Orbán Viktor  ellenezte az alkut, amit „pimaszságnak” nevezett

Ursula von der Leyent jelölik az Európai Bizottság élére

Orbán Viktor szintén ellenezte az alkut, amit „pimaszságnak” nevezett az EU-csúcs előtti sajtótájékoztatóján. A magyar miniszterelnököt különösen zavarta von der Leyen személye, aki szerinte a jogállamiság eszközét párt- és politikai alapon használta Magyarországgal szemben. Források szerint Orbán végül nem is szavazta meg von der Leyen jelölését. Costát támogatta, Kallas esetében pedig tartózkodott.

Ursula von der Leyen és Orbán Viktor 2024 június 18-án Brüsszelben
photo_camera Ursula von der Leyen és Orbán Viktor 2024 június 18-án Brüsszelben Fotó: JONAS ROOSENS/ANP via AFP

A csúcsvezetőket minősített többséggel választják a Tanácsban, így nem volt szükség egyhangú döntésre. Elegendő volt, hogy a tagállamok 55 százaléka igennel szavazzon, valamint az EU lakosságának 65 százaléka a döntés mögött álljon.

Von der Leyen akkor kezdheti meg második ciklusát a Bizottság élén, ha az Európai Parlament is támogatja. Jelölését a 361 fős parlamenti többségnek is el kell fogadnia. A szavazásra legelőször a július közepi alakuló ülésen kerülhet sor, de a Parlament akár egy későbbi plenárisra is halaszthatja a döntést.

Bár a német politikust támogató három nagy pártcsaládnak többsége van a Parlamentben, von der Leyen még nem nyugodhat meg. A titkos szavazás miatt ugyanis könnyen ki lehet szavazni a frakciókból, 2019-ben is ez történt. Von der Leyent akkor csak nagyon szűk, 9 fős többséggel választotta meg a Parlament.

Azóta pedig kevesebb képviselője lett a hárompárti koalíciónak, így előfordulhat, hogy a német politikus rászorul majd a Meloni által vezetett euroszkeptikus-nacionalista Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) szavazataira is.