3 millióba fájt ez a tanulmány a miskolciaknak

ZSIDAI PÉTER

„A „VS/2021/0249 – Initiative for
innovative integrated interventions
in Miskolc – 4IM (Miskolc shall be a
place for everyone)” című projekt
keretében kommunikációs szakértői
feladatok ellátásának biztosítása”
tárgyú pályázati felhívás
teljesítéséhez tartozó

KOMMUNIKÁCIÓS STARTÉGIA

1.1.
A 4IM-kommunikációs stratégia alappillérei

A 4IM projekt kommunikációs startégiája gyakorlati útmutatást nyújt a projekt teljes
életciklusának bármely pontján belépő partnerek számára a partnerség technikai, formális,
kapcsolati hátterének vonatkozásában. A 4IM projekt konzorciumi tagjainak részére a
kommunikációs stratégia ad támogatást a projektben végzett tevékenységeik céljainak,
módjainak és eredményeinek közzétételében és terjesztésében. Ehhez a támogatáshoz
készült 4IM projekt közös kommunikációs stratégiájába kerülnek azon elvek, szabályok,
keretek, melyek mentén a konzorciumban résztvevő partnerek a projekten belül kooperálni
is tudnak, nem csaupán tájékozódni.
A projekt kommunikációs stratégiájában több szintet alakítunk ki, ezzel is biztosítva
valamennyi partner hatékony bevonását és együttműködését a közös célok eléréséhez. Ez a
stratégia egy összegző leírást ad a tervezett kommunikációs tevékenységekről, az azok során
alkalmazandó eszközökről, a kommunikációs csatornákról, valamint a kötelező nyilvánossági
feladatok ellátásáról.
A stratégia segíti a projekt arculati elemeinek kialakítását is és akciótervszerűen tartalmazza
a projektben tervezett kommunikációs tevékenységeket és feladatokat a kitűzött célok
eléréséhez. Lényeges szempont, hogy a projekt keretében a különböző célcsoportok
elérésében a leghatékonyabb csatornák kiválasztása szükséges – be kell vonni minden olyan
lehetséges szereplőt, aki valamelyik megnevezett szinten képesek széles köröket elérni.
A kommunikációs stratégia időszerű fejlesztési állomásainak alakítását a HÁRFA Alapítvány,
mint konzorciumi tag koordinálja. Ehhez kapcsolódóan a helyi, nemzeti, nemzetközi és
projektkommunikációs részekbe bevonódnak a többi releváns projektpartnerek is. A helyi
kommunikációért Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, míg a nemzetközi szintűért az
AEIDL, a nemzeti szintűért pedig a HÁRFA a fő felelős, azzal együtt, hogy a projekten belüli
kommunikáció kidolgozása közös kooperatív feladat.

1.2. A projekt kommunikáció szintjei, érintettjei
A 4IM projekt keretében többszintű kommunikációt terveztünk, ennek az alsó, minden
további szintet megalapozó tartománya a projekt belső kommunikációja. Erről ezért kiemelt
hangsúllyal szólunk. A belső kommunikációs körnek tagjai a konzorciumi tagok, a stratégiai
partnerek képviselői, a projekt személyzete és a tervezett tevékenységek végrehajtásában
közreműködő további személyek, aktorok. Az összességében is sikeres projekt-
kommunikációhoz a jó belső kommunikációs rendszer elengedhetetlen. A belső
kommunikáció fő célja, a 4IM projekt munkatervében vállalt együttműködés és feladatok
végrehajtásához szükséges folyamatos információáramlásának biztosítása a partnerek
között. Az együttműködésben megvalósuló projektek koordinációjának célja a projekt
együttműködő feleinek koordinációja a projekt teljes időtartamán keresztül.

A projekt első szakaszaiban a lehető legtöbb részletet közösen kell konkretizálni az
együttműködő felekkel – ilyenek az elvégzendő feladatok, határidők, találkozók, értékelési
szempontok, közös rendezvények. Ha egy partner kiesik a projektből, illetve új partner
bevonását tervezzük, feltétlenül értesítenünk kell minden, a projektben résztvevő felet, és
kérnünk kell az erre vonatkozó beleegyezésüket.
Fontos, hogy ez a szint a saját kommunikációs csatornái és eszközei segítségével hatékonyan
működjön, mert a további szintek sikerességének is ez az alapja. Ennek a szintnek a felelőse a
HÁRFA Alapítvány.

1.2.1. A belső kommunikáció struktúrája
A belső kommunikációt a projekt projektmenedzsere irányítja, a következő aktivitások
felügyeletével:
• Minden projektpartnernek meg kell neveznie a projekt végrehajtásáért a
projektmenedzsment szintjén (PM), a pénzügyi irányításért (FM) valamint a terjesztési és
kommunikációs tevékenységekért (CM) felelős személyeket. Ők a PM, FM és CM elsődleges
kapcsolattartói projektszinten.
• A projektpartnerek számára rendszeres havi videokonferenciák szervezése indokolt az
aktuális tennivalókról, ezeken a munkacsomag vezetők részvétele kötelező lehet, a
konzorciumi tagok részvétele ajánlott. A jegyzőkönyveket és napirendeket elkészíti a
menedzsment és partnerségi szinten megosztja a többi szereplővel.
•A projektpartnerek negyedévente legalább egyszer találkoznak a konzorciumi üléseken,
hogy személyesen oldják meg a projekt megvalósításával kapcsolatos feladatokat.
Napirendek és jegyzőkönyvek is a havi projektegyeztetésekhez hasonlóképpen készülnek.
•Minden dokumentumot, munkaanyagot, kiküldött véleményezési anyagot stb. webalapú
felügyeleti dokumentumtároló meghajtóban tárol a menedzsment, mely minden partner
számára hozzáférhető.
•A folyamatos kommunikáció megkönnyítésének az érdekében a projekt megvalósításában
részt vevő személyek listáját és elérhetőségeiket minden konzorciumi képviselő számára
elérhetővé tesszük. A lista a HÁRFA Alapatívány Sharepointján közös hozzáférésű online
mapparendszer keretében a következő link használatával érhető el: Partnerlista – Contact list
.
1.2.2. Lokális kommunikációs szint
A helyi tevékenységek és projektrendezvények nyilvánossága mellett ajánlott egy olyan helyi
információs hálózat létrehozása, ahol a területi szereplők egymással partnerségben tudnak
kommunikálni, híreket, üzeneteket közvetíteni, bemutatni a szakterületi jó gyakorlatokat,
valamint disszeminálni a projekt eredményeit.

1.2.3. További kommunikációs szintek:
Konzorciumi partnerek involválása,
A 4IM projekt helyi partnereinek informálása,
Célterületen, a 4IM projekt két területén, Bábonyibércen és Tetemváron élők elérése,
Célterületen kívül élő miskolci polgárok megszólítása,
Nemzetközi szakmai partnerek tájékoztatása.

1.3. A kommunikáció célcsoportjai
A 4IM projekt célcsoportjai közül kiemelt kört képeznek a projekt szervezetén belüli
személyek: a konzorciumi partnerek tagjai, köztük Miskolc testvérvárosa, Kassa.
Hozzájuk hasonló státuszúak a projektpartnerek, egy adott projektpartner illetve annak
szakértői, munkatársai, valamint Miskolcon a szociális, civil, kutatási és oktatási szektoron
belüli szervezetek.
A kommunikációs aktivitás fontos célcsoportja a település szintjén a célterületen belül élők
közössége.
A célterületen kívül élő városlakók képezik a legnagyobb helyi célcsoportot.
A tágabb szakmai nyilvánosságot nemzetközi szinten az EU EASI támogatott partnerségek, az
EU EASI menedzsment szervezete és a további releváns nemzetközi szereplők adják egybe.

1.4. A projektkommunikáció együtthatói, irányai, minősége
A projekt tevékenységei során a partnerektől elvárt, hogy jóhiszeműen tájékoztassák
egymást és megosszák a hatékony belső működéshez szükséges információkat.
A projekten belüli kommunikáció tartalmát tekintve szintenként és a szintek között is eltérő.
Lehet szóbeli és írásbeli, azzal a megkötéssel, hogy a hivatalos kommunikáció szintektől
függetlenül mindig írásban történik.
A partnerek részéről minden szinten elvárt a tiszteletteljes kommunikáció, hogy egymásról
és a projekt eredményeiről elismerően nyilatkozzanak.
A kommunikáció a projekt aktorainak belső szintjén túl, lokális, országos és nemzetközi
szinten is kifejti hatását, megjelenítve a projekt előrehaladását, mérföldköveit, eredményeit,
pozitív társadalmi innovatív hatásait.

1.4.1. A partnerek közötti kommunikáció formái irányai
● lehet lefelé irányuló: körlevél/hírlevél, utasítás (pl. kézikönyv, eljárási rend stb.),
meghívó/tájékoztató, tudástár, tematikus belső kiadványok;
● lehet felfelé irányuló: beszámoló, jelentés, módját és gyakoriságát a
szerződés/együttműködési megállapodás tartalmazza;
● lehet horizontális: meghívó/tájékoztató, ötletbörze, személyes/csoportos egyeztetés,
meeting, workshop, szimpózium.
A kommunikációs szintek kötelező elemeit az együttműködési megállapodás, a kifelé
irányuló kommunikációs kötelezettségeket, azok formáit és elvárásait az itt taglalt
kommunikációs stratégia tartalmazza.

1.5. Kommunikáció és hálózatépítés projektszinten
Az EU Programme for Employment and Social Innovation (EaSI) keretében az Európai
Bizottság a 4IM projekttel egyidőben nyolc másik projektet is támogatott, ezért a közöttük
lévő kommunikáció jó alapot biztosít a projektek képviselői és munkatársai, valamint az
egyes projektek közötti jövőbeli hálózatépítéshez és a nemzetközi know-how transzferekhez.
Mint minden Európai Uniós partnerségi projektben, a 4IM-ban is a hatékony kommunikáció
a nemzetközi együttműködés egyik alapfeltétele. A projekt széles körű
kapcsolatrendszerében az információ megfelelő áramlására és az információcsere
minőségére különös gondot érdemes fordítani. Minden kezdettől már bent lévő és az
újonnan belépő szereplő közös érdeke, hogy a szervezetben formálisan vagy informálisan
kialakított csatornák inspiráló hatással legyenek a projekt működésére.

Ez alapján a kommunikáció és a hálózatépítés szintenként és irányonként is eltérő lehet,
preferált ambíciója azonban az, hogy sikeresen használja fel a jövőben az ESZA+ alapokat a
nemzetközi együttműködés hatékony gyakorlati felhasználásának fejlesztésére.

1.5.1. Partnerkommunikációs célok
A partnerek közötti kommunikáció céljai az alábbiak:
• Kapcsolatteremtés/fenntartás,
• Tájékoztatás,
• Információcsere,
• Újabb lehetőségek feltárása,
• Hatékonyság,
• Hálózatosodás lehetőségének növelése,
• Tudásmegosztás,
• Teljesítménynövelés.

2.1.
Kommunikációs eszközök
A szükséges multiplikátorhatást olyan partnerek bevonása biztosítja, amelyek erős és jól
strukturált helyi szintű jelenléttel rendelkeznek azon a szakterületen, ahol a 4IM projektnek
szüksége van a kommunikációs célok elérésére.
Ezek közé tartoznak a különböző helyi és helyben működő kormányzati hatóságok, a szociális
és oktatási intézmények, amelyek egyúttal kapcsolatban állnak a helyi médiával és a
lakossággal, a nonprofit és civil szervezetekkel, amelyeknek nagy tapasztalata van a helyi
médiával és a polgárokkal való együttműködésben szűkebb és tágabb lokális fókuszálásban.
A stratégiai kommunikációs célok elérést erősíthetik a testvérvárosi kapcsolatban mutatkozó
kommunikációs kooperációs lehetőségek új lendületet adva az információcserének, új
eszközöket kínálva a helyi társadalmi problémák megközelítésében, amibicionált
megoldásában.
A kommunikációs célok megvalósításához helyi szinten a rendelkezésre álló összes eszközt
igénybe érdemes venni a tájékoztatáshoz. Televíziós, rádiós eszközöket, az internetes
felületeket, közösségi médiafelületeket, közösségi közlekedési felületeket, nyomtatott
kiadványokat, az önkormányzat városi tömegtájékoztatási eszközeit.
Külön csatornát érdemes működtetni a projekt testvérvárosi partnerével, Kassával.

2.2. A kommunikációt támogató digitális felületek
A hatékony kommunikáció megköveteli, hogy a partnerek minden projektkommunikációs
menedzsere tájékoztatást kapjon a projekt előrehaladásáról, valamint a koordinátor
vezetőkkel való célul kitűzött jó együttműködésről.
A minőségi kommunikáció fontos a belső és a külső nyilvánosság számára egyaránt. Nagyon
fontos, hogy elmondjuk az embereknek, mit fogunk tenni, milyen céljaink vannak, és mi a fő
hozzájárulásunk, tudásunk, amelyet átadunk s hatékonynak bizonyult tapasztalataink szerint
követünk. A nyilvánossággal való jó és folyamatos kommunikáció szükséges ahhoz, hogy
hatékony módon megszólítsuk az embereket és szervezeteket, hogy felkeltsük
érdeklődésüket projektcéljaink iránt. Ehhez adekvát kommunikációs csatornákat tudnak
nyitni a korszerű technológiákat alkalmazó digitális felületek.
A 4IM projekt kommunikációs tevékenységei megvalósításának fő célja a kulcsfontosságú
célcsoportokkal való kapcsolatfelvétel, a meglévő problémákról való tájékozódás, az érintett
felek összefogásával mindenki számára előnyös helyzet megteremtése a részvételi
folyamatban való együttműködés, a facilitáció, a közösségi aktivitás, közösségépítés és
pozitív mintateremtés kiváltása érdekében.

Melyek ezek?

 Önálló 4IM- projekt weboldal a világhálón, mely tartalmazza a projekt
szakmai információt, hátterét, résztvevőinek körét, előrehaladásának
eseményeit,
 Önálló Facebook-oldal a projekt híreinek kifejezetten képalapú, multimédiás
ismertetése, rövid szöveges betétekkel,
 Önálló Youtube-csatorna a projekt középtávú szakaszától rövid
videóbeszámolókkal
 Belső hírlevél a partnerek számára a projekt legfrissebb eseményeinek
összefoglaló beszámolója periodikus megjelenéssel
 Az önkormányzat belső hírlevelében való eseti informatív megjelenések.

2.2. Non-digital média kommunikációs felületek
A projekt számára hagyományos médiamegjelenést biztosító médiumok körét, médiamixet
az alábbi médiumok alkothatják:
 Önkormányzati médiatámogatással
Miskolci Városi Televízió – a miskolci önkormányzat saját tulajdonú, a város televíziós
kábelhálózatán elérhető, naponta frissülő műsorokkal jelentkező televíziós hírközlő eszköze:

– Hírműsoraiban,
– Magazinműsoraiban,
– Önálló, negyedévente jelentkező műsor indítása a projektről.
– Miskolci Napló – a miskolci önkormányzat saját tulajdonú nyomtatott és
online újságja.
– A Miskolci Napló hetente megjelenő nyomtatott lap, a város teljes
területén terjesztett, ingyenes kiadvány felületein.
– A MiNap.hu, a Miskolci Napló naponta többször frissülő online változata,
folyamatossága révén többlettartalommal.
– – Miskolc.hu, Miskolc város honlapján önálló projekteléréssel.
(https://miskolc.hu/elet-a-varosban/varosinformacio/kozossegi-elet)
– – 4IM.eu – a projekt önálló weboldala.
 Sajtópartnerek bevonásával
Borsod24.hu – a térség magántulajdonban lévő online hírcsatornája, az
önkormányzattal partneri együttműködésben.
 Médiavásárlással
Médiavásárlási lehetőségként az alábbi kereskedelmi működésű csatornák állnak
rendelkezésre.

o Európa Rádió leghallgatottabb sávjaiban, reggel 07-9 óra, illetve a délután 16-
18 óra között,
o Rádió „M” kereskedelmi rádióban Miskolcon, a leghallgatottabb reggeli,
délutáni sávjaiban, 07-09 óra és 16-18 óra között,

o Csillagpont Rádióban, az ország első és egyetlen tematikus alapítványi
működtetésű egészségrádiójában Miskolcon, a leghallgatottabb reggeli,
délutáni sávjaiban, 07-09 óra és 16-18 óra között.

 Önálló kiadvánnyal
o A projektet ismertető színes, nyomtatott A/5 méretű kiadvány
megjelentetésével.
o Szórólapokkal.
 Digitális médiafallal
o Miskolc város tulajdonában és üzemeltetésében lévő nagy méretű ledfalak
használata a város három legforgalmasabb pontján.

 Közösségi közlekedéssel
A Miskolc Városi Közlekedési Zrt. Bábonyibércet feltáró 11-es buszjárat belső felületein
hirdetés elhelyezése.
 Szakmai, közösségi fórummal
A helyi tevékenységek és projektrendezvények nyilvánossága mellett – mint megfogalmaztuk
– fontos egy olyan helyi információs hálózat létrehozása, ahol a területi szereplők egymással
partnerségben tudnak kommunikálni, híreket, üzeneteket közvetíteni, bemutatni a
szakterületi jó gyakorlatokat, illetve disszeminálni a projekt eredményeit. Ennek
megvalósítása érdekében rendszeres, személyes jelenlétet biztosító fórum tartható a projekt
partnerei, az érintettek számára: 4IM Cafe néven az önkormányzat által biztosított
helyszínen.
2.3. Partnerek bevonása a kommunikációba
A kommunikációba az alábbi partnereket tartjuk érdemesnek megszólítani, bevonni. Az
alább felsorolt szervezetek már a projektet megelőző, előkészítő fázisban is fontos szerepet
töltöttek be. Többségük tagja volt a “Leszakadó városrészek felzárkóztatásáért” elnevezésű
munkacsoportnak, mely nyomán elkészített helyzetelemzésre épült a 4IM projekt.
Jelenleg is aktív együttműködő partnereink, több szakmai munkacsoportban is
közreműködnek és az Innovációs munkacsoport állandó tagjai.
Miskolci Egyesített Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézményei
Dr. Ámbédkár Iskola
Dialóg Egyesület;
Episztémé Egyesület;
Miskolci Foglalkoztatási Paktum;
Szimfónia Alapítvány;
Miskolci Tankerületi Központ;
KézenFogva Alapítvány;

Laurus Szociális és Kulturális Egyesület.

3.
Kiemelt kommunikációs üzenetek

 Miskolc és az Európai Unió invazívan törődik a leszakadó társadalmi csoportokkal.
 A 4IM vonzó, innovatív mintaprojekt a társadalmi felzárkóztatásért, ami más városok
számára is alkalmazható
 Társadalmi kohézió nélkül szétesnek a különböző körülmények között élő, de
városlakóként egy csoportot alkotó közösségek
 All-win project, mindenki nyertes, a város, a polgárai és megsegítettek
 Miskolc befogadó város, senkit nem rekeszt ki. Ellenkezőleg, befogadó és aktivizálóan
segítő.
 Miskolc meg akarja tartani lakóit, minél jobb körülményeket biztosítva számukra.
 A társadalmi felzárkóztatás nem egy idea, hanem megfelelő anyagi és szervezeti
források, intézmények, civil szervezetek összhangolásával megvalósítható vállalás
 A megsegítettek saját közösségükön belül pozitív mintát tudnak adni másoknak.
 A mintaprojekt sikere, újabb hasonló projektek elindítását fogja generálni.

3.1. A kommunikációs stratégiával elérendő elsődleges célok
 A helyi projektbe vont akciócsoport tagságának bővítése, aktivitásának fejlesztése, a
mintaadás iránti motivációk elősegítése.
 Hozzáférési Közösségi Pont projektterületi lakosok általi használatba vétele,
gondozása.
 Sikeres közösségi szolidaritási, facilitási, társadalmi aktivitási akciók.
 A nyilvánosság pozitív irányú elérése, a lakosság támogatásának kiérdemlése,
megtartása.
 A társadalmi szolidaritás előmozdítása.
 A leszakadó csoportok társadalmi problémái iránti érzékenyítés.
 A belső kommunikációs csatornák révén stabil kohézió és infomációáramlás alakul ki
a partnerek, konzorciumi tagok között
 A köz-, a magán- és a civil szektor minden érintett szereplője megérti a projekt céljait,
egyetért annak működési módszereivel, és részt vesz annak megvalósításában és
általános érvényesítésében.
 A roma integrációban érintett magyar szereplők megismerik a projekt céljait,
módszereit és eredményeit; tudással és know-how-val járulva hozzá a projekthez.
 A magyar döntéshozók és gyakorlati szakemberek interiorializálják a szakmai
tanulságokat;
 A magyar városok reprodukálhatják és terjesztik az eredményeket.

3.2. A kommunikációs célok eléréséhez használható eszközcsoportok

 szakmai haladási és nyomon követési eseményjelentések,
 műszaki, módszertani tájékoztatók,
 szakpolitikai papírok,
 esettanulmányok,
 internetes cikkek,
 fényképek és videofilmek,
 közösségi média posztok,
 sajtóközlemények.

4. Kommunikációs aktivitások a projekt fázisaiban
A többszintű kommunikációs aktivitások a projekt alábbi fázisaihoz igazodva realizálódnak a
projekt megvalósításának 30 hónapja során, 2021. november 2024. június között az
előrehaladás függvényében.
4.1.1 A szükséges projekt struktúrák felállítása, kapacitásépítés.
4.1.2. A köz-, magán- és civil partnerek feltérképezése városi szinten beleértve az érintett
regionális és nemzeti szerveket
4.1.3. A köz-magán-civil partnerség kiépítése és erősítése a befogadás érdekében. Ennek
során több érdekelt felet tömörítő partnerségek alakulnak, amelyek az információcserét és
az eljárási szabályokat kidolgozzák és kölcsönösen megállapodnak. Minden érintett partner
mozgósítása megtörténik, hatékonnyá válik a munkakapcsolat a partnerek között.
4.1.4. Az innovatív és integrált szolgáltatások és beavatkozások fejlesztéséhez szükséges
szervezeti struktúra felállítása és működtetése. Két Városrész Hozzáférési Pont, egyenként 3
fős csapattal, tájékoztatja és aktiválja a lakosságot, felmérést végez, akciótervet és kísérleti
integrált szolgáltatási modellt dolgoz ki,
A kialakult partnerségek elősegítik és rendszeresen értékelik a szolgáltatások újonnan
tesztelt
megvalósíthatóságát.
4.1.5. A helyi mobilizációs tevékenységek kialakítása a hátrányos helyzetű célnegyedekben,
ennek részeként a coach csapat helyi mobilizációs kampánya. A jövőkép bemutatása,
nyilvános vita generálása; lakosok ösztönzése, hogy véleményt és ötleteket adjanak,
vegyenek részt a kezdeményezésekben, és csatlakozzanak a Közösségi
4.1.6. A módszertan és irányelvek elkészítése a városi szintű értékeléshez, a szakpolitikai
változásokhoz és a tervezési folyamathoz. A társadalmi innovációs modell integrálva
meghatározza az elfogadandó módszertant, ami alkalmas Miskolc egész területén való
kiterjesztésre. Az innovatív integrált modell sikeres kikísérletezése révén következtetések
vonhatók le a szakpolitikára és a gyakorlatra vonatkozóan
4.1.7. Projektindító konferencia rendezése 2022. júniusban a konzorciumi partner Kassa
városában.
4.1.8. Konzorciumi partnerek találkozóinak rendezése negyedévente az elvégzett
tevékenységekről, eredmények beszámolóiról, szükséges új irányok, célok meghatározásáról,
megerősítéséről, korrekciók kijelöléséről.
4.1.9. Terjesztési tartalmak, eredménytermékek, publikációk, tudásátadási dokumentumok
kidolgozása. Ennek révén szintetizálódnak a projekttel kapcsolatos tanulságok a
legmegfelelőbb csatornák használatával, amelyek lehetővé teszik Miskolcon és más
településeken az eredmények használatát, a szociális problémahalmaz hatékonyabb
kezelését, javítva a városi, nemzeti és európai szintű politika kialakítását.