Huszonkét ember vesztette életét hétfőn egy dél-koreai lítiumakkumulátor-gyárban keletkezett hatalmas tűzben, többségük kínai állampolgár, Dél-Korea történetének egyik legsúlyosabb ipari katasztrófájában.
Magyarországon is rengeteg a probléma a dél-koreai akkugyárakkal kapcsolatban. Botrány van Salgótarjánban, Komáromban és Gödön Alsózsolcán is
Úgy tűnik, a probléma az anyaországban, azaz Dél-Koreában sem kisebb. Hétfőn huszonkét ember halt szörnyet egy dél-koreai akkumulátorgyárban keletkezett tűzben.
Több mint 100 ember dolgozott a gyárban, amikor a dolgozók robbanások sorozatát hallották a második emeletről, ahol lítiumion-akkumulátorokat vizsgáltak és csomagoltak – közölte Kim Dzsinjung tűzoltó a médiával. A hatalmas tűzvészben 22 ember vesztette életét, köztük 20 külföldi állampolgár – 18 kínai, egy laoszi és egy ismeretlen nemzetiségű – mondta.
Szénné égett holttestek
„A holttestek többsége súlyosan megégett, így időbe telik majd azonosítani őket” – mondta, hozzátéve, hogy egy személyt még mindig eltűntként tartanak nyilván.
Az első vizsgálatok szerint a tűz pillanatok alatt terjedt el, és a mérgező füst gyorsan elöntötte az üzemet és környékét – mondta Cso Szunho, a Kjonggi-i tűzoltóság vezetője.
„Fehér füst kezdett felszállni az akkumulátorgyár egyik részéből, és a hirtelen gyulladás miatt csak 15 másodperc kellett ahhoz, hogy az egész teret beborítsa” – mondta, hozzátéve, hogy mivel lítiumtűzről volt szó, a munkások oltási erőfeszítései nem jártak volna eredménnyel.
„Feltételezhető, hogy az áldozatok rövid idő alatt mérgező füstöt lélegeztek be, amelytől gyorsan és eszméletüket vesztették” – mondta.
Az AFP tudósítója látta, hogy tucatnyi tűzoltóautó állt sorban a gyár előtt, a mentők pedig hordágyakon hordták ki a kék takarókkal letakart holttesteket az épületből.
Eltorlaszolták a vészkijáratokat
Jun Szogjol dél-koreai elnök zöld kabátot viselt, amelyet a legmagasabb tisztségviselők vészhelyzetekben szoktak felvenni, és hétfőn késő este ellátogatott a katasztrófa helyszínére, ahol védősisakban és maszkban járta körbe a szénné égett épületet, mielőtt üdvözölte a tűzoltókat a helyszínen.
Jun elnök elmondta, hogy úgy tűnik, hogy a gyárban „a gyúlékony anyagot a vészkijárat elé helyezték, így a dolgozók nem tudtak kimenekülni, és sokan meghaltak”. Az elnök utasította a hatóságokat, hogy ellenőrizzék a hasonló, vegyi anyagokat kezelő gyárakat, és hozzanak „intézkedéseket annak érdekében, hogy az ilyen balesetek ne ismétlődhessenek meg”.
A lítium égése
A hatalmas gyár második emeletén becslések szerint 35 ezer elemcellát tároltak, más helyiségekben pedig további elemeket – közölte a tűzoltóság. A holttesteket ezen a területen találták meg. A lítium akkumulátorok magas hőfokon és gyorsan égnek, és a hagyományos tűzoltási módszerekkel nehéz megfékezni őket.
„A további robbanásoktól való félelem miatt kezdetben nehéz volt bejutni” az épületbe – mondta a már idézett tűzoltó, Kim, aki a mentési műveletet ismertette. „Mivel lítiumakkumulátor-gyártóról van szó, (megállapítottuk), hogy a vízzel való permetezés nem oltja el a tüzet, ezért (száraz homokot használtunk)” – tette hozzá.
A lítiumakkumulátor-gyár az Aricell, egy dél-koreai vezető akkumulátorgyártó tulajdonában van. A fővárostól, Szöultól délre, Hwaseong városban található.
Az Aricell anyavállalatának, az S-connectnek a részvényei a hétfői zárásig több mint 20 százalékkal zuhantak a szöuli tőzsdén. Az S-connect az Aricell 96 százalékát birtokolja.
A lítium akkumulátorokat a laptopoktól kezdve az elektromos járművekig rengeteg mindenben használják, de rendkívül robbanásveszélyesek lehetnek, ezért például a légitársaságok szigorú szabályokat írnak elő az ezeket tartalmazó eszközök ellenőrzésére.
Zárják be az ablakokat!
A Yonhap által a tűz kitörése után megosztott képeken hatalmas, szürke füstfelhők emelkedtek az ég felé a gyár fölött, az épület belsejében pedig narancssárga lángok csaptak fel.
Miközben a tűz lángolt, a hatóságok egy sor figyelmeztetést küldtek ki a lakosoknak, hogy maradjanak otthonukban. „A gyár tüze miatt sok a füst. Kérjük, figyeljenek a biztonságra, például tartózkodjanak a kijárattól” – állt az egyik SMS-ben küldött figyelmeztetésben. „Gyári tűz. Kérjük, kerüljenek a környező utakra, a közelben tartózkodó polgárok pedig zárják be az ablakokat” – állt egy másikban.
Dél-Korea jelentős akkumulátorgyártó, többek között nagyhatalom az elektromos járművekben használt akkumulátorok gyártásában. Az ottani akkumulátorgyártók világszerte ellátják az elektromos járművek gyártóit, köztük a Teslát is.
A tűz az elmúlt évek egyik legsúlyosabb dél-koreai gyárkatasztrófája. Korábban a legsúlyosabb vegyi üzemi baleset 1989-ben történt a Dél-Csolla tartománybeli Joszu városában a Lucky Chemical gyárban, amely 16 halálos áldozatot és 17 sérültet követelt.
2011-ben a délkeleti Ulszan városában lévő HDC Hyundai EP üzemében három munkás halt meg benzingőz-robbanásban, 2012-ben pedig nyolc ember vesztette életét, miután felrobbant egy vegyi oldószeres hordó az LG Chem üzemében, a központi Cshongdzsu városában – jelentette a Yonhap.
Sztori
1995
– Az Accurec GmbH megalapítása
1997
– A nikkel-kadmium akkumulátor üzem megnyitása Mülheim/Ruhr-ban
2001
– Vákuumos desztillációs technológia üzembe helyezése, 1000 t/évre bővítés
2004
– Az újrahasznosítás kiterjesztése a nikkel-fémhidrid akkumulátorokra
2010
– További évi 3000 tonna kapacitású vákuumkemencék üzembe helyezése
2011
– Indítsa el a Li-ion háztartási akkumulátorok újrahasznosításával kapcsolatos kutatást és fejlesztést
2013
– Indítsa el a kutatást és fejlesztést az autóiparból származó Li-ion akkumulátorok újrahasznosítására
2016
– Az új krefeldi központ és a Li-akkumulátor újrahasznosító üzem megnyitása
2020
– Működési engedély meghosszabbítása
2021
– Az új épületek befejezése: tároló és válogató épületek, valamint biztonsági raktárak”
https://accurec.de/umweltschut
A mülheimi nikkel-kadmium akkumulátorok újrahasznosító üzeme a legmodernebb a világon, és olyan arányban bocsát ki fémport, amely megközelíti a műszaki kimutatási határt.
Kadmium: < 0,001 g/h
Nikkel: nem mérhető
Krefeldi újrahasznosító üzemünkben HEPA szűrők (nagy hatásfokú részecskeabszorpció) vannak, amelyek a mért értékek szerint kimutathatóan javítják az ipari területen beszívott környezeti levegő minőségét.
Összes por: < 0,1mg/m3
Arzén: < 0,001 mg/m3
Kadmium: < 0,001 mg/m3
Ólom: < 0,001 mg/m3
Nikkel: < 0,001 mg/m3
(A megadott <0,001 mg/m3 érték azt jelenti, hogy az elem nem észlelhető)
Miből gondolod, hogy Magyarországon is ilyen értékeket mérnek? A németek adnak, nálunk sz@rnak a környezetvédelemre, főleg ha a ner meggazdagodásáról van szó. Kicsi, naív fideszes fiúcska…
Tudjuk ! A németeknek azért robbantották fel a gázvezetékét, hogy minél több
barnaszén erőművet helyezzenek üzembe a környezetvédően szállított LNG
mellett. ????? A franciák is alig várják, hogy hagyományos lőszerekkel
megszórják az 58 atomerőmű blokkukat. Ők is környezetvédők a 14 afrikai gyarmatukkal együtt.???? azért provokálják a bunkó oroszokat.
Mutatom neked hol dolgozik a német fiúcska:
https://www.duesenfeld.com/
Remélem sok sok fideszes fiúcska gyereke unokája lesz egész életére brutálisan és gyógyíthatatlanul megnyomorítva az orbán iránti beteges szerelmük NAGYON IS MEGÉRDEMELT következményeként,
csak így tovább!
Barlangba vissza!!! 😛
Tiltakozunk, tüntikézünk, bunkó a kezünk (na jó, mellső lábunk) ügyében!
https://cultura.hu/wp-content/uploads/2013/06/paeolit-osember.jpg
De addig is elindulunk az emberré válás rögös útján… 😛
Arra meg egyelőre szarunk, hogy minden termelés során van baleset, ha hülye a melós.
Lsd: Bhopál, Csernobil, Seveso, stb…
De ez seggfejedejemseggedet ne zavarja, te csak dolgozzál, mert kell a tűz!
https://greendex.hu/wp-content/uploads/2020/11/homo-erectus-fire-1.jpg
na ugye, mondom, hogy megérdemlitek a cigányszerelem következményeit
Aztán majd a gyerekeitek biztosan ‘értékelni fogják’ 10 20 év múlva, egy rég megdöglött cigány bácsika iráni szerelmetek következményeit
Basszus! Hát mindenütt Orbán van?
„Lítiumot használnak minden hordozható elektronikai eszköz és kütyü mellett az elektromos autók akkumulátoraiban is
Bányászat
12. Kanada – 15 tonna évente
11. Nigéria – 50 tonna évente
10. Namíbia – 500 tonna évente
9. Bolívia – 540 tonna évente
8. Portugália – 900 tonna évente
7. Zimbabwe – 1200 tonna évente
6. Brazília – 1500 tonna évente
5. Amerikai Egyesült Államok – 5000 tonna évente
4. Argentína – 6200 tonna évente
3. Kína – 14 ezer tonna évente
2. Chile – 26 ezer tonna évente
1. Ausztrália – 55 ezer tonna évente”
Add össze.
És “AMÍG LÓSZAR VAN, VERÉB IS LESZ.”
Amíg gyártás van bontás is lesz
Környezetvédelmi okból
„megújuló lítium”
Az a baj,hozzánk is ezeket a gyárakat fogják behozni.
Kell a pénz,de milyen áron is? Lássuk nemrég a debreceni auzogyarból kiöntött mérgező anyagot ,amit a csatornába öntött ki a kínai. És csak választások utàn közölték. Ilyenkor ökormányzatott nem vonják felelőségre? Kikuldtek 1.8 millió buntetést ami nekik fillér.
Miért nem zárták be fel évre? Akkor megtanulták volna mit hova öntünk ki. Ezért van a sok rákos beteg sajnos magyar orszagon. Orbán nem tesz semmit ez ellen. Nincs pénz az államkasszába es ezeket engedélyezi mivel nekik van lóvéjuk. Mi pedig pergunk
Akkor nem az EU messziről ideszállított szemét élelmiszerét zabálod? Helyette akkumulátorokat ropogtatsz az RTL műsorai közben, mi? Hogy állsz a 13 kft-én keresztül csereberélt mikotoxinos ukrán gabonával és higanyos norvég halfilével?
„Míg a dioxinok inkább állati, addig a mikotoxinok főleg növényi élelmiszerekkel jutnak a szervezetünkbe, ahol felhalmozódhatnak. Mindkét vegyülettípus veszélyes az emberi egészségre, ezért szigorú határértékek mentén rendszeresen ellenőrzik azokat. Hogyan kerülnek az élelmiszerekbe ezek az anyagok? Milyen módon lehet kimutatni az előfordulásukat? Az idén 30 éves WESSLING Hungary Kft. független laboratórium szakértője válaszol…
A dioxinok általában kémiai vegyületek (például növényvédő-szerek) előállítása során keletkeznek melléktermékként, illetve képződhetnek bizonyos égési folyamatok (ipari tevékenység, hulladékégetés, erdőtüzek) során is – mondta el Vadasi Tamás, a WESSLING Élelmiszerbiztonsági Üzletágának vezetője.
Az agráriumban és az élelmiszerek között főként a zsíros, olajos termékekben és azok alapanyagaiban fordulhatnak elő nagyobb mennyiségben. Az emberi dioxin-terhelés 90%-a élelmiszerekkel jut a szervezetünkbe, ennek zöme (az összes bevitel 80%-a) állati eredetű élelmiszer (hús, tej, tojás, hal). A növények közül a magasabb olajtartalmú növények (repce, napraforgó) jellemzően nagyobb mennyiségben tartalmaznak dioxint, mint alacsonyabb olajtartalmú társaik.
A dioxinok zsírban ugyan jól oldódnak (ezért is fordulnak elő a fent említett növényekben), ám vízben annál rosszabbul oldódó vegyületek. A szervezetből csak kis mértékben tudnak távozni, így ott felhalmozódnak, akkumulálódnak – emelte ki Vadasi Tamás, aki ismertette az Európában hatályos uniós rendelet határértékeit is.”
90%,90%,90%,90%,90%,90%,90%,90%, — díszítő sor CSAK NEKED.
Forrás? Fidesz agitprop rogán-művek? Te mit zabálsz fideszcsótány? Te csak a magyar biosz@rt tömöd magadba? Attól vagy ennyire okos?
https://laboratorium.hu/a-laboratorium.html
Basszus! Hát mindenütt Orbán van?
„Lítiumot használnak minden hordozható elektronikai eszköz és kütyü mellett az elektromos autók akkumulátoraiban is
Bányászat
12. Kanada – 15 tonna évente
11. Nigéria – 50 tonna évente
10. Namíbia – 500 tonna évente
9. Bolívia – 540 tonna évente
8. Portugália – 900 tonna évente
7. Zimbabwe – 1200 tonna évente
6. Brazília – 1500 tonna évente
5. Amerikai Egyesült Államok – 5000 tonna évente
4. Argentína – 6200 tonna évente
3. Kína – 14 ezer tonna évente
2. Chile – 26 ezer tonna évente
1. Ausztrália – 55 ezer tonna évente”
Add össze.
És “AMÍG LÓSZAR VAN, VERÉB IS LESZ.”
Amíg gyártás van bontás is lesz
Környezetvédelmi okból
„megújuló lítium”
ez van ha valaki belebuzul orbánba
de van egy jó oldala is, nem éli túl ha megdöglik a szerelme 😀
BRUHAHAHA
„– Hiába javasolta az MSZP évek óta, hogy ne egymással, hanem Orbán ellen harcoljunk. Csak idő kérdése volt, hogy megjelenik egy új szereplő. Ez lett most Magyar Péter és a Tisza Párt. […] Tudtam, hogy következménye lesz a háziversenynek, csak azt nem, hogy ez milyen mértékű és mikorra következik be – fogalmazott Kunhalmi Ágnes, hozzátéve, hogy minden rettentő gyorsan történt: szerinte a kampány végén,
tizenöt-húsz nap alatt fordult el körülbelül egymillió szavazó a hárompárti szövetségtől is.”
látod eltudsz te így is élvezni, nem kell folyton anyád végbelét használnod
Récsölke meg gazsi menjen akkugyárba dolgozni.
Nem fulladtál meg a nagy környezetvédelmi repkedések közben?
Milyen tangája volt konferencián a titkárnődnek?
A Boeing 747 repcsi 24 óra alatt 259 200 liter kerozint éget el.
Ez meddig lenne elég egy 5 liter/benzines autónak?
Plusz!!
„A düsseldorfi repülőtéren tüzet a Németországban kitört az utas terminál 1996. április 11 megölt 17 embert. 62 és 88 ember sérült meg. Mintegy 1000 tűzoltó vett részt a lángok eloltásában. Akkor Észak-Rajna-Vesztfália történelmében ez volt a legnagyobb tűzharc . A tüzet az A terminál bekötőútjának burkolatbővítő hézagjának hegesztési munkálatai okozták, amikor olvadt fémcseppek érintkeztek a szigetelő polisztirollal az alul elhelyezkedő csarnok érkezőinek álmennyezetében . A tűz lassan terjedt, mielőtt észrevették volna.”