hvg.hu: A legutóbbi PISA-vizsgálat volt az első, ahol megmérték, menyire kreatívan gondolkodnak a gyerekek. Ennek eredményét épp a napokban tették közzé. Hogy lehet mérni a kreatív gondolkodást egyáltalán?

Németh Szilvia: Ez valóban nem egyszerű, még a szakemberek is sokszor azt hangoztatták, hogy ha mérjük a kreativitást, akkor pont a kreativitás fog elveszni. A PISA-mérésnek volt 2016-tól egy kutatási előzményprojektje, amely azt próbálta bizonyítani, hogy a kreativitás akkor fejleszthető és mérhető, ha különböző területekre fókuszál. A PISA ennek megfelelően nem általános kreativitást mért, hanem négy területre – a vizuális, írásos, tudományos és társadalmi kreativitásra – koncentrált. Ebbe az előzményprojektbe 14 ország különböző programja kapcsolódott be, Magyarországot a T-Tudok Kreatív Partnerség programja képviselte.

hvg.hu: Mit takarnak ezek a kreativitás területek? Elég szokatlanul hangzik például az utolsó: a társadalmi kreativitás.

N. Sz.: Ezt úgy kell elképzelni, hogy vázoltak a gyerekeknek egy társadalmi problémát, és az volt a feladat, hogy találjanak ki a lehető legtöbb megoldást arra. Vagy hogy jelöljenek be a megadott ötletek közül hármat, amit egyedinek tartanak. Illetve olyan is volt, hogy fejlesszenek tovább egy kiválasztott megoldást.

hvg.hu: Mondana erre példát? Milyen társadalmi problémákról volt szó a mérésben?

N. Sz.: Az egyikben megoldásokat kellett például találni arra, hogy mozgáskorlátozottak hogyan tudnak használni valamilyen közösségi épületet, könyvtárat. Erre nyilván jó, releváns, de nem kreatív válasz az akadálymentesítés, de emellett számtalan ötlet felmerült.

hvg.hu: Miről szóltak a tudományos, a vizuális és az írásos kreativitást felmérő feladatok?

N. Sz.: Az elsőnél különböző tudományos problémákat kellett egyedi módon megoldani. Ez feltételez az adott tárgyban meglévő tudást is, tehát minél inkább volt valakinek rálátása az adott területre, annál inkább tudott kreatív ötletekkel előállni. A kreatív írásnál mondatokat kellett befejezni vagy egyedi történeteket kellett kitalálni a megadott címek alapján. Egyedi alatt itt azt értjük, amiről kevéssé feltételezhető, hogy egy csoport gyerek esetében előfordul hasonló megoldás. Olyan is volt, hogy szavakból kellett történeteket összeállítani. A vizuális feladatok pedig olyasmik voltak például, hogy különböző megadott elemekből kellett létrehozni képeket, posztereket.

hvg.hu: A PISA-mérés tehát ezt a négy kreativitás területet vizsgálta. Az eredmény azt mutatta, hogy a magyar gyerekek nagyjából az OECD-átlag közelében, vagy kicsit az alatt teljesítettek.

N. Sz.: Igen, így van, a magyar gyerek az OECD-átlagtól pár ponttal maradtak le. Az is jól megmutatkozott, a gyerekek családi háttere a kreatív gondolkodásra is befolyással bír, és Magyarországon bír a legnagyobb befolyással. Azaz az iskola nem tudja kompenzálni a szociális hátrányokat. A másik eredmény, hogy kivétel nélkül, minden országban a lányok jobban teljesítenek a kreatív gondolkodásban, mint a fiúk.

hvg.hu: Ennek mi kehet az oka?https://hvg.hu/elet/20240710_Nemeth-Szilvia-Kreativ-Partnerseg-Magyarorszag-pisa-kreativitas-iskola-oecd