A Miskolc melletti kistelepülésen lakó, ráadásul a DVTK-ban sportoló öttusázóhölgynek szurkolhatunk a másfél hét múlva kezdődő párizsi olimpián. Most a sporttól elszakadva ismerhetjük meg Blanka másik oldalát is, a magánembert.
A DVTK.eu készített egy hosszabb interjút Guzi Blankával, szigorúan elszakadva a sporttól.
“ Hosszú és fárasztó időszakon vagy túl, mivel tudtál kikapcsolni a rövid pihenődben?
– A vb után Erdélyben voltam, amit még születésnapomra kaptam ajándékba. Egy medvelesre is elmehettem, ráadásul élőben is láthattam medvét, ami már régóta nagy álmom volt. A kikapcsolódás tetőfoka viszont a kiszakadás volt a hétköznapokból
– Ha nem medveslesen vagy általában mivel szoktál a hétköznapoktól elszakadni?
– Nagyon szeretek zenét hallgatni, ami tudom, hogy általános válasz, de nagyon ki tud kapcsolni. Illetve a „semmittevés” (*nevet*). Amikor pihenőnapom van ez a kedvenc programom. Ilyenkor nem kell rohannom és logisztikáznom, hanem csak úgy vagyok. Ezt nem érzem időpazarlásnak, hanem fel tud tölteni. Szabadidőmben szeretek még olvasni is, de azt mostanában ritkábban szoktam.”
Milyen zenéket szoktál hallgatni és ki a kedvenc előadód?
– Nagyon széles a zene ízlésem palettája (nevet – a szerk.). Nagy kedvenc a miskolci vonatkozású Bohemian Betyars. Ha tehetem élőben is ott vagyok a koncerteiken. Szeretem a filmzenéket is, ott Hans Zimmer a nagy kedvenc, illetve Shakira és Jennifer Lopez tartoznak még a fő kedvencekbe.
– Mindenkinek van egy száma, amit rongyosra hallgat(ott), neked melyik ez?
– A Bohemian Betyárstól a „Makuka” az örök. Amióta kijött mindig a top3-as listámon szerepel.
– Hatalmas siker volt az olimpiai kijutásod, volt időd megünnepelni?
– Nagy ünneplés nem volt. Családi szinten, amikor hazamentem és megérkeztem Kistokajba a házunkhoz krepp-papírral bevont hullahopp karikákkal vártak, ami az olimpiai ötkarikát mintázta. Ez nagyon jópofa volt. Nyilván volt egy koccintás is, de nagyobb nem. Majd, ha lezáródik az egész, akkor lesz nagyobb körben ünneplés.
– Milyen egy ideális ünneplés neked?
– Számomra a társaság a lényeg. Az, hogy a családom és az a mag, aki az elejétől kezdve a nehezebb pillanatokban is velem van, ők ott legyenek. Ha ez a társaság megvan bárhol lehetünk, az egy nagyon jó hangulatú esemény lesz.
– Öt sportágat csinálsz a legmagasabb szinten, emellett rengeteg más dologra is kell időt szánnod, például pszichológus és egyebek. Van esetleg ezek mellett olyan, amit nem feltétlenül tud rólad mindenki és meglepheti őket vagy olyan hobbi, ami belefér a sport mellett az idődbe?
– (Nevet) Nagyon vicces időtöltésem például, hogy imádom az akciós újságokat nézegetni. Ezek már program szintre jutottak, csütörtöktől mindig jön az új újság és nézni kell. Ez az, ami ilyen viccesebb. Emellett most kezdődik majd az ismert édességmárka promóciója az olimpikonok kártyáival, amiben végre én is benne leszek, de nem csak emiatt, hanem már az előző két alkalommal is nagyon rá voltam kattanva. Ez is egy fontos projekt lesz és már keresem, hogy kivel lehet majd cserélni.
– Nagy vadászat lesz, hogy megtaláld magad a csomagokban?
– Hát azért… IGEN! Kíváncsi vagyok, hogy hogy néz ki a kártyám. Az ismerőseim pedig már kerestek is, hogy szerezzek nekik, de hát sajnos ugyanannyiból tart majd nekem is, mint nekik.
– A nagy cserebizniszbe hátha pár diósgyőri szurkoló is beszáll és könnyebb lesz a gyűjtés.
– Remélem!
– Közeledik az olimpia és a sportszakmai részen kívül mindig a legérdekesebb az olimpiai falu. Mit vársz ettől?
– Kiskoromban, amikor először feljött bennem az olimpia az volt a fejemben, hogy ez semmihez nem hasonlítható atmoszféra. Él bennem egy kép, hogy ez milyen a valóságban, de szerintem ezt nem lehet elképzelni sem. Ráadásul egy olyan olimpiáról beszélünk, amin már lesznek nézők is. Például öttusázóként furcsa lesz, hogy teltházas lesz a lelátó több ezer fővel. Másrészt az is durva érzés lesz, ha találkozok majd más híresebb külföldi vagy magyar sportolókkal.
– Van olyan híres sportoló más sportágból, akivel szívesen összefutnál?
– A női kézis lányokkal mindenképp szeretnék majd találkozni. Sőt az a vágyam, hogy úgy össze tudjunk barátkozni, hogy egy kézilabda edzésükre el is tudjak látogatni – hiszen kézilabdázóként kezdtem a sportkarrieremet. Mikler Roland is nagy kedvencem, remélem, hogy vele is tudok majd egy képet csinálni. Külföldi sportolók közül Simone Biles jutott eszembe először, de nagyon sokan vannak még, akikkel szívesen találkoznék.
– Ha a magyar kézis lányoknak szükségük lenne egy extra átlövőre edzésen beállnál?
– Igen! Nagyon szívesen lemennék. Messze nem vagyok olyan szinten, mint ők, de hatalmas élmény lenne és lelkesedésből nem lenne hiány.”