MTI
Afrikába repült, és három teljes napon át a nyilvános repüléskövető oldalakon nem volt látható a honvédség Airbus A-319 gépe. A Honvédelmi Minisztériumot hiába kérdeztük, milyen feladatra küldték a repülőt, és hogy az akció összefüggésben volt-e a magyar katonák tervezett csádi bevetésével.

A 605-ös Airbus, amelyet gyakran használ külföldi útjain Szijjártó Péter külügyminiszter is, június 5-én este indult útnak a kecskeméti katonai repülőtérről, és Afrika felé vette az irányt. A gép Tunizban landolt, ahonnan hamarosan továbbindult déli irányba. A 140 utas befogadására alkalmas gép Tunézia légterében 10 ezer méter fölötti magasságban repült, amikor éjfél előtt eltűnt a nyilvános repüléskövető oldalakról. Minden bizonnyal kikapcsolták a gép jeladóit, mert három napig nem bukkant fel a radaron, nem volt követhető, hogy merre jár.

A gép csak szombaton este tűnt fel újra, Tunézia déli határvidékéről egyenesen a kecskeméti bázisra tért vissza.

Június 7-én kérdéseket küldtünk a Honvédelmi (HM) és a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak (KKM) is, hogy megtudjuk, milyen akcióban vett részt a honvédségi repülőgép. Azt is kérdeztük, hogy az út összefüggésbe hozható-e a honvédség csádi missziójával, amelyről az utóbbi időben kevés konkrét információt adott ki a kormány.

A KKM arra hivatkozva, hogy a gép a HM fennhatósága alátartozik, jelezte, nem reagálnak a megkeresésre. A HM sajtóosztályát viszont az elmúlt egy hétben hiába kerestük többször is, az ígéretek ellenére sem válaszoltak, és végül a telefont sem vették fel.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón újságírói kérdésre azt mondta: a magyar katonák csádi kiküldetésével kapcsolatban nincs még meg a pontos menetrend, hozzátette viszont, hogy a kormány célja továbbra is az, hogy legyen csádi misszió.

Az afrikai katonai akcióval kapcsolatban május végén több kérdést is küldtünk a HM-nek, egyebek mellett épp azt próbáltuk megtudni, hogy mikor utaznak a közép-afrikai országba a magyar katonák, és mekkora lesz a kinti egység létszáma. A HM akkor sem válaszolt a feltett kérdésekre, viszont elküldtek egy linket, amelyen egy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszterrel és Böröndi Gábor vezérkari főnökkel készült beszélgetést lehetett olvasni.

A miniszter ebben a május közepi beszélgetésben sem adott pontos információkat, csupán megismételte a csádi bevetés korábbi hivatalos magyarázatát, azt állítva, hogy a magyar katonák a csádi magyar beruházások:

  • mezőgazdasági projektek,
  • vetőmagtermesztés,
  • vízgazdálkodás védelmét látják majd el,
  • továbbá a helyi haderő mentorálása,
  • kiképzésének támogatása lesz a feladatuk.

Januárban derült ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök fia, Orbán Gáspár Szalay-Bobrovniczky Kristóf kabinetjében éppen ennek a missziónak az előkészítésén dolgozott. A Direkt36 és a francia Le Monde szerzett bizonyítékokat az Orbán fiú afrikai útjairól, többek között arról, amikor tavaly decemberben nagyfokú titoktartás közepette Szijjártó Péter külügyminiszter delegációjának tagjaként ott volt a csádi elnöki palotájában lefolytatott tárgyalásokon is.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egyébként szintén a múlt héten látogatott Csád fővárosában, N’Djamenában, hogy tárgyaljon a kormányzattal.