Zselencz „Zsöci” László 1978-ban csatlakozott az Eddához, így 1979-től a lakóházuk mögötti 3×5 méteres fészert használta próbahelyiségnek a zenekar. Itt írták és csiszolták az azóta klasszikussá vált Edda-dalokat, első két lemezük előkészületei igazoltan itt zajlottak. A Barta Alfonz, Csapó György, Pataky Attila, Slamovits István, Zselencz László – illetve egy idő után Csapó helyett Fortuna László – felállású, „bakancsos” Edda Művek innen, a Miskolc, Béla utca 5. számú ház melléképületéből indult, és aratott vidéki zenekarként országosan is páratlan sikereket. Az Edda Művek 1983-as feloszlása után több miskolci zenekar is próbálhatott ezen a helyszínen.
A Hangfoglaló Program Magyar Könnyűzenei Örökség Megőrzését Támogató Alprogramja 2015-ben helyezte el az első Poptörténeti pont táblát a Várkert Bazárban, az egykori Budai Ifjúsági Park emlékére. Ezt azóta közel negyven Poptörténeti pont követte, így a fővároson kívül Sopronban, Szombathelyen, Kapolcson, Pécsen, Szegeden, Debrecenben, Szolnokon, Marosvásárhelyen és Miskolcon is található ilyen tábla. A legutóbbi Poptörténeti pontot a Hangőr Egyesület Beatkorszak Projektje jóvoltából Szolnokon, a Bergendy testvérek szülőházán avatták, július végén pedig helyére kerül az immár negyedik miskolci emléktábla is.
A negyedik miskolci Poptörténeti pontot a „bakancsos” Edda Művek egykori próbahelyén (Miskolc, Béla utca 5.) 2024. július 27. (szombat) 14.00 órakor avatják a zenekar tagjainak jelenlétében. Köszöntőt mond Hímer Bertalan, a Rockinform főszerkesztője, a miskolci könnyűzenei élet megkerülhetetlen alakja, aki ennek a táblának az elhelyezésén is nagyon sokat dolgozott. A hely szellemét Rozsonits Tamás zenész, szakújságíró, a Hangőr Egyesület elnöke idézi, akinek az egykori próbateremről szóló írása a Beatkorszak.hu oldalon olvasható. A táblaavatón közreműködik Füvessy Norbert és Vízi Viktor, azaz a Miskolci Illés Emlékzenekar.