Ott volt Balázsi és Toca is. Izgalmas kordokumentum a Furmann Imre könyv

A könyvbemutatót a Feledy-házban tartották, amihez erős kötődése volt Furmann Imrének. Felesége elmondta, hogy Feledy Gyulával nagyon jó kapcsolatban volt a férje, ahogyan Cseh Tamással is, akinek a Micsoda útjaim című dalával indították a könyvbemutatót, hiszen az utolsó évtizedekben csak az ő dalait hallgatta.

Emlékezések

Bíbor Kiadó gondozásában megjelent könyv három részből áll, első része az emlékezések.

„Megkerestem Imre barátait, pályatársait, hogy ha van olyan emlékük Imréről, amit szívesen megosztanának, akkor írják le. Az emlékezőknek csak a neve szerepel, az Imréhez fűződő viszony többnyire kiderül az emlékezés szövegéből”

– ismertette a szerző, a feleség.

Naplórészletek

A második rész Furmann Imre naplójából egy kötet. Dr. Pankucsi Márta elmondta:

„A férjem éveken át írt naplót, 14 kézzel írt füzet maradt utána. A kézírása nehezen olvasható, és volt kollégája, barátja – aki jól tudta olvasni az írását, így gyakran a verseit is gépelte – Dr. Bihary László vállalta, hogy legépel egy naplófüzetet. Az, hogy éppen ez az időszak került a kezembe, véletlen volt.”

A könyvbemutatón a feleség felidézte, hogy férje többször megjegyezte viccesen, hogy majd ezzel a címmel jelenteti meg írásait: Furmann Imre versei – írta Bihary László. A naplóhoz Bihary László lábjegyzeteket is írt.

III/III-as akták

„Még a férjem kérte ki a Történeti Hivataltól az aktákat. Ezek alapján 1982-től figyelték meg, amiben az a hátborzongató, hogy ő akkor ügyészként dolgozott, az államhatalom része volt. Az első időkben csak a besúgók jelentései készültek, később a telefonunkat is lehallgatták, a leveleinket is felbontották, és végül lehallgatót helyeztek el a lakásunkban. Ebben az a döbbenetes, hogy mi az Avas-déli lakótelepen egy kétszobás panellakásban éltünk. A fiunké volt a gyerekszoba, és a nagyszoba – ahol az MDF is alakult, és a FIDESZ az első miskolci tájékoztató fórumát tartotta – nemcsak a mi szalonunk volt, hanem a nappalink és a hálószobánk is. Ebbe számomra a mai napig szörnyű belegondolni. A megfigyelés az iratok tanúsága szerint egészen 1989 decemberéig tartott, tehát a köztársaság kikiáltása után is folytatódott.”

Megbocsátás

A felesége elmondása alapján Furmann Imre nagyvonalú és megbocsátó volt. Amikor kiderült, hogy kik voltak a besúgói, legyintett és azt mondta: „Nem voltak ők az én barátaim.”

„Én nem vagyok ilyen megbocsátó, mert többen közülük rendszeresen jártak hozzánk, ették a főztömet, itták a borunkat és olyan kapcsolat látszatát tartották fenn, hogy barátaink körébe soroltuk őket, miközben ők jelentettek a tartótisztjeiknek. Nem csak magánemberként, hanem szakmailag is probléma ez számomra – politikai szociológiával foglalkoztam egész életemben – hiszen mit mondjak azoknak az embereknek, akiket ugyanígy be akartak szervezni, és nemet tudtak mondani, vállalva ennek a következményeit”

– mondta el dr. Pankucsi Márta azt, hogy hívő reformátusként miért okoz számára nehézséget a megbocsátás azoknak, akik megfigyelték az életüket.