Az alap-, a járóbeteg- és a kórházi ellátásra vonatkozó változásokról beszélt Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár az IME Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek budapesti konferenciáján.

A helyettes államtitkár az alapellátás kapcsán azt mondta,

fontos kormányzati feladat megoldást találni a betöltetlen háziorvosi körzetek problémájára és az új körzetek kialakítása.

Ezzel kapcsolatban augusztus 31-ig várják az önkormányzatok jelzéseit a körzethatárokról és arról, hol vannak betöltetlen praxisok. A következő két évet a praxisközösségek továbbépítése határozza majd meg a helyettes államtitkár szerint.

Bidló Judit beszélt az új háziorvosi ügyeleti ellátásról is, amelyet már minden megyében az Országos Mentőszolgálat működtet, októbertől pedig Budapesten is bevezetik az új rendszert. Szerinte a változástól „mindenki tartott egy kicsit”, de a végére jó megoldásnak bizonyult. A betegek nagyjából már megtanulták, hogyan kell használni az új rendszert, és egyre jobbra értékelik azt. Hozzátette, a következő feladat az alapellátási és a gyógyszertári ügyelet összehangolása lesz: ott legyen gyógyszertári ügyelet, ahol háziorvosi ügyelet is van.

A járóbeteg ellátásban a kormány célja, hogy lerövidüljenek a betegutak és az előjegyzési idők – az informatikai rendszerekben ehhez van még kapacitás a helyettes államtitkár szerint.

Szakmai alapú átszervezés zajlik – mondta Bildó Judit a fekvőbeteg-ellátásban zajló változásokról.

Hozzátette, nem a kórházak bezárása a cél, hanem az, hogy hatékonyan tudjanak működni.

Össze kell hangolni az egyes szakmákat és ügyeleteket. „Volt olyan, hogy egyik kórházban orvosok, a másikban ápolók nem voltak. Mind a két helyen szünetelt az ellátás. Ezeket össze kell hangolni”.

Készül a minimumfeltételek átdolgozott verziója is, új szakmakódok is megjelenhetnek, ezek alapján a kapacitásokat is újra lehet majd gondolni a kórházakban (hétfőn például a szülészeti osztályok minimumfeltételei módosultak, erről itt írtunk bővebben).

Szóba került két, a parlament keddi ülésén elfogadott egészségügyet érintő törvénymódosítás is. Az egyik a Batthyány-Strattmann László Alapítvány, amelyet a kormány azért hozott létre, hogy döntsön az egyedi méltányossági támogatásban részesíthető gyógyszerekről. Bidló Judit szerint az alapítvány a társadalometikai bizottság helyét veszi át, és működése nem fogja érinteni a logisztikát és az ellátási láncot. Ahogy eddig is, úgy most is a gyógyszertárakba és a kórházakba szállítják majd a gyógyszereket, ugyanazok a szállítók. Az alapítvány csak kezelője lesz a költségvetési keretnek, és elsősorban olyan gyógyszerekről dönt majd, amelyek még nincsenek befogadva. Sem a logisztikában, sem az ellátásban nem lesz változás – ígérte a helyettes államtitkár.

Jönnek a kötelező szűrések 18 éve felett. Ennek kapcsán Bidló Judit azt mondta, miniszteri rendeletekben határozzák meg, mely szűrések lesznek kötelezőek, azt azonban nem részletezte, milyen következményei lesznek annak, ha valaki nem vesz részt rajtuk.

A helyettes államtitkár felszólalása utánÁlmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke nehezményezte, hogy az előadásban nem esett szó a humánerőforrás-helyzetről és annak rendezéséról.Fájó hiány szerinte, hogy nem tudni, kikkkel akarja a kormány működtetni az egészségügyet, miközben a 23 ezer orvos közül 7 ezren csak részállásban dolgoznak. Ráadásul egy ötezer orvossal készült felmérésből kiderült, a válaszadó orvosok 40 százaléka el kívánja hagyni az állami egészségügyet.

Bidló Judit válaszában elmondta, szerinte fontosabb lenne a szakdolgozók helyzetéről beszélni. Azt is mondta,

előbb fog elfogyni a humánerőforrás, mint a pénz, és ezzel mindenhol küzdenek, nem csak Magyarországon.

A béremelés az elmúlt két évben szerinte lendületet adott a szakdolgozóknak, ami pedig az orvosokat illeti, szerinte a legnagyobb motiváció, ha elismerik a teljesítményüket. Erről jövő héten egyeztetnek Pintér Sándorral.

Fotó. Illusztráció. A hit sokat segíthet