SZERKESZTŐSÉGEK VAGY AZOK MUNKATÁRSAINAK
Az akadályoztatással a szerkesztőségek többféle módszerrel próbálják felvenni a harcot: több közérdekű adatigénylést nyújtanak be (mivel itt törvényi határidő van a válaszadásra), egyes esetekben jogi eljárásokat is kezdeményeznek az őket akadályozó szervekkel szemben. Ezek azonban a jelentés szerint nem ellensúlyozzák a hatalom által okozott hátrányokat.
A TASZ szerint a sajtószabadság nem csak a legszélsőségesebb, az újságírók életét vagy szabadságát is veszélyeztető kormányzati lépések miatt kerülhet veszélybe.
KEVÉSBÉ DRASZTIKUS ESZKÖZÖK ALKALMAZÁSA IS A NYILVÁNOSSÁG JELENTŐS SZŰKÜLÉSÉHEZ VEZET: EZEK IS AZT EREDMÉNYEZIK, HOGY A SAJTÓ ÉS RAJTUK KERESZTÜL A POLGÁROK NEM JUTNAK (MEGFELELŐ) INFORMÁCIÓHOZ.
A jelentés teljes szövegét itt lehet elolvasni.