Megszorítócsomag érkezik

Megszorítócsomag érkezik, áremeléseket hozhat a banki illetéknövelés

MOHOS MÁRTON / 24.HU
770 milliárdos kiigazítási csomag körvonalazódik a kabinet részéről, melyet eddig csak részleteiben lehetett megismerni. Az intézkedések bevételnövelő és kiadáscsökkentő lépéseket egyaránt tartalmaznak, cikkünkben most csak az előbbiekkel foglalkozunk. A bankokat sújtó újabb elvonások hatására várhatóan tovább csökkenek a hozamok az állampapírpiacon. A tranzakciós illeték-emeléseket pedig tovább háríthatják a bankok – nem a lakosságra, amelyet a kormány „megvédett”, hanem a vállalkozásokra. Ami persze újabb inflációs kockázatokat hordoz.

A július 8-i Kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely a „háborúellenes akciótervet”, amelynek keretében minden olyan multinacionális vállalatnak

védelmi hozzájárulást

kell fizetnie, mely úgymond extraprofitra tett szert a háborús időkben, vagyis

  • a bankszektornak,
  • a „multiknak” (feltehetően itt a kiskereskedelmi láncokra gondolt a miniszter)
  • és az energiacégeknek.

Ebből a hozzájárulásból csak az idei évre közel 400 milliárdos pluszbevételre számít a kormány.

A kancelláriaminiszter egyéb, a költségvetést érintő lépésről nem ejtett szót, ám még az aznap esti Magyar Közlönyben kihirdették, hogy a kormány 369 milliárd forinttal vágta meg az idei büdzsé kiadási oldalát. A listából látható, hogy a költségcsökkentés számos minisztériumot és sokféle állami fejlesztést, közszolgáltatást érint.

Annak körülményei nem ismertek, hogy az orosz-ukrán háború jelenleg – a mélybe zuhant energiaárak mellett – közvetlenül milyen negatív hatást gyakorol a magyar gazdaságra. Annak háttere is homályos, hogy egyes hazai vállalatok mikor nyerészkedhettek a háborúból. Az viszont nyilvánvaló, hogy a költségvetés drámai helyzetben van.

A hiány június végére 2656,4 milliárd forintos rekordszintre lőtt ki, ami az eredeti éves terv közel 106 százaléka. Magyarországon volt a második legmagasabb a költségvetési deficit az EU-ban, ami hosszú távú trend következménye, hiszen évek óta 6 százalék körüli vagy feletti szinten van a deficit. Emiatt nemcsak az ellenzéki pártok, hanem az S&P hitelminősítő is arra hívta fel a figyelmet a júniusi választások előtt, hogy a kormány megszorításokra készül.

Nagy meglepetést tehát nem okozott, hogy egy hónappal később össze is állt, egy

közel 770 milliárdos, masszív bevételnövelő és kiadáscsökkentő megszorítócsomag.

Az intézkedések több olyan elemet tartalmaznak, amelyek a lakosság pénztárcáját megkurtíthatják.

Hozamcsökkenést hoz a banki intézkedéscsomag

Varga Mihály pénzügyminiszter tavaly nyáron jelentette be, hogy a kormány 2024-ben megkezdi az extraprofitadók kivezetését a bankok, a gyógyszergyártók és az energiaszolgáltató cégek esetében. A kabinet akkoriban vállalást is tett az Európai Bizottság felé arra, hogy a támogatások lehívása feltételeként fokozatosan kivezeti a különadókat. Mostanra körvonalazódott, hogy ez csak a gyógyszergyártók és a távközlési szektor esetében valósul meg, náluk is csak 2025-től, a banki különadó és az extraprofitadó mértéke változatlan marad, a védelmi hozzájárulás keretében pedig újabb terheket rónak a bankolás költségeire augusztus 1-jétől.

Részletszabályok hiányában egyelőre nem egyértelmű, hogyan áll össze a várhatóan 400 milliárdos bevételnövelő csomag. Az eddigi bejelentések alapján ugyanis a bankokat terhelő adóemeléssel maximum fele ekkora pluszbevételhez juthat a kormányzat. Vagyis nem kizárt, hogy újabb, jelentős sarcokkal egészítik ki a csomagot.