2024. július 5. 20:20 Múlt-kor
Amikor az atomrobbanás okozta, gigantikus gombafelhő 1946. július 1-jén a magasba emelkedett a csendes-óceáni Bikini-atoll felett, Louis Réardon kívül senki sem gondolta, hogy egy ruhadarab négy nappal később hasonló hatást kelt majd a világ másik végén. A történelmi fürdőruha bemutatójára Párizs egyik közkedvelt fürdőjében, a Piscine Molitorban került sor 1946. július 5-én, ahol Réard képletesen egy másik bombát robbantott fel azzal, hogy a nagyközönség elé tárta vadonatúj, formabontó szabással rendelkező női fürdőruháját. „Akár az atombomba, a bikini kicsi és pusztító” – Réard ezzel indította útjára az általa tervezett ruhadarabot.
Jane Wyman színésznő a kaliforniai tengerparton, 1935 (Wikipédia / UCLA Library/ CC BY 4.0)
Korábban
A bikini valóban nagyot robbant, és merész szabásával felkavarta a közvéleményt. A Réard kihívó fürdőruháját viselő Micheline Bernardini látványa sokkolta a férfiakat, és csodálták a korábban szokatlan látványt.
A pompás, kétrészes fürdőruha négy egyszerű, háromszög formájú szövetdarabból állt össze: kettő a kebleket, a másik kettő pedig a hátsót és a Vénusz-dombot takarta, szabadon hagyva a has köldök alatti tájékát és a combok felső részét is.
A női fürdőruha ezen meglehetősen megkurtított, a szebbik nem bájait feltáró típusa hosszú evolúciós időszakot járt be. Ugyan már a római korból ismertek ábrázolások a bikinihez hasonló ruhadarabról, a kereszténység elterjedésével a ruhaviseletet szigorúan szabályozták. Ebben változás csak a „modern” korban állt be, az 1910-es években a prüdéria gátjai részben leomlottak, amikor a vízpartok mentén megjelentek a szorosan testhez simuló pólóba és shortba öltözött hölgyek.
Amikor az atomrobbanás okozta, gigantikus gombafelhő 1946. július 1-jén a magasba emelkedett a csendes-óceáni Bikini-atoll felett, Louis Réardon kívül senki sem gondolta, hogy egy ruhadarab négy nappal később hasonló hatást kelt majd a világ másik végén. A történelmi fürdőruha bemutatójára Párizs egyik közkedvelt fürdőjében, a Piscine Molitorban került sor 1946. július 5-én, ahol Réard képletesen egy másik bombát robbantott fel azzal, hogy a nagyközönség elé tárta vadonatúj, formabontó szabással rendelkező női fürdőruháját. „Akár az atombomba, a bikini kicsi és pusztító” – Réard ezzel indította útjára az általa tervezett ruhadarabot.
Jane Wyman színésznő a kaliforniai tengerparton, 1935 (Wikipédia / UCLA Library/ CC BY 4.0)
Korábban
A bikini valóban nagyot robbant, és merész szabásával felkavarta a közvéleményt. A Réard kihívó fürdőruháját viselő Micheline Bernardini látványa sokkolta a férfiakat, és csodálták a korábban szokatlan látványt.
A pompás, kétrészes fürdőruha négy egyszerű, háromszög formájú szövetdarabból állt össze: kettő a kebleket, a másik kettő pedig a hátsót és a Vénusz-dombot takarta, szabadon hagyva a has köldök alatti tájékát és a combok felső részét is.
A női fürdőruha ezen meglehetősen megkurtított, a szebbik nem bájait feltáró típusa hosszú evolúciós időszakot járt be. Ugyan már a római korból ismertek ábrázolások a bikinihez hasonló ruhadarabról, a kereszténység elterjedésével a ruhaviseletet szigorúan szabályozták. Ebben változás csak a „modern” korban állt be, az 1910-es években a prüdéria gátjai részben leomlottak, amikor a vízpartok mentén megjelentek a szorosan testhez simuló pólóba és shortba öltözött hölgyek.https://mult-kor.hu/a-nyersanyaghiany-is-osztonozte-az-elso-bikini-megalkotasat-20240705?utm_source=social&utm_campaign=a-nyersanyaghiany-is-osztonozte-az-elso-bikini-megalkotasat-20240705&utm_medium=facebook
Tehát bármilyen gyalázatos dolog történik, meg kell előznie valaminek,