Magyar. Lehet, hogy én vagyok a hibás emiatt az egész Soros-kampány miatt

– Beszéljünk Soros Györgyről egy kicsit!

– Miért? – kérdezte Magyar.

A kormány kommunikációjában az Európai Bizottságot rendszeresen összekötik Soros Györggyel, most már közös plakáton is szerepeltetik Sorost és Magyart, ezért rákérdeztünk, hogy milyennek ítéli meg Soros György politikai tevékenységét.

Magyar azt vette észre, hogy Sorosról egy ideig nem beszélt a kormány, hanem róla, de most „reaktiválták Gyuri bácsit”. Magyar azt mondta, hogy életében egyszer hallotta élőben Soros Györgyöt, és egy kicsit,

„hogy is mondjam, lehet, hogy én vagyok a hibás emiatt az egész Soros-kampány miatt, ugyanis én voltam ott az Európai Parlamentben, 2015-ben, azt hiszem, amikor Soros György előterjesztette ezt a fantasztikus elképzelését, hogy hitelt kell felvennie Európának, és segítenie kell a migránsok befogadását”.

Magyar szerint már akkor is alig tudta felolvasni a nyolcoldalas előterjesztését, „végül felrakták valahogy a pulpitusra, és elmondta, azóta csak kilenc évvel idősebb lett, úgyhogy nem tudom, hogy jelenleg milyen befolyása van a világfolyamatokra, és Európa és Magyarország működésére”. Mindenesetre „lehet, hogy ha kicsit másképp írom meg azt a jelentést és másképp kerül a kormány asztalára,” akkor nem látja meg benne a kormánypropaganda a lehetőséget.

– De van mondjuk ön szerint Soros-hálózat?

– Biztos, hogy van egy olyan hálózat, amelyet az Open Society és ezek az alapítványok pénzelnek – válaszolta Magyar. Szerinte „mindenki tudja, hogy Soros György mit művelt az angol fonttal, mit művelt Indiával, mit akart művelni Magyarországgal a 2008-as válság idején, Csányi Sándor tudna erről beszélni, és az akkor pénzügyminiszter, hogy hogyan shortolta az OTP-részvényeket, hogyan akarta a forintot bedönteni, és nem hazaárulásból, hanem azért, mert profitot akart szerezni”.

Sorosék igenis befolyásolni akarnak, és tudja azt is, hogy például a ’90-es évekbeli iskolatejprogram is hozzá kötődik, de ehhez gazdasági érdeke is fűződött. Szerinte van mind a két félnek igazsága, és azt kell nézni, hogy kinek mi az érdeke: „Soros tesz jót is és rosszat is”, de az sok, amit Soros szervezetére épített a kormánypropaganda.

Budapesti feladatok

Magyar Péter vezeti a Tisza Párt fővárosi és EP-listáját is. Az Európai Parlamentbe nem fog beülni, de a Fővárosi Közgyűlésről még nem döntöttek, mondta nekünk, ez az eredménytől is függ. Az a céljuk, hogy döntő szavuk legyen a közgyűlésben, de konstruktív szerepre készülnek, nem fogják a leendő főpolgármester munkáját csak azért is hátráltatni. Szerinte az elmúlt öt évben „nem volt gazdája a városnak”, de eleve harmincnégy év alatt alig történt valami a városban.

„A ’48-as forradalom alatt Széchenyiék másfél év alatt felépítették a Lánchidat,” ma pedig „három vagy négy év alatt sikerült felújítani a Lánchidat, de az áráról ne beszéljünk, az is háromszor annyi lett, mint amennyit terveztek.”

Szerinte a Lánchídnál is látszik, hogy nem hoznak meg döntéseket, most se nem a gyalogosoké, se nem a forgalomé. „Hogy nem jutottunk el odáig Budapesten, hogy megépüljön egy gyalogos híd mondjuk a Parlamentnél vagy a Lánchídnak az egyik meg a másik oldalán”, ami egy csomó más külföldi városnál megvalósult?

„Szerintem mindenki szeretne több bicikliutat”, és még a fideszesek közt sincs erről vita, „mindenki tudja, hogy az a jövő, hogy próbálunk az autóból átülni, amikor lehetséges, de ahhoz biztonságos bicikliutak kellenek, amik nem egy ilyen fölfestünk egy sávot… egészen nevetséges”. Szerinte ez a megoldás nem biztonságos, elveszi a helyet az autóktól, és a körút melletti kis utcákba tereli a forgalmat.

„Fényévekre vagyunk attól, amik lehetnénk”, teljesen átalakítaná a város irányítási rendszerét, hogy ne legyen ennyi külön kerületi testület, ami esélyt ad a mutyikra. De egy keményebb kezű vezető, mint amilyen szerinte Tarlós István volt, sem tudná átverni az akaratát, mert ott vannak a kerületi polgármesterek, a kerületi érdekek, „a körútnak az egyik oldala az egyik kerület, a másik oldala másik kerület, a vége az egy harmadik kerület, és közte megy az állami út.”

Olimpia és népszavazások

Magyar Péter pár napja a Momentumot „bűnben fogant pártnak” nevezte, mert „egy nemzeti ügy ellenében”, a 2024-es olimpia ellenében kampányolt, és végül ebből a kampányból született maga a párt is. Rákérdeztünk, hogy szerinte Budapestnek szüksége van-e olimpiára. Erre Magyar azt válaszolta, hogy „jelen helyzetben nincs”, de 2017-ben ez még egy más szituáció volt, akkor senki sem látta előre, hogy jön a Covid és gazdasági válság is, „valószínűleg 2024-ben nehezen rendeztünk volna olimpiát”. De szerinte levágták a mondat egyik felét, és azt mondta, hogy „neki magánszemélyként, Magyar Péterként nagyon nem esett jól, hogy valaki úgy gründol egy politikai pártot, hogy valami ellen”.

Szerinte egy olimpia nemzeti ügy lehetne, és „a kormány hibája, hogy nem lett az, mert egy ilyen rendezvényt csak úgy lehet megtartani, ha van mögötte nemzeti támogatás”. Magyar azt mondta, hogy „a kormány hibája, gyávasága, hogy kifarolt ebből”, azaz nem kampányolt az olimpia mellett, például nem ütköztették a szakmai érveket sem. Szerinte „nem Budapesten kellett volna erről népszavazás, hanem általában, minden magyar embert megkérdezni. És a kormánynak kellett volna megkérdeznie, ahogy

egy Alaptörvény elfogadásánál is a kormánynak kellett volna megkérdeznie a magyar embereket, akkor nem lehetne arról vita, hogy milyen Alaptörvényünk van, és miért van egyáltalán új Alaptörvény.”

Ő 2017-ben még kint volt Brüsszelben, és fel volt háborodva, „hogy a kormány nem áll bele a népszavazásba és nem tájékoztatja a magyar embereket. Lehet, hogy még az sms-eim is megvannak”, amiket Gulyás Gergelynek küldött. Ez volt az egyik csalódása a Fideszben, „amikor egy csomó emberben felkeltették ezt a nemzeti büszkeséget, hogy igenis meg tudjuk csinálni”, végül mégis így engedte el a párt az olimpia ügyét.https://telex.hu/belfold/2024/05/27/magyar-peter-interju-tisza-part-budapest-eu-soros-olimpia-eros-idezetek