Miskolc. A szerelmesek szobra
A magyar városok közül Miskolc állított először szobrot Erzsébet királynénak. Sisi a történészek szerint soha nem járt a borsodi vármegyeszékhelyen. Véletlen lenne, vagy volt valami különleges oka a szobor állításának?
Egy legenda szerint a királyné gróf Andrássy Gyulával titkos viszont folytatott… De hogy kapcsolódik ez Miskolchoz?
Erzsébet királyné és Andrássy gróf 1866-ban találkozott először. Állítólag Erzsébet első látásra beleszeretett a grófba, aki valószínűleg viszonozta az érzéseit. Szerelmük azonban sosem teljesedett be, kettesben is csak egyszer, 1882-ben voltak együtt – legalábbis a hivatalos iratok szerint. Viszont titkos levelezést folytattak Ferenczy Idán – a királyné magyar bizalmasán – keresztül. Andrássy finoman politikai célokra is használta Erzsébetet, ezzel meggyorsította a kiegyezés előkészítését.
A legenda szerint Andrássy volt a vér szerinti apja Mária Valériának – Sisi és Ferenc József 1868-ban született negyedik gyermekének –, akit annyira megviselt ez a gyanúsítgatás, hogy mind a magyarokat, mind Andrássyt meggyűlölte emiatt.
Egyvalamit azonban Mária Valéria sem tudott. A koronázás után egy hónappal Erzsébet ismét Madeirára indult gyógykezelésre. Az útja azonban nem oda vezetett először, hanem egy titkos randevúra, melyet Ferenczy Ida szervezett neki. Egy kisvárosba, ahol nem tűnhettek fel senkinek. Erzsébet és Gyula három napot töltött Miskolcon. Egy kis fogadóban szálltak meg, a belvárostól pár utcányira. Sétáltak a városban, a Népkertben, a Kálvárián. A kedvenc helyük itt volt a Népkertben, itt andalogtak naphosszat. Itt pihentek a fák árnyékot adó hűs koronái alatt, mely megóvta őket a nap erősen sütő sugaraitól. Ezt a három napot nem feledte el egyikük sem, hiszen ezek után nem történt velük hasonló dolog az életük során. Ezután bensőséges baráti viszony alakult ki a királyné és Andrássy között, Erzsébet sok mindenben kikérte a férfi véleményét. Kapcsolatuk komolyra fordulására esély sem nyílott, de – talán éppen ezért – egyre jobban elmélyült a barátság közöttük.
A császárné fia, Rudolf 1889-ben öngyilkos lett, ezt nagyon nehezen viselte Erzsébet. Nem sokkal később bekövetkezett az újabb tragédia: 1890. február 18-án Andrássy Gyula is elhunyt.
Ekkor ezt mondta a királyné Idának:
– Elvesztettem az egyetlen embert, akit tényleg szerettem, ő volt az egyetlen bizalmasom. Ma már mindent máshogy tennék. Egyvalamit azonban megfogadok. Abban a magyar városban, ahol először megemlékeznek rólam, ha majd nem leszek, annak a városnak a szerelmeseit óvni fogom mindörökre odafentről is. Vigyázok, hogy egymáséi legyenek örökre, életük végéig, ha tényleg szeretik egymást!
A királyné elhunyta után Ida, a szeretett udvarhölgy és barátnő, felkereste Soltész Nagy Kálmánt – Miskolc éppen regnáló polgármesterét –, és elmesélte neki a gróf és a királyné miskolci légyottját, szerelmét, természetesen teljes titoktartást kérve tőle. Soltész Nagy Kálmán megígérte ezt, és megígérte a szobrot, ráadásként pedig egy kertet is – melyet Erzsébet-kertnek neveztek – a Népkertben, ott, ahol ők ketten olyan szerelmesen andalogtak. Ez az előélete a szobornak és az Erzsébet-kertnek. Sokan nem értették, miért sietett Miskolc emléket állítani Sisinek, aki nem is járt a városukban. Pedig dehogynem…
1899. június 17-én avatták fel a szobrot a Népkertben. Nem sokkal később elterjedt a városban a legenda, hogy aki a szobor mellett szerelmet vall és csókkal szentesíti azt, örökké együtt marad a párjával. Az évek múltak, a legenda híre lassan kikopott a miskolciak emlékezetéből. Talán a háborúk, talán a sekélyesebb kapcsolatok, a rohanó világ miatt. Ma már csak kevesen tudják, hogy Erzsébet őrködik a miskolci szerelmesek felett. Jöjjünk el ide a szoborhoz a párunkkal, és élesszük fel újra ezt a szép legendát!
A történet a képzelet szüleménye, a valósággal való hasonlósága csak a véletlen műve lehet…
(Reiman Zoltán miskolci lokálpatrióta)