A szélsőségesen alakuló időjárás kérdései annyira időszerűek, hogy 1994 óta június 17-e lett az elsivatagosodás és az aszály elleni küzdelem világnapja.
Fotó: dr bouz / Forrás: Agrárszektor.
A csapadék hiánya hozza létre a sivatagot és aszályt
Rázsi András meteorológus szerint az időjárás csapadékmentes szélsősége kell ahhoz, hogy valahol sivatag alakuljon ki.
„Akkor beszélhetünk sivatagról, ha a csapadék egy bizonyos területen évente 250 milliméter alatt marad. A Föld legnagyobb sivataga az Antarktisz, bár ebben az esetben nem a klasszikus értelemben vett homokdűnés, tevés sivatagról beszélünk, hanem egy hósivatagról. Hiszen sivatagok nemcsak a forró égövben alakulnak ki, hanem az Andok magashegységeiben is, vagy Belső-Ázsia hegyvidékein.”
Akkor jön létre egy területen sivatag, ha a légtömeg rendszeresen lefelé áramlik, mint a Szaharában vagy a Góbi-sivatagban. Ez a leáramlás a sarki jégmezőkön is jellemző a homoksivatagok mellett.
Mikor válik Miskolc környékén sivatagossá az időjárás?
Az utóbbi napok és hetek heves zivatarai után szerencsére adja magát a válasz: talán soha. Mivel a százaság után gyakran tapasztalunk váratlanul lesújtó felhőszakadást, kiadós esővel járó viharokat Miskolc régiójában.
„Csekély esély van arra, hogy ebben a térségben tartósan, akár több esztendőn keresztül évi 250 milliméterre csökkenjen a csapadékmennyiség. A mérsékelt égövben más problémákkal kell számolnunk: egyre gyakrabban alakulnak ki aszályos időszakok, majd utána váratlanul esik szélsőségesen sok csapadék, ahogyan ez a napokban is történt Miskolcon. Még 4-5 ilyen éjszakai zivatar, és megvan az évi 250 milliméter csapadék”.
„Az aszályos időjárás jelent nálunk gondot, nem az elsivatagosodás”
Az aszály is az időjárás szélsőséges jelenségei közé tartozik, amivel hazánkban és Miskolc térségében is rendszeresen számolni kell. Ilyenkor nagy hőmérséklet mellett tartós csapadékhiány alakul ki egy térségben.
Rázsi András rámutatott arra a tényre, hogy a 2022-es év kifejezetten aszályos év volt. Erről itt írtunk korábban. Ezzel szemben a 2023-as egyáltalán nem, inkább a csapadékos időjárás volt jellemző Miskolcon és környékén is.
Az embernek és a mezőgazdaságnak alkalmazkodnia kell az aszályos időjáráshoz, ha termelni szeretnénk az időjárási szélsőségnek kitett területeken.
Az időjárás előrejelzését segítik a klímaszcenáriók
Rázsi András aláhúzta: érdemes a mezőgazdasággal foglalkozó szakembereknek előre megnézni a klímaszcenáriókat. Ezek hosszabb távú időjárási előrejelzéseket jelentenek akár Miskolc időjárásáról is, a meteorológus megállapítása szerint alapvetően „ha-akkor” típusú előrejelzések.
Ilyen szcenárió lehet az az egyszerűen átlátható összefüggés az időjárásról, hogy ha a szén-dioxid kibocsátásának mértéke nem változik, rövidesen tovább erősödik majd az előttünk álló években a globális felmelegedés.
A jövőben a klímaszcenáriók alapján kell szervezni a mezőgazdaságot, hogy alkalmazkodjon az időjárás megváltozott körülményeihez. Például a jövőben nagy valószínűséggel megjelenő aszályos időszakhoz, ha a szcenárió ezt körvonalazza. Ezért vált központi jelentőségűvé az időjárás-előrejelzés Miskolcon is, a klímaszcenáriókkal együtt. A kutatók is egyre gyakrabban gondolkodnak azon, miért pusztít ennyi aszály Magyarországon.
Mit lehet tenni az aszály ellen?
Rázsi András szerint jobban meg kellene fontolni, milyen módon és mértékben engedjük ki az országból a folyóvizeinket.
„Érdemes lenne folytatni a becsatornázási folyamatokat. A mezőgazdaságban az is egy járható út lenne, ha a lezúduló sok esőt a szárazabb időjárás idején öntözésre fordítanák a földeken. Mert a hatékonyabb öntözésnél nincs jobb védelem az aszályos időjárás ellen”-foglalta össze a lehetséges megoldásokat Rázsi András.
boon.hu
Pontosan látni