Sok szó esik biztonságpolitikáról és migrációról, pedig a klímaváltozás hatásai nem állnak meg a határoknál, és nem lehet fegyverekkel semlegesíteni őket – így summázta Kis Anna meteorológus néhány hete a Másfélfok szakportálon, mi a probléma az Európai Unió közeljövőjét meghatározó prioritási listával. A 2024–2029-es időszakra szóló uniós stratégiai menetrend című, áprilisban kiszivárgott dokumentumtervezetnek nem volt része a környezet- és klímavédelem ügye, csak az üzlet és a versenyképesség kontextusában jelent meg benne ilyesmi, a természet és a biodiverzitás kérdése egyáltalán nem szerepelt a dokumentumban.
A kiszivárgás óta eltelt időszakban többen követeltek változást – köztük az E3G éghajlatváltozással foglalkozó agytröszt, amely több mint négy tucat zöldszervezet aláírásával tett közzé nyílt levelet május végén –, és úgy tűnik, nem egészen hiába. Bár a véglegesít formába öntve az Európa Tanács csütörtöki ülésén elfogadott menetrend sem vádolható klíma- vagy élővilágfókusszal, de kicsit zöldebb, mint a kiszivárgott tervezet volt.
Ami már csak azért is fontos, mert a hőség öl. A megállapítás nem bulvárlapok címoldalán, hanem tudományos folyóiratok és magazinok hasábjain olvasható, egyre gyakrabban.
Legutóbb a múlt hónapban, a The Lancet Public Health közegészségügyi szakfolyóiratban szolgáltak friss adatokkal az európai hőhullámokról katalán tudósok. A jelentésből a hőmérséklet emelkedéséhez köthető megbetegedések és halálesetek számának riasztó növekedése olvasható ki. A 2003–2012 közti időszak adataival vetették össze a 2013 és 2022 közötti évek tényeit, 42 indikátor mentén vizsgálódtak. Eredményeik szerint az utóbbi időszakban 100 ezer európai halálesetből 68 az extrém hőség miatt következett be. Ez jelentős – egy évtized alatt 34 százalékos – emelkedés a megelőző időintervallumban mért 51-hez képest.
Rachel Lowe és kollégái szerint a nők körében gyorsabban emelkedik a felmelegedés miatti halálozások száma, mint a férfiaknál. Kim van Daalen a Barcelonai Szuper-számítástechnikai Központban kutatja a klímaváltozás és a nemek közötti egyenlőtlenség kérdéseit, és szerinte a most kimutatott eltérés okai a nők és férfiak hőszabályozásában evolúciós okok miatt kialakult különbségekben keresendők. Ráadásul a nők általában jobban ki vannak téve a hőstressznek az ovulációt követően, amikor eleve magasabb a testhőmérsékletük. Lowe hozzáteszi: az sem mellékes, hogy a nők átlagosan tovább élnek, mint a férfiak, márpedig az idősebb emberek sebezhetőbbek a hőhullámok során. Mi több, az idősebbek nagyobb valószínűséggel élnek egyedül, így kisebb eséllyel kapnak időben segítséget.
Mindennek fényében kissé talán megkésve adta ki idén márciusban először az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a kontinens klímakockázat-értékelő jelentését (European Climate Risk Assessment, EUCRA). Az elemzésben 36 klímakockázatról írnak, de közülük 21 miatt már most nagyobb készültségre lenne szükség, nyolc pedig különösen sürgető – hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus. Szerinte ezért is megengedhetetlen, hogy az EU ötéves stratégiája nem tervez semmit ebben a kérdésben. Különösen nagy a kontraszt, ha az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által jegyzett előzetes anyagot összevetjük annak 2019-es változatával, amelyben még egy klímasemleges, zöld és társadalmilag igazságos unió létrehozása szerepelt prioritásként.
Azt ugyan a meteorológus is elismeri, hogy az EU-nak nyilvánvalóan számos globális kihívással kell szembenéznie, ám egyúttal arra is felhívja a figyelmet, hogy a környezeti-éghajlati válság Európában legalább akkora probléma, mint a jelenleg prioritásnak tűnő kül- és biztonságpolitika, a migráció, a versenyképesség, az energia és az unió bővítése. Hiszen míg 2013 és 2022 között a felszínközeli hőmérséklet emelkedését globálisan 1,13–1,17 Celsius-foknak mérték, addig kontinensünkön ez az érték 2,04–2,1 °C volt. Európa a leggyorsabban melegedő földrész.
hvg.hu