Újságírás nem létezhet technológia nélkül. Létét eleve egy találmánynak, Johannes Gutenberg nyomdájának köszönheti. Igazán naprakész pedig a távírógépek elterjedésével lett, amikor az információt a korábbiakhoz képest szinte azonnal el lehetett juttatni az eseménytől legtávolibb pontokra is. A telekommunikáció további fejlődése is kéz a kézben járt a sajtó egyre hatékonyabbá válásával. A telefon, a fax, majd később az internet az élelmes újságírók számára nélkülözhetetlen eszközzé vált a hírversenyben. A legújabb technológiai újítás a nagynyelvi modelleken alapuló generatív mesterséges intelligencia, amely az egyik tábor szerint forradalmasítja az újságírást, a másik szerint viszont elpusztítja. Hasonlót hallhattunk már az internetről is.

A generatív MI maga az internet szteroidokon, hiszen a ChatGPT-t megalkotó OpenAI, a Google és társai szinte több millió, főként angol nyelvű tartalmat „megetettek” a rendszereikkel, mire képessé vált az embert imitáló beszédre pusztán statisztikai valószínűségekre támaszkodva. Ha pedig úgy tud beszélni, mint egy ember, és elméletileg hozzáférése van az összes nyíltan elérhető internetes forráshoz, akkor akár újságcikkeket is tud írni – gondolhatná bárki.

Készül a hvg.hu nyitóoldala

Túry Gergely

Az internetről hamar kiderült, hogy kétélű kard. Az újságírás annyiban profitált a fejlődésből, hogy azonnalivá vált a hírszolgáltatás, az online világ a könnyen hozzáférhető információ eddig sosem látott tárháza lett. Ugyanez vált a hátrányára is: a sajtó a hírversenyt az események mind nagyobb területére kiterjesztette, fő erényként a gyorsaságot tekinti, az állítások valóságtartalmának ellenőrzése másodlagossá vált. A 2010-es évek közepére gyakorlatilag eldőlt: a kattintásvadász (clickbait) címekkel operáló, könnyed hangvételű, néha csak egyszerűen hamis tartalmak háttérbe szorítják a szeriőz kiadványokat. Az igazság keresésének útját tehát legalább annyira gátolja az internet, mint ahogy ki is kövezi. Ezt az aspektust muszáj figyelembe venni, ha helyén akarjuk kezelni az újságírás jövőjét talán leginkább meghatározó generatív mesterséges intelligenciát.

A Reuters Institute felmérése szerint a kiadóvezetők 70 százaléka szerint az MI csökkenteni fogja a hírekbe vetett bizalmat. Ők főként a tartalom előállításánál és a hírek szemlézésénél látják a legnagyobb kockázatot. Sarkos példán bemutatva: amikor a Google chatbotjától, a Bardtól megkérdezték, hány darab követ kell naponta megennie egy embernek, akkor azt válaszolta: a UC Berkeley tudósai szerint legalább egyet. A közlés forrása az Onion.com volt – egy szarkasztikus álhíroldal, hasonló a magyar Hírcsárdához. Ez is mutatja, milyen veszélyei lehetnek, ha az MI állításait készpénznek tekintik, hiszen az olyan emberi sajátosságokkal, mint a szarkazmus, még sokáig nem fog tudni mit kezdeni. Intő jel az is, hogy az úgymond nyílt végű kérdéseknél néha elkezd hallucinálni, és indokolatlanul rossz válaszokat ad – hiszen nem tudja, mit beszél, pusztán statisztikai valószínűségek alapján operál.

A rossz minőségű tartalom robbanásszerű növekedésében valóban megvan a potenciál, hogy aláássa a médiába vetett bizalmat

– mondta a Reuters Institute-nak Christoph Zimmer, a Der Spiegel hetilap egyik vezetője. Úgy véli azonban, hogy ezáltal bizonyos újságok még inkább prémium kiadványként tudják magukat pozicionálni, amivel akár meg is erősíthetik a nimbuszukat.

Az MI-t az újságírói képességeiben való kételkedés miatt a kiadóvállalatok is inkább az adatalapú háttérfolyamatok automatizálására, a célközönség pontosabb szegmentálására, kódolásra, keresőoptimalizálásra használják. Természetesen a technológia még gyerekcipőben jár, hiszen az OpenAI csak 2022-ben tette elérhetővé a ChatGPT első verzióját, azóta pedig rengeteget finomítottak rajta. Okosan használva már most az újságíró személyi asszisztensévé válhat. A sporteseményeket vagy tőzsdei folyamatokat szemléző híroldalak már közel egy évtizede automatizáltak bizonyos feladatokat, leginkább az eredményeket és az árfolyammozgásokat rögzítik és öntik egyszerű szöveges formába.

Ám ahogy az algoritmus alapú „MI-brókerek” sem használhatók megkötések és felülvizsgálat nélkül, a komplexebb gazdasági-pénzügyi folyamatokat sem képes már egymagában megmagyarázni az MI. Az ezeket feltáró újságíró viszont számtalan módon hasznosíthatja: a fentiekhez hasonló, egyszerűbb cikkrészleteket már most megírathat vele néhány adat és utasítás alapján, és minél egyértelműbb és körülhatároltabb a feladat, annál pontosabban fog megbirkózni vele.https://hvg.hu/360/20240618_hvg-ujsagiras-jovoje-mesterseges-intelligencia-kollegank-a-gep