Miért vállalta a Magyar Helsinki Bizottság a Telex újságíróinak képviseletét?
Gyakorlatilag a kezdetek óta foglalkozunk rendőri panaszügyekkel, amikor az állampolgár jogait sérti a rendőri intézkedés, ez a szakterületünk. Ráadásul itt egy olyan súlyos jogsértés történt, ami indokolja a segítségnyújtást.
Mitől tisztességtelen a hatóság fellépése ebben a történetben? Mi háborít fel leginkább?
Az, hogy teljesen önkényesen improvizálták ezeket az intézkedéseket. Például a terület lezárását, hogy az újságírókat távol tartsák a kijárattól, ahol a külügyminiszter később távozott a helyszínről. És ide vehetjük az igazoltatást is, aminek semmilyen jogalapja nem volt. Azt is épp akkor kezdték meg, amikor már várható volt Szijjártó Péter távozása, hogy lefoglalják őket, és ne tudjanak kérdéseket feltenni a politikusnak. A legsúlyosabb, amihez semmilyen rendőri intézkedést nem lehet kapcsolni, az a kamera gyári számának ellenőrzése.
Abszurd a feltételezés, hogy az egyik legnagyobb hazai online hírportál munkatársai lopott kamerával dolgoznak. És nyilvánvaló, hogy az intézkedő TEK-es azt próbálta elérni, hogy ki kelljen kapcsolni a kamerát annak ellenőrzéséhez, hogy megakadályozza a történtek dokumentálását. Végül anélkül sikerült bediktálni a kamera gyári számát, hogy kikapcsolták volna.
Míg a területlezárás megfeleltethető egy ún. személyvédelmi intézkedésnek, amit a rendőrségi törvény ismer, addig a kamera ellenőrzését nem lehet egyértelműen felcímkézni. Kíváncsian várom, hogy a panasz eljárásban milyen intézkedésként határozzák majd meg ezt formailag.
Emlékszel hasonló esetre, ahol sikeresen léptünk fel?
Igen, hisz abban is én képviseltem a panaszosokat.
2020 decemberében a Telex két másik újságírója végezte mindennapos munkáját: a kormányülésre érkező kormánytagokat próbáltak megkérdezni az akkoriban kirobbant Szájer-ügyről a Karmelita bejáratánál. A bejáratnál sem jártak sok sikerrel interjúalanyaik szűkszavúsága miatt. Rövid idő után megjelent viszont húsz rendőr, és ötvenméteres körzetben elkordonozták a bejárathoz vezető területet. Ezzel sikerült lehetetlenné tenni a további kérdezősködést.
Az újságírók akkor is panaszt tettek a Magyar Helsinki Bizottság segítségével a terület lezárásával kapcsolatban. A rendőrség arra hivatkozott, hogy nagy számú ellenőrizetlen tömeg jelent meg a helyszínen, ami a lezárást indokolta. A kamerafelvételek viszont nem igazolták az állítását, és a bíróság végül ki is mondta, hogy jogtalanul zárták le a területet. Ez nagyvonalakban analóg a mostani történettel, hiszen az újságírók véleménynyilvánítási jogának a csorbítása érdekében zajlott az intézkedés.
A baj az, hogy a rendőrséget láthatóan nem tartja vissza a korábbi jogerős ítélet. Nincs benne a szervezeti kultúrában, hogy ha egy ilyen ügy kapcsán a bíróság állást foglalt, akkor többet ne ismételjék meg, és tartsák tiszteletben az alapjogokat.
A Telex újságírói elsősorban az orosz hackertámadásról szerették volna megkérdezni a külügyminisztert. Szerinted ki lehet kényszeríteni a válaszokat, vagy tudomásul kell venni, hogy a tájékoztatás elmarad?
A külügyminiszternek egy rendes interjúhelyzetben is joga van nem válaszolni. Nincs olyan jogszabály, ami alapján ki lehet kényszeríteni a válaszadást. Inkább a politikai kultúra határozza meg, hogy mennyire elfogadható, amikor egy kormánypárti politikus teljes mértékben negligálja a számára nem tetsző újságírókat. Egy nálunk demokratikusabb országban egy miniszter politikai oldaltól függetlenül felelne a közügyekben feltett kérdésekre.
Az aktuális ügyben is diszkrimináció történt. Hivatkozunk a panaszban az egyenlő bánásmód megsértésére, hiszen a Mandíner vagy a Magyar Nemzet munkatársaival szemben valószínűleg nem intézkedtek volna. A helyi, baráti médiumok képviselői mind bent lehettek a színházteremben, csak a Telex zavarta a szervezőket. |
https://uploads.disquscdn.com/images/3f34e72f42c677b846ef8a0ede6922819683572e721db43ac9f4649130a8726f.jpg?w=800&h=571
https://uploads.disquscdn.com/images/1325e4d0e064a67af8cc72bf8af2c088557ae24c180528501973f7d42af095a9.jpg