A második fordulóra bezuhant a jobboldal Franciaországban
  • Működött a jobboldallal szembeni összefogás Franciaországban.
  • Nemhogy kormányra nem jut Le Pen pártja, csak a harmadik legnagyobb frakció lesz az övék.
  • A francia nemzetgyűlési választás második fordulójában nyert a baloldal, és Macronék is sokkal jobban szerepeltek a vártnál.
  • A radikáljobbos Nemzeti Tömörülés az első forduló után még 297 helyen állt az élden, végül azonban csak 134-143 képviselőjük lesz.
  • Macron túlélte a politikai válságot, amit részben maga idézett elő.
  • Elvileg baloldali-centrista kormány jöhet, de nehéz tárgyalások lesznek.

Elkomorult arcok fogadták a radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés (NT) párizsi eredményváróján az urnazáráskor közölt első exit poll számait. Le Pen pártja ezek alapján egy hét alatt az első helyről a harmadikra zuhant, ami a képviselői helyek számát illeti. Az azóta bejövő részeredmények ezt megerősítették: most már egyértelmű, hogy a baloldalnak lesz a legtöbb, kb. 190 képviselője, második Macron váratlanul jól szereplő tömbje, több mint 160 mandátummal. Le Penéknek kb. 140 helye lesz a francia nemzetgyűlésben.

Ez alapján egy centrista-baloldali koalíció kormányozhatja tovább Franciaországot, de erről nem lesz könnyű megegyezni.

Múlt vasárnap a jobboldali NT még történelmi siker elé nézett: a szavazatok 33 százalékát megszerezve 297 választókerületben álltak az élen. Ha ennyi kerületet tudtak volna hozni a most vasárnapi második fordulóban is, abszolút többséget szereztek volna, ami már nemcsak Franciaországot, de az európai politikát is igencsak megrengette volna.

A második fordulóban azonban a jelek szerint a vártnál is jobban működött a „köztársasági front”, vagyis a baloldal és a centristák egymás javára való tömeges visszalépése, amivel Le Pen és Bardella (ő volt az NT miniszterelnök-jelöltje) hatalomra jutását akarták megakadályozni.

photo_camera Fotó: MOHAMMED BADRA/AFP

Az IFOP közvélemény-kutató által végzett exit pollok Franciaországban nagy pontosságúak szoktak lenni. Ennek eredményeit most este nyolckor, az urnazárás pillanatában tették közzé. Ennek eredménye szerint (frissítve):

1. A baloldali tömb, hivatalos nevén az Új Népi Frontnak 188-199 mandátuma lesz;

2. Macron centrista tömbjének (Ensemble) 164-169 képviselői helye várható;

3. A Nemzeti Tömörülés pedig végül csak 134-143 helyen végez az élen.

Ha valóban ebben a tartományban végeznek a pártok (ezt azóta már a részeredmények pontosították, de lényegileg nem módosították), az azt jelenti, hogy a Nemzeti Tömörülés minden várakozásnál rosszabbul szerepel. Múlt vasárnap a becslések még 240-270 képviselői helyet adtak nekik, amivel közel lettek volna az abszolút többséghez szükséges 289-es számhoz. Ez azért is lett volna különösen fontos számukra, mert Bardella, a miniszterelnök-jelöltjük azt mondta, hogy csak abszolút többség esetén vállalt volna el egy miniszterelnöki felkérést, és a pártelnök Marine Le Pen is csak egy attól kevéssel elmaradó, nagyon erős relatív többség esetén tartotta volna lehetségesnek, hogy megpróbálkoznak a kormányalakítással.

Marine Le Pen
photo_camera Marine Le Pen Fotó: Francois Lo Presti/AFP

Ettől azonban most úgy tűnik, rendkívül messze vannak. 130-140 mandátummal ugyan érdemben tudják bővíteni a frakciójukat (a ’22-es választásokon 89 helyet szereztek, előtte pedig alig hét képviselőjük volt), de ez így továbbra is csak egy erős ellenzéki nemzetgyűlési jelenlétet jelent, annak ellenére, hogy a franciák harmada már rájuk szavazott.

Összefogósdi francia módra

Arra már az előző napokban lehetett számítani, hogy Le Pen jobbszélről induló, az utóbbi időben némileg konszolidálódni próbáló, és a szavazótáborát mostanra nagyon jelentősen kibővítő pártja a jó elsőfordulós eredménye ellenére nem lesz képes abszolút többséget szerezni.

A francia választási rendszerben csak egyéni képviselői helyek vannak, így az nagyon aránytalan, ugyanakkor a kérfordulós rendszerrel lehetőséget ad a politikai alkukra és együttműködésekre. Le Pen nagyarányú első fordulós győzelme után ezzel a lehetőséggel közel maximálisan éltek is a radikális jobboldal ellenfelei, vagyis a baloldali tömb és a Macront támogató centrista pártok.

Bár mindkét blokk több pártból áll, melyek között (főleg a baloldalon belül) komoly konfliktusok is vannak, most úgy is sikerült megállapodniuk a tömeges visszalépésekről, hogy egyébként a bal féltekén sokan kifejezetten utálják Macront, az ő táborában pedig a baloldal legbalosabb és leghangosabb pártját, a Mélenchon vezette La France Insoumise-t rettegik szívesen.

Jean-Luc Melenchon, a baloldali La France Isoumise alapító-elnöke a vasárnapi választási eredmények megismerése után.
photo_camera Jean-Luc Mélenchon, a baloldali La France Isoumise alapító-elnöke az első forduló után Fotó: DIMITAR DILKOFF/AFP

Ennek ellenére a két tömb végül vagy 210 helyen oldotta meg a visszaléptetéseket: ahol az első forduló után Le Pen pártjának jelöltje vezetett, ott a harmadik helyezett visszalépett a második javára. A cél az volt, hogy végül lehetőleg csak egy kétszemélyes párbaj legyen egy NT-jelölt, valamint egy centrista/baloldali, vagy ahogy arrafelé szeretik mondani, a köztársaság alapértékeit támogató jelölt között. Egy ilyen párviadalban a nem Le Pen-hívő szavazók többsége, megfelelő kampány után, a jobboldali veszély ellenében szinte bárkire hajlandó befogott orral leszavazni.

A Nemzeti Tömörülés esélyei az abszolút többségre így lényegében zéróra csökkentek, mégha az ellenfeleik mozgósítási céllal az utolsó pillanatig erősen hangsúlyozták is, hogy ezt kell ebben a történelmi pillanatban megakadályozni. Az utolsó közvélemény-kutatások után az NT-nek már csak 170-210 képviselői helyet jeleztek előre.

Az exit poll és a részeredmények alapján viszont ennél is jelentősen kevesebb (még egyszer: 130-140) mandátumra számíthatnak.

„A győzelmünk csak késik, a dagály tovább emelkedik”

– reagált a második fordulós eredményekre vasárnap Marine Le Pen. „Ha nem lenne ez a természetellenes megállapodás Macron és a szélsőbal között, akkor a Nemzeti Tömörülés abszolút többségben lenne” – állította a párt elnöke.