Életünk alapja az aprítás és osztályozás
„A konferenciasorozat már 62 éves múltra tekint vissza, Magyarországon második, Miskolcon első alkalommal rendezik meg. Az aprítás és osztályozás talán nem tűnik ismerősnek, de valójában életünk alapját jelenti. Az életünk anyagok nélkül elképzelhetetlen, ezeket az anyagokat a földből, a földkéregből vagy legújabban másodlagos nyersanyagokból nyerjük ki, ezért nagyon fontos ez az aprítás és osztályozás terület” – mondta el Prof. Dr. Faitli József, a 18. Európai Aprítási és Osztályozási Szimpózium elnöke, a Miskolci Egyetem Nyersanyagelőkészítés és Környezettechnológia Intézetének egyetemi tanára. A szakterület oktatása Magyarországon egyedülállóan Miskolcon, az Alapanyaggyártási folyamatmérnök mesterképzési szakon folyik – tette hozzá, hogy mivel vívta ki a Miskolci Egyetem a rendezés jogát.
Városi bányászat
„Egy új fogalom a városi bányászat. A körforgásos gazdaság megalapozásának fontos része az aprítás és osztályozás, amely a városi bányászatban az emberi tevékenység nyomán keletkezett anyagokból – a hulladékokból, elhasznált autókból, épületekből, elektronikus eszközökből – igyekszik kinyerni a másodnyersanyagként újrahasznosítható elemeket. Ahhoz, hogy ezekből újra alapanyagokat lehessen előállítani, amelyekből újabb termékeket lehet gyártani, szükség van az anyagok aprítására és osztályozására”
– világította meg a szakterület lényegét a Szimpózium elnöke.
A körforgásos gazdaság a jövő
Dr. Szabó János Zoltán, a Magyar Kémikusok Egyesületének ügyvezető igazgatója a boon.hu kérdésére elmondta, a konferencia alapvető célja, hogy a területtel foglalkozó szakemberek az egész világról megoszthassák legújabb fejlesztéseiket, eredményeiket és tapasztalataikat. „A körforgásos gazdaság alapja a hulladékok visszaforgatása az aprítási és szétválasztási mechanikai folyamatokon keresztül. Ha valaki arra gondol, hogy az újrahasznosítás hogyan történik, az egy mechanikai folyamat. De minden folyamat mögött van egy kémiai folyamat is, amely végbe kell menjen ahhoz, hogy olyan anyagot állítsunk elő, amit valamely iparágban újra tudnak hasznosítani.” Példaként említette az akkumulátorok és műanyagok kérdését, amelyek napjainkban sok embert foglalkoztatnak: „Őrléssel aprítják, majd kémiai folyamatok révén állítanak elő olyan alapanyagokat, amelyeket bizonyos területeken újra lehet használni. A szétválasztás is ide tartozik, hogy megfelelő anyagokat megfelelő módon válasszanak szét, hogy aztán vegyipari területeken újra tudják hasznosítani.”
A területen zajló kísérletek rendkívül fontosak, hiszen ezek eredményeként találhatunk költséghatékony megoldásokat.
„A műanyagok feldolgozása a világban jelenleg kevesebb, mint 10 százalék. Még sok munka áll előttünk, hogy olyan innovatív megoldásokat találjunk, amelyek segítenek megóvni bolygónkat.”
A konferencián közösségi programok is vannak, ahol az előadásokon túl gyakorlati eszmecserékre is lehetőség nyílik a téma szakértői között – zárta szavait a társszervező egyesület ügyvezetője.