Egyszerűbben ajánlhatják fel az ingatlanokat az államnak az örökösök

Kisebb gonddal jár az elhunytak nevén maradt több százezer kisértékű föld hagyatéki
eljárása
Változnak a földekkel kapcsolatos hagyatéki eljárás szabályai július elejétől.
Egyszerűbbé és gyorsabbá válik az eljárás azoknál a kisértékű földeknél, amelyek az
elhunyt tulajdonos nevén maradtak, és az ingatlan-nyilvántartás digitalizációja miatt
indult meg a tulajdonjog rendezése. Másik változás, hogy azok az örökösök, akik nem
tartanak igényt egyes ingatlanokra, például kisértékű földterületekre, az eddiginél
egyszerűbben és költségek nélkül ajánlhatják fel azt az államnak. Kedvezően
módosulnak az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló szabályok is a
közjegyzői eljárás keretében. A Magyar Országos Közjegyző Kamara álláspontja
szerint a módosításokkal egyszerűsödnek és észszerűsödnek a hagyatéki eljárások,
amely segíti az örökösöket.
Több százezer hagyatéki eljárást érint a következő években az a módosítás, amely azokra
az ingatlanokra vonatkozik, amelyeknek az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosuk már
több mint tizenöt éve meghalt. Ezek az ingatlanok jellemzően kisméretűek és értéktelenek, a
tulajdonosok, örökösök elfelejtkeztek róluk az elmúlt évtizedekben. A tulajdonjogot az
ingatlan-nyilvántartás digitalizációjának keretében, egy hagyatéki eljárás során kell rendezni,
amelyet a földhivatal kezdeményez.
A törvénymódosítás alapján július 9-étől a tulajdoni hányadonként legfeljebb egymillió forint
értékű és legfeljebb ötezer négyzetméteres földek esetében nem kell felkutatni az
örökösöket, hanem a közjegyző a Magyar Országos Közjegyzői Kamara honlapján
hirdetményben hív fel mindenkit, aki érdekelt lehet az öröklésben, hogy jelentse be igényét
egy éven belül. Ezt a hirdetményt megküldi mindenkinek, aki a több mint 15 éve elhunyt
tulajdonos halála után lefolytatott hagyatéki eljárás során öröklésben érdekeltként szerepelt a
hagyatéki leltárban. Ha az örökös a határidő lejártáig nem nyújt be igényt, akkor a közjegyző
az államnak adja át a földterület tulajdonjogát szállomány jogcímén. Az állam
tulajdonjogának bejegyzését követő öt évben az elhunyt örökösei még érvényesíthetik
igényüket.
Az állam viseli a költségeket az ingatlanok felajánlásakor
Változott a hagyatéki eljárás során az állam részére történő felajánlás szabályozása is. Ezzel
jellemzően akkor élnek az örökösök, ha kisértékű ingatlanról van szó. Eddig csak termőföldet
lehetett felajánlani az államnak, július 9-étől azonban utat, árkot, mocsarat, halastavat,
csatornát is, és az állam viseli az ezzel járó költségeket. Ezzel a módosítással a
tulajdonviszonyok egyszerűsödni fognak, hiszen ha valaki egy földterületet az államnak
felajánl, jellemzően az ahhoz kapcsolódó utat, árkot is felajánlaná, eddig azonban nem
tehette meg ezt. A módosítással elkerülhető, hogy az egységes rendeltetésű területek
tovább tagozódjanak.
Az örökösök mostanáig jellemzően visszautasították az ilyen hagyatékot, amely azonban
jellemzően csak tovább bonyolította a helyzetet, mert ilyenkor az öröklési rendben őket
követőre szállt a hagyaték – gyakran a hagyatékot visszautasító személy gyermekeire –
akiknek szintén dönteniük kellett a hagyaték elfogadásáról vagy visszautasításáról. A
folyamat így hosszadalmas, sokszor költséges és rendkívül bonyolult volt az érintettek
számára. Ez lesz egyszerűbb mostantól azzal, hogy az örökösök az állam számára
költségek nélkül felajánlhatják a számukra értéktelen területet.

A hagyatéki eljárás keretében is eladhatják az örökölt földet a tulajdonosok
Szintén július 9-étől módosulnak az osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó
szabályok. 2023. január 1-je óta elhunytak után maradt földek örökléssel csak végső esetben
és átmenetileg kerülhetnek osztatlan közös tulajdonba. Az örökösöknek dönteniük kell arról,
hogy mi legyen a földterülettel: osztályos egyezséggel megegyezhetnek, hogy kié legyen,
értékesíthetik, esetleg felajánlhatják az államnak. Az új rendelkezés szerint a hagyatéki
eljárás részeként is eladhatják olyan harmadik félnek, aki nem érdekelt az öröklésben. A
hagyatéki tárgyaláson egyezségbe foglalt adásvételt a közjegyző küldi meg a
mezőgazdasági igazgatási szervnek, amelynek jóvá kell hagynia minden földtranzakciót. Az
eljárás így olcsóbb és gyorsabb lesz, mint amikor nem hagyatéki eljárás keretein belül
értékesítik az ingatlant.
A földek öröklésével kapcsolatos jogszabály-módosítások egyszerűsítik és gyorsítják az
örökösök számára a földtulajdonok jogi helyzetének rendezését. Jelentősen rövidülhet az
ezekkel kapcsolatos hagyatéki eljárások ideje, és az örökösök számára kedvező, hogy
költségek nélkül tudják felajánlani a számukra értéktelen ingatlant az államnak. A hagyatéki
eljárásokban közreműködő közjegyzők minden szükséges tájékoztatást megadnak az
érdekelteknek a jogszabály-változásokról – mondja Szécsényi-Nagy Kristóf, a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara jogi ügyvezetője.