Gázai övezetben. A második világháború óta nem látott ilyen mértékű házrombolást a világ
  • A Bellingcat nemzetközi tényfeltáró hálózata az amerikai Scripps News stábjával közösen vizsgálta a szisztematikus házrombolásokat Gázában és a háborúval párhuzamosan terjeszkedő telepeket Ciszjordániában.
  • Az ENSZ lakhatáshoz való joggal foglalkozó szakértője szerint ha népirtást nem is lehet megállapítani Izrael terhére, az ügyben perdöntő lehet, hogy az izraeli hadsereg egyes egységei bizonyíthatóan lakhatatlanná teszik a Gázai övezet bizonyos részeit.
  • Az eredeti angol nyelvű cikkek itt és itt, a kapcsolódó dokumentumfilm itt érhető el.

Húsz nappal azután, hogy a Hamász terrorszervezet fegyveresei tavaly október hetedikén több mint ezer embert mészároltak le és több százat ejtettek túszul Dél-Izraelben, a hadsereg háborút indított a Gázai övezetben. Izrael és a terrorszervezet között jelenleg is zajlanak az összecsapások és a tűzszüneti tárgyalások. A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint a háborúban eddig közel harmincötezer ember halt meg palesztin területen, míg a sérültek száma legalább hetvenhatezer. Az október hetedikén elrabolt izraeli túszok közül legalább harmincnégyen meghaltak.

A háborúra válaszul a Dél-Afrika kontra Izrael ügyben a hágai Nemzetközi Bíróság ideiglenes intézkedéseket hozott a népirtás elkerülésére vagy megfékezésére. Bezalel Smotrich izraeli pénzügyminiszter, a biztonsági kabinet szélsőséges tagja május elején gázai városok teljes megsemmisítésére szólított fel, mondván: „nincsenek félmegoldások”. Hitelesnek tűnő becslések szerint a háború kezdete óta a kétmilliós lakosságú Gázai övezet épületeinek több mint fele megrongálódott vagy a földdel vált egyenlővé.

A Bellingcat a közösségi média segítségével követte az izraeli védelmi erők egyetlen zászlóalját, a 8219-es kommandót, amint áthaladtak Gázán, lerombolt alagutakat, házakat és mecseteket hagyva maguk után. A 8219-esek katonái nyíltan posztoltak a gázai történésekről és tapasztalataikról, belátást engedve a katonai műveletek olyan részleteibe is, amik a hivatalos forrásokból rendre kimaradnak.

A lap az oknyomozó újságírók által előszeretettel használt nyílt forrású információ- és hírszerzés (OSINT) módszereivel minden általuk megosztott fotót és videót elhelyezett időben és térben, majd a Planet Labs műholdfelvételeivel meghatározta, melyik épületet mikor rombolták le, és mikor éppen merre jár a 8219-es zászlóalj.

A ledöntött minaret

A Bellingcat által azonosított első támadásban több mint nyolcezer izraeli katona vehetett részt november 13-án vagy 14-én: az egység tagjai leromboltak egy Földközi-tengerre néző kétemeletes épületet, eddig ismeretlen okból. Ezután a rombolás üteme és mértéke látszólag felgyorsult, a környékről készült műholdfelvételek szerint ezekben a napokban legalább harmincnégy lakóépület semmisült meg teljesen vagy részben. Mivel a tömbök többsége hét-tíz emelet magas, a tényleges pusztítás jóval nagyobb lehet. Akkor a Times of Israel is megírta, hogy az izraeli hadsereg rajtaütést hajt végre az említett városrészen, ahol állítása szerint a Hamász fegyveresei és hírszerzői állomásoztak. Decemberben az egység részt vehetett az al-Iszla mecset és a környező épületek ledöntésében is. Februárban a mecset Facebook-oldala tett közzé fotót a megsemmisült épületről és a ledöntött minaretről.

Az izraeli hadsereg szerint a Hamász katonai bázisként, fegyverraktárként vagy magas státuszú fegyveresek bújtatására használja a nemzetközi humanitárius jog értelmében védett státuszú helyeket: nem katonai célú és lakóépületeket, mecseteket, iskolákat, kórházakat.

Fotó. archív