Boros Zsolt, bár még csak 33 éves, már tizenegy éve dolgozik villamosvezetőként. Mivel az édesapja buszvezetőként dolgozott – és az MVK Zrt-nél dolgozik több, mint negyven éve, napjainkban is – nem volt ismeretlen számára ez a világ. Tanulmányai után nem okozott számára különösebb sikert a multicégeknél végzett munka. Egy újabb kudarcba fulladt próbálkozás után az édesapja hívta fel a figyelmét arra, hogy villamosvezetőket keresnek „a cégnél”.
Senki előtt nem tudná bezárni az ajtót
„Nagyon szeretem a munkámat. Kialakítottam magamnak egy miliőt, ismernek az utasok, ismernek a közvetlen főnökeim. Fontos számomra, hogy ez egy stabil állás, sajnos a generációm nagy része nem tudja azt elmondani, hogy egy helyen dolgozik tizenegy éve” – mondta el a boon.hu kérdésére Zsolt. Elmondása szerint nyugodt kisugárzása van, ami átragad az utasokra is. Néha meglepődik, hogy kollégái milyen nehezebb helyzetekbe kerülnek. Amikor arról kérdeztük, hogyan kezeli a nehezebb napokat, így válaszolt:
„El tudok vonatkoztatni. Tudom kontrollálni, hogy nem az utas az oka annak, hogy nekem rosszabb napom van. A személyiségemtől a lehető legtávolabb áll az, hogy az embereket bántsam, akár verbálisan is. Mindig a kedvesség a legjobb válasz. Nem tudnám bezárni senki előtt az ajtót.”
Csak a reakcióidő és a fék van
Szerinte sokan nem látják át, milyen a villamosvezetők munkája, mert a látszat az, hogy csak beülnek a fülkébe és ülnek egész nap.
„Ha minden jó és minden klappol, minden utas felszáll, jegyet kér, semmi különös nem történik. Ami nem látszik, hogy folyamatosan figyelni kell, mert a villamosban nincs kormány, csak a reakcióidőnkre és a fékre tudunk hagyatkozni. Ha mellettem megy egy autó, a visszapillantójában nézem, hogy hogy áll a sofőr keze. Folyamatos figyelmet és koncentrációt igényel a munkánk.”
Megváltozott a világ és az utasok elvárásai is
Hallott aranyos történeteket az idősebb kollégáktól, például, hogy a sárga villamoson a Vasgyár felé nem záródott az ajtó, és egy munkás berántotta, majd kiabált, hogy mehetünk főnök.
„Ma már nincs ilyen, komoly elvárások vannak az utasok részéről, ami teljesen természetes, mert egy modern világban élünk és modern villamosokat vezethetünk.”
Az egyik kedvenc története az adventi villamoshoz kötődik, amikor a wifi szolgáltatás bevezetésének idején egy srác megkérdezte tőle, hogy van-e wifi a villamoson. „Drága barátom, örülök, hogy fék van ezen a régi villamoson” – válaszolta Zsolt nevetve.
Ezeket írták róla a Facebookon
„Egy zavart néni szállt fel a Tiszai pályaudvarnál, miután konstatálta, hogy nem megy éjszaka vonat Budapestre. A Villanyrendőrnél személyesen beszélt a csatlakozó buszjárat vezetőjével, rábízva a néni Avasra történő hazajuttatását. Nagyon szép, emberi gesztus volt.”
„Én is köszönettel tartozom neki. A Bulgárföldön a zebrán átkelve láttam, hogy már zárva az ajtó nem siettem, gondoltam majd a másikkal megyek. Ő pedig kinyitotta az ajtót amire nem számítottam.”
„Sosem hagyott ott minket amikor látta hogy lélekszakadva szaladok gyerekkel az ölemben.”
Ez csak néhány, a több tucat kedves sztori közül. A kommentekkel és az utasdicséretekkel kapcsolatban elmondta, hogy meglepődött, de nagyon örült a sok pozitív élménynek az utasok részéről.
Kedvesség a mindennapokban
Gadnai-Bodnár Éva, az MVK Zrt. operatív igazgatója elmondta portálunknak, hogy az MVK villamos- és autóbuszvezetői között számos olyan kolléga van, akiket különösen kedvel az utazóközönség. „Az utasok gyakran kifejezik hálájukat és tetszésüket kedves szavakkal, apró ajándékokkal, sőt, egy-egy csokival is megajándékozzák a járművezetőket. Az adventi villamossal kapcsolatban is csak úgy záporoznak a gratulációk, pozitív visszajelzések az MVK-hoz az egész országból.”
A jegyellenőrök sem kivételek
„Nem csak a járművezetők kapnak ilyen kedves visszajelzéseket. Az ügyfélszolgálaton gyakran előfordul, hogy a megtalált és visszaszolgáltatott tárgyak tulajdonosai hálájukat fejezik ki. A jegy- és bérletpénztárakban dolgozók pedig segítőkész hozzáállásukért kapnak köszönetet, ami szintén sokat jelent számukra. A jegyellenőrök sem kivételek a sorból. Bár munkájuk miatt gyakran találkoznak nehéz helyzetekkel és negatív visszajelzésekkel, mégis sokszor kapnak köszönetet a türelmükért és a segítőkészségükért. Előfordult például, hogy egy utas, akinek a mobilnet szolgáltatása éppen akadozott, és emiatt nem tudta bemutatni a mobiljegyét, hálásan köszönte meg az ellenőrnek, hogy megvárta és segített a helyzet rendezésében”
– nyilatkozta az operatív igazgató.
A visszajelzések segítik a társaságot
Az apró gesztusok és kedves visszajelzések nemcsak szebbé teszik az MVK dolgozóinak napját, hanem megerősítik őket abban, hogy munkájuknak van értelme és hatása. Miskolc közösségi közlekedési hálózata az utasok és a dolgozók közötti kölcsönös tiszteleten és megbecsülésen alapul, ami a közösség számára is értékes példát mutat. Mint közlekedési társaság, hálásak vagyunk minden pozitív észrevételért és gesztusért, amit az utasaink megosztanak velünk – zárta szavait Gadnai-Bodnár Éva.
boon.hu
A legszebb mikor magát fényezi a közösségi oldalon!Minden cégnél van egy ilyen szereplési mániával küszködő nyaller!
Írigy G ci vagy!
Ott a pont!
Nem Czinkné a kedvenc ?
Bár a városba utálják.???
szánalmas vagy a személyes bosszúddal
11 év alatt azt is megtanulhattad volna már zsoltika hogy nem cigarettázunk a fülkébe mert az téged váltó kollégák enyhe nikotin mérgezést szoktak kapni. Az sem szerencsés ha az utasok nem látják a füsttől hogy a kedvenc járművezetőjük közeledik mert így nem tudnak integetni neked.