Ahogy azt Dobrev Klárától pár hete megtudhattuk, intenzív munka zajlik a Demokratikus Koalícióban, hogy értékeljék a június 9-i választás eredményét, amin a párt úgy is csak 8 százalékot tudott elérni, hogy az MSZP-vel és a Párbeszéddel együtt indult. Szerdán Gyurcsány Ferenc egy 43 perces videóban magyarázta a kialakult helyzetet, hogy a végén bejelentse: Nem mond le.

„Az elmúlt 10 évben az ellenzéki oldalon a folyamatos lemondások és leváltások egyetlen ellenézki párt megerősödését sem hozták. Éppen ellenkezőleg. Mindezek ismeretében úgy látjuk, hogy a mai helyzetben ez a mostani a DK legerősebb felállása, legjobb csapata. Ez akkor is igaz, ha egyikünk sem gondolja, hogy tökéletesek vagyunk.

Így aztán az elnök és az elnökség , én és az elnökség folytatjuk a munkát.”

Kétségtelen, hogy Gyurcsány Ferencnek évtizedes gyakorlata van abban, hogy mikor nem kell lemondani: az őszödi beszéd 2006-os nyilvánosságra kerülése után még 3 évig miniszterelnök maradt, és mire 2009 márciusában lemondott, az ország az államcsőd szélén állt, a Fidesz pedig úgy megerősödött, hogy a régi választási rendszerben is képesek voltak kétharmadot szerezni, miközben a Jobbik is parlamenti párt lett.

Az oldalán közzétett értekezésben Gyurcsány elismerte, hogy a DK a várakozások alatt teljesített az EP-választáson, míg a Fidesz keveset veszített, a Tisza Párt pedig „hatalmas meglepetést okozva nagyon magas támogatást szerzett”.

Szerinte a Tisza Párt a Fidesz szavazóit alig érintette, ellenzéki oldalon viszont három csoportot lát:

• Az egyik csoport szerint Gyurcsány a hibás, ő áll Orbán eltávolításának útjában, vagyis tőle kell megszabadulni.
• Mások nem haragszanak enynire rá, de úgy vannak vele, hogy ha a régi ellenzéknek 14 év alatt nem sikerült leváltania Orbánt, akkor jöjjön valaki új. Például Magyar Péter.
• És olyanok is vannak, akik azt gondolják, amit a DK gondol.

Megemlékezett arról is, hogy a gyurcsányozás már 20 éve létezik. Sok energia, sok pénz ment el ennek felépítésére. „A Fidesz a maga szempontjából valóban jó munkát végzett, hiszen a név, a jelenség, az érvelés létezik.” Szerinte ezért gondolják egyesek, hogy ő a magyar demokrácia kiteljesedésének legnagyobb akadálya. Úgy látja, a gyurcsányozásnak több funkciója is van: a Fidesz-tábor összetartása, az ellenfelek megosztása, az összetett politikai konfliktusok leegyszerűsítése.

Gyurcsány a gyurcsányozást egyébként nem veszi a lelkére. Azt mondta:

„Ellenfeleim, riválisaim nemtelen eszközének tartom, amely ugyan sértheti, akadályozhatja törekvéseimet, de nem érinti meg a valódi énemet.”

Szerinte nem a választók, hanem az ellenzéki párvezetők és a sajtó teszi újra és újra az asztalra azt a kérdést, hogy lehet-e Gyurcsánnyal nyerni. „Mi határozottan azt gondoljuk, hogy ellnezéki oldalon a gyurcsányozás nem más, mint a Fidesz durva, embertelen, hazug bűnbakképzésének elfogadása.” Szerinte ennek hátterében emberi, intellektuális, morális, politikai gyengeség és egyes ellenzéki pártvezetők önérdeke áll. „Az ellenzéki pártvezetők gyurcsányozása nem egyszer egyszerű kudarcleplező bűnbakképzés.”

Azt mondta, az ellenzéknek egységes politikai ajánlatot kell tennie, de ennek módja nem az ellenzéki egypártrendszer kikényszerítése, hanem az ellenzéki pártok együttműködése. Tagadta, hogy a DK korábban fel akarta volna morzsolni a többi pártot, szerinte csak politikai versenyben akart egyre erősebb lenni, de világossá tette, hogy együttműködik a többiekkel. „Ahogy nem fogadható el, hogy az orbáni hatalompárt azonosítja magát a nemzettel, úgy az se, ha bármely ellenzéki párt azonosítja magát az ellenzékkel.”

Gyurcsány szerint mára a DK az egyetlen jelnetős támogatottsággal bíró, ami erősebb Európát kíván és baloldali, szociáldemokrata politikát képvisel. A másik három jelentősebb támogatással rendelkező pártról azt mondta, hogy azok gyengébb Európát akarnak, valamint jobboldali, szélsőjobboldali politikát folytatnak.

A Tisza Pártról azt mondta, hogy ellenfélként viselkedik velük szemben és más politikát képvisel, ezért szerinte bárgyúság lenne csendben maradni velük kapcsolatban. Egyelőre nem gondolja, hogy a Tisza a „demokratikus arénán kívül” helyezkedne el, így aztán a DK-nak más a viszonya hozzájuk, mint a Fideszhez.

Hosszan beszélt arról is, miért haragszik a szabad sajtóra, ami szerinte az ellenzék számonkérésével a rendszert erősíti, egyben rombolja az ellenzék önképét, önbecsülését és a küzdelemhez szükséges morált:

Az intenzív értékelési munka után is úgy látja, hogy „nagy, ordító hibát” nem követtek el a kampányban, legfeljebb sok kisebb dolgot csinálhattak volna másként. Szerinte mindent megtettek a jó eredménéyt, de nem azt kapták, amit vártak.