Nagyon nehéz jelentős előrelépést tenni az egészségügyben, amíg az az „alapmantra”, hogy kórházat nem zárunk be – mondta a 24.hu-nak a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkára. Svéd Tamás szerint szükség lenne fájdalmas döntésekre, például kimondani, hogy nincs létjogosultsága egy olyan szülészeti osztálynak, ahol heti átlagban 5-10-nél több szülést nem vezetnek le.

Kifejtette: hiába része egy adott város identitásának a szülészet, ki kell mondani, hogy így nem működhet, mert veszélyes és gazdaságtalan, nincs meg a kellő rutin, vagy baj esetén a szükséges háttér.

A főtitkár szerint ugyanez igaz a kisebb sebészeti osztályokra és sok más ellátásra is: meg kell állapítani, hogy mi az, amiből a betegek jobb ellátást kaphatnak némi utazás árán, és le kell nyelni azt a békát, hogy az eddig a szomszédban lévő kórház szakrendelőként, nappali kórházként vagy rehabilitációs központként működik majd. Ennek azonban épp az ellenkezője zajlik azzal, hogy a kormány rendeletet adott ki arról, hogy komplikációmentes várandósság esetén az alacsonyabb ellátottsággal rendelkező osztályokon is lehet szülni.

Svéd Tamás a MOK nevében ajánlatot tett a politika felé: ha meggyőzik a kamarát az átalakítás szükségességéről és előkészítettségéről, akkor azt ők támogatják szakmai oldalról és elmondják a lakosságnak, hogy racionális és szükségszerű a bezárás. Ehhez Meglécz Katalin, a MOK elnöke hozzátette: ha viszont ki vannak zárva a döntéshozatalból, csak azt tudják mondani, hogy nem látják, mi miért történik és az orvosok sem fogják érteni.

A főtitkár hangsúlyozta, hogy az egészségügy átalakítása nem megy egyik napról a másikra, társadalmi konszenzus esetén 10-20 év alatt lenne ideális levezényelni. Ehhez ismert, széleskörűen elfogadott tervek kellenek, amit egy esetleges kormányváltás esetén is végigvisznek. Ehhez képest az átalakítást pillanatnyi politikai erőviszonyok és lobbierők befolyásolják: van példa arra, hogy egy adott régió kormánypárti képviselője hegyeket mozgat meg a területén működő kórház védelmében, miközben a fenntartásának nincs racionalitása.

Svéd rámutatott, hogy ennyi kórház és ellátóhely üzemeltetéséhez nincs elég szakdolgozó és orvos. Meglécz Katalin hozzátette: azt a pénzt, amit meg lehetne takarítani a kórházak számának és funkcióinak racionalizálásával, a járóbeteg- és alapellátásra lehetne fordítani, így kevesebb beteg kerülne a kórházakba.

Korábban arról írtunk, hogy októberben Budapesten is végbemegy a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása. Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint ezzel romlik az itt élő 1,7 millió ember ellátása.

Nyitókép: RTL Reggeli