Mekkora a bérszakadék Borsod és az ország fővárosa között? És hogyan teljesítenek az egyes ágazatok megyék szerint összehasonlítva?

Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket firtatott a Pénzcentrum cikke.

Sokszor szinte éhbérért robotolnak a magyar vidéken dolgozók, derül ki a KSH statisztikáin alapuló összehasonlításon. A budapesti és a szabolcsi nettó átlagfizetések között például körülbelül 200 ezer forintos különbség van. Ám a legjobban és a legrosszabban fizetett nemzetgazdasági ágak között majdnem tízszeres a bérkülönbség, és több megyében a legjobban fizetett dolgozók közelítik meg a fővárosi átlagot. A legrosszabbul fizetettek között túlnyomó többségben szerepel a humánegészségügy és a szociális ellátás nemzetgazdasági ág, valamint az oktatásban dolgozók is a legkevesebbet keresik egyes megyékben.

Budapesten még mindig jelentős a hazai átlagkeresetek emelkedése, miközben az országos átlag körülbelül 83 ezer forinttal marad el a fővárosi átlagtól. A legmagasabb nettó átlagkeresetek Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyékben találhatóak, míg a legrosszabbul fizetett megyékben a nettó átlagfizetés alig éri el a 300 ezer forintot havonta, ami a jelenlegi árak mellett kimondottan alacsony életszínvonalat biztosít csupán.

Megyénk a negyedik legrosszabb a 19 megye és a főváros alkotta listán, a nettó átlagfizetés 305818 forint volt 2023-ban.

hasonló eredményeket láttunk tavaly januári cikkünkben is, akkor is ezt a három megyét előztük. És bár látni némi növekedést az eltelt időszakban, az emberek tapasztalata az, hogy az infláció megeszi a növekedést.

Ami az ágazatokat illeti, a bányászat/kőfejtés nemzetgazdasági ágban lehet a legjobban keresni megyénkben, itt a havi nettó átlagkereset 662577 forint. na persze ez nem a fizikai bányászmunkákat végzőkre, hanem a fehérgalléros állásokra vonatkozik.

Borsodban a legrosszabb fizetések a humánegészségügyi, szociális ellátás területén vannak, nettó 106890 forintot kapott hó végén egy dolgozó.

Ebből a pénzből nem lehet megélni, ez egészen nyilvánvaló. Ez a terület más megyékben sincsen túlfizetve, az egészségügyi és szociális szféra munkatársai Vasban is csupán 210741 forintot vihetnek haza havonta.

A cikk nemcsak a kereseteket, hanem a fogyasztási adatokat is vizsgálta, ami erősen korrelál a béradatokkal. A vőváros a fogyasztás terén is vezető szerepet tölt be az országban: ahogyan korábbi cikkünkben ismertettük, 2022-ben egy főre jutva a budapestiek a legtöbbet költötték éves szinten, összesen 2 millió 213 ezer forintot, ami 29 százalékkal haladta meg az országos átlagot. A kiadások éves összege 1 millió 879 ezer forint volt a megyeszékhelyeken és megyei jogú városokban, míg a községekben ez az összeg 1 millió 392 ezer forint volt. Az alföldi és az északi régiók fogyasztása bár növekszik, az egy főre jutó kiadások még mindig elmaradnak az országos átlagtól, Észak-Alföldön 14,3, Észak-Magyarországon pedig 10,3 százalékkal.

Virovácz Péter, az ING makrogazdasági elemzője az adatok alapján megjegyezte, hogy minden régióban megfigyelhető a megyeközpontokhoz való költözés tendenciája. Nem meglepő a következtetés, hogy

minél közelebb van egy település a megyeközponthoz, annál nagyobb eséllyel találnak a lakosok jobb munkalehetőségeket, ami végül a fogyasztás növekedéséhez vezet.

A főváros és vonzáskörzetének ennyire domináns szerepe nem mutatható ki sem Romániában, sem Lengyelországban. Budapest és környéke az országos GDP 47,7 százalékát adja, miközben ez a közel 2350 négyzetkilométeres terület mindössze a lakosság 31,3 százalékának ad otthont – emelte ki Bod Péter Ákos közgazdász, a jegybank egykori alelnöke.

Fotó. Miskolci aranyásók