„Kijev jól sikerült, Moszkvában viszont hülyét csináltak belőle” – értékelte Rácz András Oroszország-szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója Orbán békemisszióját, még mielőtt a magyar miniszterelnök Pekingben Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt volna.

Rácz szerint Moszkvában Putyin egyértelműen közölte, hogy a háborút Oroszország a saját feltételei mentén fogja befejezni, hiába próbál közvetíteni Orbán Viktor.

Ergo, a „békemisszió” valójában véget is ért, hiszen úgy nemigen lehet közvetíteni, ha az egyik fél nem hajlandó tárgyalni. Szóval, bár nagyon jól indult a hét Orbán kijevi útjával, de aztán a moszkvai vizittel lényegében tragikomédiába fulladt

– véli az Oroszország-szakértő. Arra is emlékeztet Facebook-bejegyzésében, hogy a magyar miniszterelnök a háború kitörése előtti hetekben Putyinnál járt, majd úgy tért haza Magyarországra, hogy „egészen biztosan nem lesz háború, mert Putyin neki ezt megmondta. Mint ismeretes, kicsit több, mint három hét múlva megindult az orosz invázió, szóval igen jól sikerült már az a békemisszió is…”.

Rácz András Orbán kijevi útját és a Zelenszkijjel való találkozót évek óta a legjobb dolognak tartja, ami magas szinten történt a magyar–ukrán kapcsolatokban. A szakértő szerint alapvetően feszült a viszony a két vezető között, de fontos dolgok indulhattak el kettejük találkozója után, kezdve a magyar kisebbség nyelvhasználati jogainak javulásától új határátkelők nyitásáig.

Orbán „béketervéről” azt írja Rácz, hogy „a világ igen jelentős, befolyásos hatalmai keresik a diplomáciai megoldási lehetőségeket több, mint két esztendeje: az Egyesült Államok, Kína, Brazília, Törökország stb.”

Mennyire életszerű, hogy a magyar miniszterelnök derült égből villámcsapás jelleggel majd előrukkol egy olyan megoldással, ami még senkinek sem jutott eszébe ÉS működik is…?! Lássuk be, nem nagyon. Mindegy, Orbán elmondhatta, amit el akart, az ukránok pedig nem nevették ki.

A miniszterelnök moszkvai útját már nem értékelte ennyire jónak, megjegyezve, hogy mindössze annyiban hasonlított a kijevi látogatáshoz, hogy nagyon rövid idő alatt, kapkodva hozták tető alá ezt is. Rácz azt is írja, hogy Orbán úgy utazott ki július 5-én „békét teremteni”, hogy Putyin egyébként már június 14-én megmondta, hogy Oroszország csak akkor hajlandó egyáltalán elkezdeni tárgyalni a békéről, ha Ukrajna teljesen kivonul mind a négy, részben megszállt megyéből – feladva több olyan területet, amit Oroszország soha nem foglalt el. Ugyanezeket megismételte Putyin július 4-én, egy nappal Orbán látogatása előtt is.

A látogatáson az történt, hogy Putyin egyszerűen megmondta Orbánnak, hogy Viktor, itt bármiféle rendezés az én feltételeim szerint lesz, és teljesen mindegy, hogy te mit gondolsz, vagy mivel turnézol Kijevben

– foglalta össze a szakértő, aki szerint Putyin azzal is megalázta Orbánt, hogy már a megnyitón kijelentette, „tisztában vagyunk vele, hogy Ön itt az Európai Uniót képviseli”. A szakértő szerint ez tényszerűen nem volt igaz, de Putyin egy kommunikációs defenzív helyzetbe kényszerítette Orbánt már az első percektől kezdve.

Rácz András arra is kitért, hogy a kormány a moszkvai utat az utolsó pillanatig igyekezett titokban tartani. „Túl azon, hogy ez önmagában problémás, külön szánalmassá teszi a kísérletet, hogy ráadásul nem is sikerült (szándékosan nem idézem Kovács Zoltán örökbecsű aforizmáját…) Szóval ezúton is szeretnék gratulálni annak a zseninek, aki elhitte (és elhitette Orbánnal), hogy TÉNYLEG el tudnak titkolni egy moszkvai látogatást” – jegyzi meg a szakértő, aki szerint ez a titkolózási próbálkozás egyetlen dolgot eredményezett: súlyos károkat okozott Magyarország és a magyar külpolitika már eddig sem túl acélos európai és amerikai megítélésében.

Rácz András szerint Orbán oroszországi útjára négy lehetséges magyarázat van:

1. A magyar miniszterelnök orosz ügynök, és valójában Moszkvát szolgálja Ukrajnával, az EU-val és a NATO-val szemben, nem pedig Magyarország érdekeit.
2. A miniszterelnök meg van róla győződve, hogy a háború átütő orosz győzelemmel és Ukrajna teljes pusztulásával végződik majd. Ő pedig, mint a karrierje során annyiszor, kész zökkenőmentesen érték- és szövetségi rendszert váltani, hogy a győztes oldalon legyen a háború végén.
3. Orbán nemcsak abban biztos, hogy Trump nyeri az amerikai elnökválasztást, hanem azt is elhiszi, hogy Trump képes lesz azonnal békét teremteni Ukrajnában. Ergo, Orbán megpróbál ugyanúgy vátesznek tűnni, mint 2015-ben a migrációs válság idején.
4. A miniszterelnök TÉNYLEG úgy gondolja, hogy ő elég befolyásos ahhoz, hogy ő majd valóban képes lehet közvetíteni a harcoló felek között. Annak ellenére, hogy egy kicsi, gyenge, katasztrofális gazdasági és társadalmi helyzetben lévő, végletesen megosztott, a saját szövetségi rendszerében teljesen elszigetelt országot vezet (az EU-elnökség ezen nem változtat – a moszkvai út után pedig főleg nem). Ez viszont azt jelentené, hogy a miniszterelnök mostanra teljesen és tökéletesen elszakadt a valóságtól. Más szavakkal: megbolondult.