Orbán jó tempóban neki ment a falnak, de megmagyarázza

Elmaradt  az Orbán számára kedvező jobboldali áttörés Brüsszelben, ahol mindezen felül, ugyancsak a szándékaival teljes ellentétben, hosszú távon el is kötelezték az EU-t Ukrajna védelme iránt: ezen túl az uniós belső piacba való fokozatos integrációra, illetve a háború elől menekülő ukránok támogatására is ígéretet tesz.

Ilyen előzmények után jelent meg Orbán vezércikke szombaton a Magyar Nemzetben Árulás és újratervezés címmel. A miniszterelnök ebben mély csalódottságának ad hangot, és csak a cikk legvégén üt meg némi pozitív hangvételt.

Azt írja, hogy lejtmenetben az Európai Unió, és az európai rend a szemünk láttára párolog el, mert „állandósult a terrorveszély, foszladozik a közbiztonság, visszaszorult az európai érdekérvényesítési képesség a nemzetközi politikában, béke, rend és fejlődés helyett háború, migráció és stagnálás lett”.

A helyzetet szerinte csak súlyosbítja, hogy a brüsszeli bürokraták az európai emberek pénzét folyamatosan Ukrajnába küldik, a szankciókkal „lábon lőtték” az európai cégeket, felhajtották az inflációt és megélhetési nehézségek közé lökték az európai polgárok millióit. „Adóemelésekkel rontották a kontinens versenyképességét, és a zöld átállást félrenavigálták. Európa ma több kőszenet használ és magasabbak az energiaárak, mint öt évvel ezelőtt. A kivéreztetés ellen napi szinten tiltakoznak az európai gazdák, és közben nyakló nélkül tódulnak be” dömpingáron a kétes minőségű ukrán agrártermékek” – fogalmaz.

Kitér arra is, hogy „az EU bővítése a Nyugat-Balkán országaival teljesen megrekedt, csak a magyar bővítési biztos heroikus küzdelme hozott némi előrelépést”. Pedig szerinte az uniónak nagyobb szüksége van az új tagállamokra és azok gazdasági lendületére, mint bármikor korábban.

Az írás egy pontján a migránskérdést is fejtegeti, mondván: 2040-ig Afrikában 750 millióval nő a népesség, és hamarosan nem lesz kerítés, amely megállítaná az onnan érkező nagy embertömeget.

A brüsszeli bürokraták benne a kommunisták emlékét idézik fel, mert azok a „nemzetállamok meggyengítésében” sikeresek, a saját eszméiket erőltetik az emberekre, és az éppen aktuális slágerük
„a méregzöld politika és a kevert társadalom eszménye”.

Szerinte az európai parlamenti választásokon az emberek egyértelműen a változást ígérő pártokra szavaztak, vagyis többségében szuverenista vagy jobboldali pártokra („A választás után meg is bukott azonnal a baloldali francia és a belga kormány, és Berlinben is rezeg a léc”); és az európai emberek „egyértelművé tették, hogy le akarják zárni a szomszédban zajló háborút, meg akarnak szabadulni a progresszív ideológiai ámokfutástól”, de mindez hiába történt, mert „a brüsszeli bürokraták ellentámadást indítottak”. Beszervezték az Európai Néppártot, amely a kampányban még változást ígérve gyűjtötte a szavazatokat, ám a választások után mégis a szocialistákkal és liberálisokkal állt össze.

Úgy látja, hogy Európai Néppárt és a baloldal többi pártja által „egy háborúpárti koalíció köttetett újra”, amelynek egyetlen célja, hogy a brüsszeli elit hatalomban maradjon. Napnál is világosabbnak nevezte, hogy ezért akarják pozíciójában tartani az eddigi sikertelenségekért „nyakig felelős” bizottsági elnököt, vagyis Ursula von der Leyent.

A miniszterelnök szerint a jobboldaliaknak továbbra is az a feladatuk, hogy érvényt szerezzenek az európai választók akaratának, és bár az első kísérletüket visszaverték, a paktum ellenére folytatni fogják az európai jobboldali pártok együttműködésének kiépítését. „A jobboldali pártoknak erős európai parlamenti frakciókat kell létrehozniuk, majd ki kell építeniük az e képviselőcsoportok közötti együttműködést” – jelentette ki.

Emlékeztetett, hogy vasárnap két meghatározó erejű esemény történik: „vigyázó szemünket Párizsra és Bécsre érdemes vetnünk”, ahol választás zajlik majd, és felidézte, hogy Amerikában is nagy lépést tettek a változás felé.