Ernest Hemingway Nobel-díjas író 63 éve, 1961. július 2-án halt meg. A kalandos életű szerző két háborúban is harcolt, és bejárta az egész világot – derül ki a Rubicon cikkéből.
Háború és irodalom
Hemingway 1899-ben született egy tehetős amerikai polgárcsaládba. Már fiatalon igazi kalandor természet volt, ezért az írásért is lelkesedő fiú 17 esztendősen otthagyta iskoláit, és újságíróként próbált meg elhelyezkedni.
A világháborút követően riporterként dolgozott és írói karrierje is beindult. Ezekben az években Hemingway gyakran változtatta lakhelyét és kedveseit is: háromszor nősült meg, számos szeretőt is tartott, közben pedig bejárta a világot. Tudósított Kínából, vadászott Afrikában, majd részt vett a spanyol polgárháborúban is, ahol a Francóval szemben álló köztársaságiak pártján harcolt.
Depresszió és alkoholizmus
A második világháborúban ismét fegyvert ragadott, részt vett a normandiai partraszállásban, és az elsők között vonult be alakulatával az 1944 augusztusában felszabadított Párizsba. A háború után ismét megházasodott és írni kezdett, ekkor született leghíresebb regénye is, Az öreg halász és a tenger, amellyel 1953-ban Pulitzer-díjat, a következő évben pedig irodalmi Nobel-díjat szerzett.
Bár több háborút és repülőgép-balesetet is túlélt, az alkoholon nem tudott felülkerekedni. Halálát a temetés előtt balesetnek állították be, felesége csak évekkel később vallotta be, hogy férje önkezével vetett véget életének.
Csalódtam egy kicsit, azt hittem, példa volt az élete mindenki előtt. Mindenesetre a személyiség megszüntetés elektrosokkal elég lehetett az öngyilkossághoz. Biztosan ismételték érzékenyítve a felelősöket.