Elővásárlási joga lehet a jövőben az államnak bizonyos építőanyagokra ,és piaci átalakítást is tervez. Az ágazatban jelenleg a legnagyobb problémát az okozza, hogy kevés és drága a cement, ami számos más terméknek is az alapanyaga.

Hétfőn jelent meg az a kormányhatározat, amely Lázár János építési és közlekedési és Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert kéri fel arra, hogy vizsgálja meg az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek esetében azt, hogy milyen jogi, műszaki és gazdasági feltételek szükségesek ezen termékeknél az állami elővásárlási és vételi jog gyakorlásához.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke az InfoRádióban azt mondta, bár a jogalkotói szándék az ő számára nem teljesen világos, van egy terület az ágazatban, ahol komoly gondok vannak az ellátásbiztonsággal.

„Az építőipar ellátásbiztonságát jelenleg egy termékcsoport biztosan veszélyezteti, ez pedig a hazai előállítású cement. Ezelőtt két évvel az összes cement 60 százalékát hazai gyárakból tudtuk megvásárolni és 40 százalék volt import. Mostanra ez megfordult: annyira akadozik a hazai cementgyártás, hogy importból kell pótolni” – vázolta Koji László.

A helyzet kialakulásához részben az vezetett el – az építőipari alapanyagok még 2020-ban jelentkező drágulása mellett –, hogy 2021-ben a kormány kiegészítő bányajáradékot vetett ki a belföldön kitermelt és előállított homokra, kavicsra és cementre. Ez minden olyan gyártóra és termelőre vonatkozik, amely 2019-es éves nettó árbevétele meghaladja a hárommilliárd forintot.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke megjegyezte: a kormányrendeletből olyan szándék is kiolvasható, amely nemcsak a termék – vagyis a cement – állami elővásárlási jogával biztosítaná a hazai építőipar számára a cementellátást.

„A kormányhatározat nagyon érdekesen fogalmaz, mert az elővásárlási jog gyakorlásához szükséges intézkedésekről és azok ütemezett forrásigényéről beszél, de szerintem terméket nemcsak úgy lehet ügyesen beszerezni, hogy megvesszük a cementet, hanem úgy is be lehet szerezni, hogy veszünk olyan gyárat, amelyik a cementet kiszámítható módon gyártja és szállítja az ország különböző építkezéseire. Arról van információm, hogy az állam közvetlen tulajdonosi részesedésével összefüggésben folynak tárgyalások Magyarországon termelő gyárakkal, illetve ezeknek a külföldi tulajdonosaival” – mondta a szakember.

A hétfőn megjelent kormányrendelet arra is kitér, hogy az érintett minisztereknek június végéig kell előterjesztést készíteniük a kormány számára a szükséges intézkedésekről és a forrásokról.

A még 2021-ben kirótt kiegészítő bányajáradék egyébként mindhárom magyarországi cementüzemet, vagyis a váci, a beremendi és a királyegyházi gyárat is súlyosan érintette.

Téma volt az építőipari piac átalakítása a csütörtöki Kormányinfón is. Itt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, az államnak kettős célja van.

  1. Az építőiparra és az alapanyagokra is kiterjedő válsághelyzet és hiány esetén is biztosíthatók legyenek az építőanyagok, ezért született az a kormánydöntés, hogy 15 alapvető építőanyagra az államnak elővásárlási joga legyen. Eddig egyébként nem éltek ezzel a lehetőséggel.
  2. Jó lenne, ha az építőipar hozzájárulása a magyar gazdaság és magyar technológia fejlődéséhez nagyobb lenne, ehhez pedig arra van szükség, hogy a felhasznált alapanyagokban nagyobb legyen a magyar részesedés. Jó néhány területen ezt a magyar ipar nem tudja garantáln – mondta a miniszter, kiemelve: a legzavaróbb, hogy „nincs magyar cementipar, de szeretnék, ha ebben változás lenne”.

Mivel korábban volt szó arról, hogy legyenek úgynevezett nemzeti tüzépek, az építőanyagok központi beszerzéséről is kapott kérdést Gulyás Gergely.

„Anyagok központi biztosításáról, a nemzeti tüzépekről valóban volt szó, de érdemes megvárni a konkrét javaslatot. Nem kizárt, hogy az állam maga az állami beruházások esetén tudja garantálni, hogy bizonyos helyekről vásároljon, de ennek is összhangban kell lennie a közbeszerzési szabályokkal, mindenesetre ott célkitűzés a magyar részesedés nagyobb mértéke. Nem állami építési munkák esetén ebbe még nehezebb beleszólni. De ha van versenyképes magyar építőipar, amely versenyképes építőanyagokat állít elő, akkor jó esélyeink vannak” – fogalmazott.