Kényelem és szenvedés a Dráva menti kerékpárút délszláv szakaszán
Combos emelkedők, gyors lejtők, szigetek, strandok, gátak, slivovica, csevapcsicsa és krúzolás a tóparton – ez mind benne van a háromnapos, 224 kilométeres szlovén–horvát bringaútban, amit ezen a részen Drava Bike-nak hívnak.
A Dráva Olaszországban, Dobbiaco (Toblach) mellett ered, és 750 kilométer hosszú utat tesz meg Ausztrián, Szlovénián, Horvátországon és határfolyóként Magyarországon át a Dunáig. A folyót kerékpárút kíséri, az olasz–osztrák szakaszon Drauradweg, a szlovén–horvát–magyar részen Drava Bike néven.
A Drauredweg 344 kilométer hosszú az osztrák–szlovén határig, majd onnan a bringaút 224 kilométer hosszan kanyarog Légrádig, a magyar határig, ahol a Dráva összefolyik a Murával. Tavaly a Drauradweg volt soron, idén a szlovén–horvát szakasz következett. Akit a túra képi hangulata jobban érdekel, mint a száraz szöveg, nézze meg a háromnapos tekerésről szóló videónkat:
Mivel a videóból a túra hangulata elég jól átjön, szövegben inkább a részletesebb adatokra, információkra, tippekre, trükkökre szorítkozom. Míg a Drauradweg az osztrákok egyik legnépszerűbb bringatúrája sok biciklissel, addig a Drava Bike szakaszokon jóval kevesebb kerékpárossal találkozni, pedig ez a rész is tartogat szép tájakat.
Túlnyomórészt kis forgalmú helyi utakon, kisebb részben kerékpárutak és utak mentén halad. Az út körülbelül egyharmada murvás-sóderos-földutas, ezért alapvetően trekking bicikli ajánlott a túrához a terep és a csomagok miatt. A túrán használt Kellys Carson (férfi) és Kellys Cristy (női) trekking bringa teljesen bevált az útra.
A Drava Bike hivatalos oldala hat napra (szakaszra) bontja a szlovén–horvát részt Légrádig, mi ezt három 70-80 kilométeres szakaszban teljesítettük. Nyilván ráérősebbeknek a hatnapos, tekerősebbeknek a háromnapos verzió a jobb.
Saját kerékpárral is ki lehet jutni, a leggyorsabb a Flixbus Mariborig (max 3 kerékpárt tudnak szállítani), és onnan vonattal Dravogradba (biciklit lehet szállítani). De van lehetőség bringabérlésre is a hivatalos oldalon felsorolt üzletekben. A Drava Bike útvonalnak van külön kerékpártaxi szolgáltatása is. Nem túl olcsón, de gyorsan és pontosan szállítják a bringát/bringást oda vagy vissza az útvonalon.
Első nap: a lavamündi kempingből Ruše városáig (67 km)
Ez egy nehéz szakasz, összesen 1600 méteres szintemelkedéssel. Egy hosszabb részen ugyanis a Dráva annyira beszorul a hegyek közé, hogy a közút és vasút mellé már nem bírták bepréselni a kerékpárutat – ezért az a hegyek felé kerül. A legnehezebb rész kiváltható vonattal Podvelka és Ruše között. Ezen a szakaszon még főleg az aszfalt az uralkodó útburkolat, rengeteg kis falu mellett haladunk el, leginkább osztrák hangulatú tájakon. A nagyobb településeken van bolt és vendéglő, nem kell az éh- vagy szomjhaláltól tartani. Rušéban panzió a szállás.
Második nap: Rušétől a horvát határig, Ormosdig (72 km)
Ezen a részen vannak a legszebb északszlovén városok: Maribor és Ptuj, mindkét helyen érdemes egy kis időre megállni. Ptujban jó eséllyel fesztiválba fut bele a bringás, mi sem voltunk kivételek. A városból kifele egy magyar zarándokkal futottunk össze, aki Róma felé tartott gyalog.
Jól karbantartott kerékpárutakra a nagyobb városok környezetében lehet számítani. Zgornij-Duplek és Ptuj között hosszú köves úton vagy gáton visz az út, erre a részre fel kell szerelkezni innivalóval. Itt van az első szabadstrand is, Slovenja vas előtt másfél kilométerrel. A parton két aranymosóval találkoztunk, akikkel a fürdés után elbeszélgettünk, de ezt a részt inkább átugrom, mert nem éppen a legszabályosabb helyen tevékenykedtek.
Ptuj után következnek a duzzasztókkal, vízi erőművekkel jól felszerelt folyón a nagy víztározók, az első a Ptuji-tó. A nagy vízfelület kellemes, de a víztározók partja beton. A bringaút elvileg lent visz a gát aljában, de a helyiek a gát panorámás tetejét jobban szeretik, és egy idő után mi is így voltunk vele.
A tó után a folyótól távolabb halad a bringaút, takaros falvakat felfűzve. A falvakban rengeteg szép nagy, modern ház, angol gyepen szaladgáló automata fűnyíró lep meg minket. Az Ormosd előtti utolsó kilométereken a Velika Nedelja-i vár látványa meghatározó, akinek van ideje, tehet egy kitérőt felé. Ormosdban a vár mellett áll az aránylag olcsó hostel.
Harmadik nap: a víztározók szakasza Légrádig (82 km)
Rögtön Ormosd után következik a határ, azon túl már Horvátországban tekerünk. Az első kilométereket az Ormosdi-tó (víztározó) partján a perzselő hőségben. Fürdésre esély sincs: a part betonból van. A tó után a Dráva és egy hosszú erőművi csatorna által közrefogott területen gurulunk, ami leginkább a Csepel-sziget déli részének földútjaira emlékeztet. Az egyik kanyar után a tábla a mocsaras ártéri erdőbe küldene, inkább maradunk fent a gáton.
A gátról több helyen is út visz a part mellé, az egyiken épp egy BMW-vel érkező család hajt be, úgy döntünk, követjük őket. Egy piknikező helyre lelünk, ahol már többen is vannak. A víz sodrása azonban erős a fürdéshez, ez inkább a raftingozók helyszíne, látunk is egy vadvízi evezős csónakot. Varasd előtt kiépített parti strand kínál mártózási lehetőséget, ottjártunkkor ingyenesen, mivel épp gulyásfesztivál zajlott.
Varasd megér egy kitérőt, de az utolsó etap a leghosszabb és szeretnénk időben Légrádba érni. Azért a Varasdi-tó partján megállunk egy üdülős résznél, aminek szinte plázshangulata van. Innen hosszú tekerés következik a napos, de szellős gáton. Nem kell várni a következő víztározóig sokat, a Varasdi-tavat 5-6 kilométer után követi a Dubrava-tó. A tópart legjelentősebb települése Prelog (magyar nevén Perlak), itt a balatoni hangulatú kikötői büfében bebúrunk egy rég megkívánt csevapcsicsát (8,5 euróért) egy sörrel leöblítve (2 euró).
Légrád már közel van, de a pont, ahol a Dráva összefolyik a Murával, a településen túl van. Késő délután érkezünk meg a hatalmas, füves partra, ahol nem túl népes, de kényelmes szabadstrand és horgászparadicsom üzemel, és innen indul másnap az önkormányzat ingyenes, napelemes hajója is, ami átvisz minket majd a túlpartra, Magyarország területére. Elidőzünk az alkonyatban, a több hullámban támadó szúnyoghadtestek azonban megváltoztatják a tervünket, hogy itt vadkempingezzünk. A légrádi panzió mellett hajnali háromig megy a helyi duhajok bulija, a templom sekrestyése bosszúból már hatkor vadul rángatja a harangot.
A hajó 11-kor indulna, de a horgonylánc kulcsa két várossal odébb maradt valakinél. Várunk egy órácskát, míg indulhatunk, de egy ingyenes fuvarnál ez nem számít, legfeljebb egy későbbi vonattal indulunk az őrtilosi állomásról Budapest felé. Jó tudni, hogy a hajó nem mindig közlekedik, érdemes előre egyeztetni a menetrendről vagy az átkelési lehetőségekről az önkormányzat honlapján, mert egyébként nagyot kell kerülni biciklivel a határon átjutáshoz.
Az úton több kemping is található, de valahogy nekünk csak a kezdő és a végponton jött ki a lépés a kempingezéshez, ezért vittünk magunkkal sátrat is. (Ráadásul az utolsó nap végül mégis a kényelmesebb panziót választottuk a zuhany és a szúnyogok miatt.) A panziók 20-30 euróból jönnek ki, a hostel olcsóbb. A meleg étkezés végig megoldható streetfoodból: pizzázó, lángosos, hamburgeres, büfé vagy vendéglő elég van az út mellett. A hideg kaja sem probléma, mert szupermarketekből, boltokból sincs hiány.
Légrádtól még egy 142 kilométeres névtelen kerékpárútszakasz van a Dunáig, ezt a következő évben tervezzük letekerni, de azt még nem tudom, hogy a magyar vagy a horvát oldalon lesz érdemesebb. Amikor legutóbb erre bicikliztem, elég keserves tapasztalatokat szereztem, de azóta valószínűleg javult a helyzet. Meglátjuk!
A trekking kerékpárokat a teszthez a Kellys biztosította.
A Drauradweg és a Drava Bike kerékpárút hivatalos útvonala:
Kommentelheted a posztot, ajánlhatsz más jó helyeket a Szépkilátás Facebook-oldalán is, és lájkold az oldalt, ha még nem tetted! Kérdések és tanácsok is ide jöhetnek. Vizuálisabbaknak ott a YouTube-, az Instagram- vagy a TikTok-oldalunk. A Szépkilátás heti túraajánló hírlevelére pedig itt iratkozhatsz fel.
További kerékpáros túrák a Szépkilátáson: