Egy szirmabesenyői fiatalember a 30. szülinapján megvalósította bakancslistás álmát. „Hazavitte” 35 éves, „babakék” Trabantját egykori gyártási helyére, a német Zwickauba. Fekete Márk, a Trabant-Wartburg Klub tagja, a Borsodi Betyárok baráti kör alapítója és vezetője. A fiatalember egy meglehetősen régi autó ifjú fanatikusa. A Szirmabesenyőn élő Márk gyermekkora óta a Trabantok szerelmese.

Trabanttörténelem dióhéjban

1954-ben állami szintről küldtek egy rendeletet az NDK-ban működő gyárak felé. Azt a kérést kapták, hogy készítsenek olcsó, könnyen gyártható kisautót, ami a munkások fizetéséből is megvásárolható. 1957-től novemberétől kezdődött a Trabantok sorozatgyártása. Ez gyakorlatilag egybeforrt az akkori politikai légkörrel, mivel a németek a „népautó” gyártását és használatát az életszínvonal emeléseként élték meg. Kelet-Berlinben ebben a korszakban több felkelés is kirobbant, és egy olcsó, könnyen megvehető autó beszerzése részben a néplélek megnyugtatására is szolgált.

Fekete Márk felhívta a figyelmet arra, hogy Trabant neve „útitársat” jelent, hiszen a dolgozó német emberek hű társának szánták. Másrészt a második világháború után súlyos nyersanyaghiány lépett fel, többek között ezért is kellett egy rendkívül olcsón előállítható autót sorozatgyártani.

A Trabant nem luxusautó, de Fekete Márk szerint ez a fogalom az 1950-es-1960-as években még teljesen mást jelentett: „A Trabant rajongóinál belső poén, hogy ebben az autóban is működik a szocialista klíma: ha letekerjük az ablakot. Azokban az időkben az számított komfortnak, ha egy négyfős család beült az autóba, és kötöttségek nélkül tudtak A-ból B-be utazni úgy, hogy nem kellett várniuk a buszra. És közben együtt voltak, míg ez az autó szétszakította az utat azzal a 90-100 km per órás végsebességgel, amire akkor a Trabant képes volt”. A Trabantot 1991-ig gyártották Zwickauban.

A Ladával más a helyzet: annak is megvan a maga retro kultusza, hiszen a Trabant Fekete Márk szerint már a saját korának is egy lenézett autója volt. A Lada viszont gyártásától kezdve az egy elit autónak számított: annak idején párttitkárok, vezérek, orvosok, ügyvédek, komoly jövedelemmel rendelkező emberek autója volt.

A Trabantnak lelke van, és összehozza az embereket

Fekete Márk a Borsodi Betyárok Baráti körének az alapítója és vezetője. Ő úgy látja: a Trabant most, a 21. században is képes közösséget kovácsolni a nosztalgiaautó körül. Szerinte óriási retro élmény manapság Trabanttal közlekedni, azonban nem kis kihívás közlekedni vele.

A baráti kör tagjai magunk szerelik a saját Trabantjukat. Nagyon ritkán vesz olyan ember Trabantot, aki nem ért az autószereléshez. Aki csak a poén kedvéért vesz ilyen retro mobilt, annak igen hamar meggyűlik vele a baja, hiszen a régi autó folyamatos karbantartást igényel.

„A Trabant klasszikusan az az autó, aminek lelke van. Nem kell sokat szerelgetni, ha rendben tartják és gondoskodnak róla. Én mindig megcsinálom rajta a kötelező karbantartási munkákat. Tényleg összekovácsolja a csapatot, hiszen sokszor a Trabantos barátokkal együtt szereljük. Ha valaki elakad benne, hívja a „kollégáját”. Mert lehet, hogy neki pont van egy égetően fontos alkatrésze, amit máshonnan nehéz beszerezni. Rendszerint egymás mellett, vállvetve szereljük az autóinkat”-avatta be portálunkat a Trabantos közösség életébe Fekete Márk.

Márkot már csecsemőkorában álomba ringatta a Trabant

Fekete Márk az utolsó Trabant legyártása után három évvel, 1994-ben látta meg a napvilágot. Akkoriban a családi autójuk egy Trabant kombi volt. Az édesanyjáék azzal hozták haza a kórházból, ott és akkor indult el a kötődése a Trabant felé:

„Bömbölő újszülöttet beraktak a hátsó ülésre. Édesapám elmondása szerint két utcasarok után engem álomba ringatott a Trabant. De olyan szinten, hogy ágyút lehetett volna mellettem dönteni, úgy aludtam”.https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2024/06/2300-kilometer-ut-35-eves-kocsi-trabant-gyar-fotok-podcast